Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-22 / 94. szám
2. EGRI ÚJSÁG 1919. április 23. tankba rakhassa néhol a rabigát, hogy visszatérhessenek raagántnUj- donrendszerre. A burzsoázia, nteiy nem volt soha szentimentális, amikor milliókat kellett a háborúba, a vágóhídra küldeni, nem érzékenyedik el egy pillanatra, smikor látta, hogy milyen rombolást művel. A hatalom a kezünkben van, kényszeríteni fogjuk őket arra, hogy letörjenek, hegy ne állhassanak ellen. Mi sem lehetünk szentimentálisak, nem kiván hatnak tőlünk elérzékenyedést, mert ami életünk csak most kezd élet lesni. Mert saját magunk a proletá- riáías boldogulásáról van szó, ne legyünk tehát tekintettel semmire sem, éppen úgy, ahogyan burzsoázia sem volt tekintettel. A hatalmat ki kell használnunk. A proletár eddig azért nyomorgitt, hegy a pspos, a bankárok és a gyárosok zsebét gyarapítsa, most azért fog nyomorogni, ha nyomorogni kell, hogy a jövő ben többé ne kelljen nyomorognunk. De ha itt ismét visszatér a tőke uralma, ha isméi viaszaié nek a tőkések, akik pöffaazkedők, akk*r újból a kizííkssányolóknak leszünk kisze'giltaU'a. Aki azt akarja, legyen az burzgeá, vagy más, hogy vissza térjen a régi rendszer, azt kíméletlenül fel kell akasztató. Hitvány és nem közzénk való az, aki a prole- táriátus szervezstt egységét es erejét szz*l fkarja megbontani, hogy az ellenforradalmárok m Imára haj’ja a vizet Az ilyennek beie kell hsrapni a to kiba A magyarországi prolc- táriátus eddigi győzelme nem került különös áldozatokba, ha azonban szükség lesz arra ho^y vér omoljon, a vértől nem kell félni. A vér a cél erősíti a szivet, erősiti a proletárokat, h tál írássá fog tenni ben- nöBket. A vér lesz az, amely meg- hinsit bennünket, a vér lesz az, amely az igazi kommunista világhoz elvezet minket. Nincs okunk rét tegni ez ellenforradalomtól, mert az ellenforradalom fogja megszülni a proletárhadsereget, mint ahogyan Oroszországban is az ellenforradalom szülte meg* azt. A remzetközi helyzet jóval kecsegtet bennünket. Párisban a békét nem képesek tető alá hozni, nem képesek egymással békét kölni az imperialisták azért, mert a saját országában a burzsoázia és a preletáriáiuz között sincs meg a béke. A világháború megszűnt, de az oeztályharc nem szint meg. Ki fogjuk irtani ezt az osztályt, ha ellenünk merészek felemelni a kezét, ha le akarja rombolni azokat a vívmányokat, amelyik meg lletnek bennünket Ej fogjak venni a búr xeoázia minden ja át és a romok alá forrjuk temetni őket. Her keil haiui, haljon meg először a burssoa, ka vérnak kel! folyni fo'yjon elősör a burzíoa vére, ha áldozatra kerül a sor, drágán fogja megfizetni mindenki, skit magával szemben talán proletárrá us. Erre a harcra hívja fel az elv- társakat. Az önök harca kettős kell hogy legyen először a tarra é* munkáját kell biztosítani, folytatni kell a munkát, fokozo t szorgalommal kell dolgnzni, hogy a hadsereget elláthassák, másodszor azoknak akiknek munkája idehsza nélsfiiöz belő, azonnal fegyvert kell ragad'ia és el kell menni a frontra, hogy megvédjék a proletáriátus eddtgi vívmányait. A népbiztos beszédét nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadtuk. j Békéscsabán. Békéscs; ba proletariátusa a város ház előtti Szent István téren nép- gyűlést tartott. A nagy tágas térség feketélett az emberek nagy tömegé tői Mintegy 8 *ter elviárs volt jelen a népgytílésen; közöttük mintegy 2000 né. Tibor István pártiitkár megnyi tóttá a népgyülést, üdvezöite a jelen- voltakat átadta a szót Ágoston Péter népbiztos elvtársnak, aki az általános politikai helyzetről tartóit elő- s adást. Elvtársak — mondotta-soka a van- ; nak még olyanok, akiket