Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-05-08 / 106. szám

IXYÍ1. évfolyam, 1919: május 8. csütörtök 106. SZál?í. Előfizetési dijak: Egész évre 50 K, fél évre 25 K, negyed évre 1250 K, egy hőra 5 K. POLITIKAI NAPILAP Ara 20 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. :: Telefon 106. szám. s Behivási parancs. A Porradatmi Kormányzótanács ren delete alapján megparancsoljuk, hogy minden katonailag kiképzett egyén köteles szolgálsttétel végett a vörös hadsereghez bevonulni és a „Marx“ (megyei) laktanyában haladéktalanul jelentkezni. Jelentkezés ideje naponta d. e. 8—12 és d. u, 2—5. óráig. A ki a jelentkezést elmulasztja, forradalmi törvényszék elé kerül. Jelentkezés alól mentes az, aki a vörös hadsereg vagy a vörös őrség tagja. Eger, 1919. május 7. Molnár Dániel Harsány! Imre politikai megbízott, kerületi parancnok. Felhívás. Mindazon vörös katonák, kik a 60. vörös tüzérezrednál tényleges katonai szolgálatra kötelezték magu­kat, tartoznak f hő 8 én este 6 óráig az ezredirodában (Marx lak­tanya) jelentkezni, eüenesetben mint szökevények fognak Üldöztetni. 60 vörös tflzérezred paranesnokság. Jk ui világrend alapja. Budapest, május 7. Azokban a szélesebb rétegben, ahol a gazdasági pallérozottéig hiánya következtében az embereknek nin­csen iiszta fogalmuk arról, hogy fu- lajdonképen miben különbözik a március 21-iki forradalom a pár hónappal ezelőtt lezajlott polgári forradalomtól, meglehetős zavaros hangok hallatszanak az uj erkölcsről, az uj világnézetről, de semmi utalás nem történik arra, ami a proletár­forradalom gerincze: a termelésirend teljes megváltoztatása. Ez a lényeg, ezt kell a legnyo­matékosabban hangsúlyozni és han­goztatni, mert ez az alapja a pro­letárszegénység felszabadulásának. Meg kell magyaráznunk, hogy a proletárforradalom az uj termelési rendet teremtette meg, m-g az előző forradalom jobbára csak politikai és társadalmi, esetleg osztályhelyzeti okokból tört ki. Rá kell világítanunk arra a hosszú folyamatra, ahogy az emberi szükségletek termelési rendje évezredek folyamán kialakult. Volt idő, amikor a harcba ejtett foglyok, mint rabszolgák szántották a földet. Azután elkövetkezett az idő, amikor a várur birtokain a jobbágyok dolgoztak. S azután következett a tőkéstermelési rend. Az egyik ter­melési rendből a másikba való át­menetet általában a termelési eszközök átalakulása is elősegítette, de termé- j szelesen voltak más igen lényeges , és egyetemes gazdasági, okok, ame­lyek az átalakulást közvetlenül elő j idézték. I A márciusi forradalom igazi alapja Marx gazdasági elveinek megvaló3i* tása{ A bérmunkás termelési rend megszüntetése. Egészen bizonyos, hogy azok a társadalmi osztályok, amelyeknek uralmát a forradalom megdöntötte, minden eszközt meg- j próbáltak felhasználni arra, hogy a j régi tőkésiermelési rendet s ezzel a proletárszegénység feletti hatalmú kát visszaállítsák. Titokban, vagy nyíltan szervezkednek, vagy szövet­keznek, elégedetlenséget igyekeznek szítani, zavart próbáinak előidézni a proletárság soraiban. Céltud Jós mé­regkeveréssel zavarják össze az át- meneiokozta nehéz helyzet követ­kezményeit, az úgynevezett régi er- kö’cs pusztulásával, még mindig hazafias frázisokba próbálják öltöz­tetni érdekeiket, még mindig úgy képzelik, hogy a fogalmak összeke­verésével zavarba hozzák a prole- táriátusl, meggyengitik a proletáriá- tus egységét és úgy képzelik, hogy egy felvilágositatlan tömeggel azt tehetik, amit akarnak. Minden proletárnak tisztában kell lennie azzal, hogy ennek a mi for­radalmunknak nem erkölcsi, nem úgynevezett hazafias alapja van. Ki­záróan a termelési rendnek szükség­szerű, elkerülhetetlen forradalmi megváltoztatása következett be his­tóriai törvényszerűséggel, olyan kö­vetkezetességgel, mint ahogy a tét