felafcíraak használni arra, hegy elhitessék ve- j lük hogy miután a nagy vágyóié- I kát elvettük a vallást is el akarjuk venni az emberektől a templomokból hangversenytermet esíaiiusk. Ennek reményiem nem ül fel senki. Mi azt akarjuk hogy a vsl lást ne lehessen rá kényszeríteni az emberekre, hogy mindenki szabadon követhesse meggyőződését. Mi val- iás szabadságot akarunk és ast hogy a vallást az államtól elválaszsk. Azután beszélt arról, hogy mit csinált a kommuaiita kormány amióta áttvette a kormányzást Szocializálta a nagy vagyonokat átadta a köz nek azonban egy napról a másikra nem valósítható meg mindaz aminek megvalósítása 1900 év alatt nem sikerűit Mindenki támogatására szükség van dolgozzék mindenki, akkor megvalósul a földi paradicsom. Azs tá:a visszautasítja a sötétben bujkálásnak a kisvagyenok elkobzására vonatkozó vádját, valamint a nő közösségről hirdetett ostoba hazugságait. I Amerika és Európa proletáristnra tapsol ahhoz amit mi teszünk. Amit mi eddig tettünk amiért dolgoztunk csak a szegénység érdekében tettünk és fogjuk tenni. Beszédét így fejezte be. Pegyvérré szóiitiak benneteket elv- társak, a dolgozók jogáért harcolunk ! Ki a frontra, ha nem akarjátok, hogy rabszolgaságba süiyedjünk, be a vörös hadseregbs 1 Gyulán is volt nagy népgyülés, amelyen Somló Dezső elvtárs budapesti kiküldött ismertette a bel- és külpolitikai helyzetet a jelenlevők nagy tömegének helyeslése mellett. Nagybani sára Rákosi Mátyás és Hamburger Jenő népbiztos megérkezése után bejárták a kaszárnyákat, ahol a legénység riadó fuvásra összegyűlt. A népbiztosok figyelmeztették a katonaságot azokra a veszélyekre, melyek a proletárdiktatúrát külső és belső ellenség által veszélyeztetik és felhívta őket, hogy a hivó szóra rendíthetetlen bátorsággal igyekezzenek megvédeni a forradalom vívmányait. Garbai Sándor Miskolcon. Miskolcon husvét első napjára hirdetett népgyülést délelőtt -11 órára a tetemvár-térre hivta össze a pártvezetőség de már 8 óra előtt megindult a népáradat a népgyülés színhelyére. Nemcsak a miskolci szervezetek vonultak fel teljes számmal, de a vidék is. Garbai Sándor elvtárs emelkedett szólásra és a közönség osztatlan figyelme és érdeklődése mellett a következő beszédet mondotta: Tisztelt elvtársak! Az emberiség, amelyhez nekünk első sorban van szavunk és az országban dolgozó munkástömegek érdeke, hogy a régi államrend átalakuljon. Azt mondották, hogy aki a világháborút befejezi s megismétlését lehetetlenné akarja tenni, aki meg akarja szüntetni a népek elégedetlenségét, csak egy módon tudja elérni a célt: hogy a kizsákmányoló vagyont köztulajdonba veízi. Az átalakulás igazsága szempontjából a kormányzótanács kimondotta, hogy a kisipart, kisbirtokos kisüzemeket amelyekben az egyes tulajdonosok maguk is dolgoznak meghagyja a magántulajdonban, mert ezek az üzemek a munkástömegek kizsákmányolására nem alkalmasak, de minden olyan vagyont amely a munkaerőt kizsákmányolja, minden üzemJ, nagykereskedelmet, bányát, minden néven nevezendő munkanélküli jövedelemforrást, amely a tömegek munkájából él, a társadalomnak ki kell vennie munkásaival együtt, hogy azok ne egyeseknek hajtsanak jövedelmet, de a dolgozó munkásságnak teremtsék meg a tisztességes megélhetést. Ezt az átalakulást nem tudjuk máskép megteremteni, minhogy újabb osztályuralmat teremtünk. Ezek alapján tartjuk az államhatalmat kezünkben. Most uj osztály- uralom kezdődik és pedig a dolgozó munkásságé. Igen, most mi vagyunk az osztályuralomban, amely osztályuralom kizárja a gazdagokat a választói jogból. Azt kérdem a vagyonosoktól, jól esik-e nekik választói jog nélkül élni? Emlékezzenek csak arra, mikor mikor mi