után következik a tavasz. Ilyen bizonyossággal kellett bekövetkeznie ennek az időnek, ennek a változás­nak, mely a munkát termelő prole­tár szegénységet felszabadította a tőke uralma alól. Ez az óriási jelentőségű gazda­sági változás egy ötödfél esztendőn át tartó irtozatos háború után kö vetkezett be. Épen ez a háború se* giíetfe elő a tőkés gazdasági terme­lés rendszerének összeomlását. Most, mikor a proletárság végig szenvedte a háború iszonyatát, mikor a tér* melés szünetel a nagy nyersanyag hiány miatt, mikor minden termelő eszköz, amit nem alakítottak át a háború céljaira, leromlott és elpusz­tult, ebben az időben kell nekünk megszerveznünk az uj kommunista termelésirendet. Rendkívül nehéz ez a helyzet, hiszen benn ellenforradal- márokkal, kívülről az imperialista tőkés állam hadseregével kell meg- küzdenünk és úgy kell dolgoznunk a belső szervező munkán. Termé- szetes tehát, hogy ilyen körülmé­nyek között nem lehet egyszerre tökéletes, nem lehet egyszerre kész az, amit alkotunk. Kell azonban, hogy minden pro­letár szivében megdönthetetlenül éljen az a meggyőződés, hogy amit a forradalommal elértünk, azt csak megtartani lehet, azon, mint funda- \ mentumon csak tovább építeni lehet, I de az uj termelési rendet megha­misítani, vagy visszacsinálni, azt { nem lehet. Antal Sándor. A jegesnlatían apmezás megszüntetése. A Forradalmi Kormányzótanács LXXXIV. számú rendelete. 1. §. A népbiztosságok, forradalmi törvényszékek és más hatóságok mel­lett működő nyomozó testületek, a Vörös őrség nyomozótestületéí ki­véve, megszűnnek. E rendelet hatátybalépte után csak a Vörös Őrség nyomozótestüiete vé­gezhet nyomozó (kutató) tevékeny­séget. 2. §. Minden nyomozóközegnek a Vörös őrség főparancsnokságának igazolványával kell ellátva lennie. S. § Az, aki igazolatlanul és jo gosulatlanul lép fel mint nyomozó• közeg, forradalmi törvényszék elé állítandó. 4. §. E rendelet azonnal hatályba lép. Végrehajtása a Vörös Őrség orszá­gos főparancsnokságának feladata. Budapest, 1919 május 5. A Forradalmi Kormányzótanács. i A 200 és 25 koronás bankjegyeket mindenki kSteles elfogadni Az Osztrák- Magyar Bank buda pesti főintézete hivatalosan közli hogy a 200 és 25 koronás bankje gyeket nem vonta ki a forgalomig és ezek az ország egész területéi továbbra is törvényes fizetési esz közül szolgálnak. A Forradalmi Kormányzó tanács rendelete. 1. §. Az Osztrák Magyar Bank ál tál kibocsátott 200 és 25 koroná bankjegyeket mindenki változatlant köteles törvényes fizetési eszközkén elfogadni. 2. § Ha valaki 200 vagy 25 ko ronás bankjegyeket vonakodik fizeté gyanánt elfogadni, vagy bár ez mód jában : volna, vonakodik fizetés al kaimából felváltani, bűncselekmény követ el és forradalmi törvényszél elé állittaiik. Budapest, 19l9, május 5. A Forradalmi Kormányzótanács Avldékl lakásbizottság»! munkája. Az országos Lakásbizottság 5. sz re delete. A beérkezett panaszokra való te kintettel elrendeljük, hogy a vidék lakásbizottságok a kiadott parancsol és rendeletek szigorú betartásával ét a méltányosság és az egyes esei körülményeinek figyelembe vételével állapítsák meg azt, hogy lakások vagy egyes lakrészek igénybe vehe tők-e vagy sem, a budapesti kerü­leti lakásbizottságokat pedig a la­kásba helyezéssel kapcsolatban uta­sítjuk a fentiek pontos; betartására, Ugyancsak a legszigorúbban bírá­landó el a kérelmező fél igényének a jogossága is. Annak ellenére, hogy a házak köztulajdonba véte­léről a tanácskormány és a szoci­ális termelés népbiztossága rende­leieket adott ki, ezsHkivü! megjelent a „Lakóházak szocializálása“ cimü füzet a rendeleiek majyarázaíaképen, a kerüled és vidéki lakásbizottságok a rendeltekkel szembe helyezkedve, olyan intézkedéseket tettek, amelyek Világ proletárjai egyesüljetek

Next

/
Thumbnails
Contents