követeltük a választói jogot. Most értik már azt mit jelent politikai jog nélkül élni. Most mi mondjuk azt, hogy nem kell választói jog a vagyonosaknak és a hülyéknek. A munkástársadalom berendezésére szükséges eszközöket a gazdagoktól vettük el. Nekünk tisztelt elvtársak arra kell gondolnunk, hogy körül vagyunk véve kapitalista államok hadseregeivel. Ezen kapitalista ál-, lamok hadseregeivel szemben kétféle fegyverrel akarunk dolgozni. Fegyveresen szembe fogunk szállni a kapitalista államok fegyveres erejével. Azonban nemcsak itt, hanem a túlsó oldalon is harcolunk más fegyvernemmel és pedig röpiratokkal és agitátorokkal is dolgozunk a túlsó oldalon Csehországban, Szerbia és Romániában. Amit most itt ebben az országban megteromtetíünk, ugyanazt akarjuk elérni a környék kapitalista államaiban is és csak idő kérdése, hogy az átalakulás ott is bekövetkezzék. A régi rendet visszahozni ugyanolyan képtelenség, mint a csillagok járását megfordítani. Azt az állapotot amelyet a proletár1 állam teremtett visszaforditani nem lehet, Burzsoa államrendben az uralkodó osztály kis csoportja rá- kényszeritette akaratát a dolgozó milliókra. A tanácsköztársaság ennek a megforditottja. A nép ráerőszakolja a maga akaratát arra a kis csoportra, amely a kizsákmányolásból akar megélni. A bur- zsoáziáziának azt mondom, nem zárjuk ki őket a mi osztályural- munkból, ahol idővel mi sokkal lovagiasabbak, sokkal műveltebbek, sokkal gavaliCrabbak leszünk nmü fik voltak, ha feladják a kizsákmányolásnak, az nzsoráskedásnak, a pantmizásnak mesterségét és tisztességes foglalkozásra térnek át. A bankár egészen jói beillik gyári munkásnak. Próbálj; meg a burzsoázia mit tesz dolgozni. Megígérjük nekik, nem fogunk velük hosszabb mussaidán át dolgoztatni, ruint tni dolgoztunk, de be kell ilieizfcedniök mdomáajukkal, akaratukkal, hogy megismerjék a munkáséltem rendjét. Ha alávetik magukat az uj reedaek, akkor nem lesznek kirekesztettek. Ami a világháborúvá! kapcsolatos, azt mind a vagyonos osztály terhére fogjuk írni, ennek a fedezetéül vesszük el a kirsákmányoló birtokokat és adjuk a társadtlom tulajdonába. Az uj államban mindenki • nek dolgozni kell és ei fog jönni az az az idő, amikor sem kell 8 órát dolgozni, hanem elég lesz 6 óra is és a felesleges időt a társadalmi művelődésre fogjuk fordítani. Mi nem nyomort akarunk, hanem boldogságot s azt. hogy az ne legyen heveseké, hanem mindenkié. Álljanak önök a társadalom mellé és ha a Vörös hadsereg azt kári, hegy tettekkel támogassuk, akkor legyenek ott, ahol ezt meg kell védelmezni. G irhái beszédét leirkatallan lelkesedéssel éljenzéssel és tapssal fogadia a népgyülés közössége. Utána Singer Vera és Groszra*nn Zngraoad szólaltak fel. Az utóbbi indítványára kimondották, hogy felkérik a Kormányzótanács elnökét, bogv közölje a népgyülés meleg üdvözletét az «ross szovjettel és a külföldi államokban forradalmat csináló proletársággal. Nagyhatású beszédben buzdította vasárnap délután Garbai Sándor a diósgyőri vasgyár munkásait, akik viharzó lelkesedéssel feleitek Garbai riadószavára. Sopronban Sopronban is nagy népgyülés volt vasárnap, amelyen Thomas elvtárs, a bécsi kommunisták vezére, Rónai Zoltán és Ksimár Henrik népbiztosok és Kalmár János soproni telj hatalmú politikai megbízott mondottak besiédet 16000 főnyi tömeg előtt, ímely az tgész vármegye te- liíetfcőí gyűlt össze. Egerben Biermann Istvrtn budapesti kiküldött beszéde. Egerben szintén nagyszerű mani- focztációvsl folyt ie a húsvéti nagy népgyülés. Nálunk a budapesti központ részéről Biermann István tartott nagyhatású aghá»ós beszédet, snaalye Kjz«’iaii«?was5aaG>öV!s Készüljünk a vörös május ünnepére! /
