Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-20 / 93. szám
XXY1. évfolyam. 1919. április 29 vasárnap 92. s^aus Ara 20 fillér Előfizetési árak: ftelybea és vidóbou pestén küldve egész évre 50 Sorosa, — fél évre 26 korosa, — legyed évre WM korona, — egy kéra 6 koron. — Egyes ozást ára vasárnap és ftnnepnap is ae f. — SxerkesetOség ée kiadóhivatal: Eger, Jókai Wr-itca 6. — Megyei ée heiyköai telefon: 106, POLITIKAI NAPILAP Meaielonlh hétfS és finnap «tini nap kwetaléval mindennap. Hirdetési árak: Bóránként i Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, k£i> gautasági kézieményck, gyászjelentések I'M K. jkÉUM' cAm egyzstUetek, bálhizottságok értesítései, feliUOraHfc oyagéáaéea M MII. Eljegyzései:, hásasságak, WíséusMI- sá^kések 1* sósig 15 K. - HIHDBTÉSBKi Cfiész «Ha. laa 4M K, haadkonként és centimétarenkést bagó- séfek, gacdaságek és hiuataleknak l'EO K, magáncégek. — nek l K, szallaghlrdetés szövegoldalon l'BO K. — Miért •■lőtt iiuo a régi világ rúd ? Buds pent, április 19. A proleláriátus csupán iérténelmi kiválását teljesítette, jamiker az országban minden hatalmat s ezzel a termelés irányítását is saját kezébe vette. Ez a tiiténeti hivatcttság a proletariátus feladatává tette, hegy a kapitalista tsrmelésben meglévő és annak fejődésével mindjobban kiütköző és mind élesebbé váló el leitéteket megszüntesse és a tér- •elés fejetlenségének, anarchiájának egy tökéletesebb szervezet létesítésével véget vessen. Melyek is azok az ellentétek, amelyek a tőkés termelési rond szlkségképeni velejárói s amelyek végűi is erre a termelési rendszerre felépített társadalom felbemlasztá- sáboz vezetnek ? Vegyük a legfontosabbat. A kapitalista termelésnek egyik fi törekvése a minél olcsóbba* való termés, a javaknak a lehetőleg isgkisebb költséggel valé előállítása mert a szabad verseny Mellett csak így tudja a fegyaszté piscot magának biztosítani. Az olcsó termeléshez vezető eszközök legfo*tos3bbjai, mint tökéletesebb technikai eszközöknek feltalálása és megfelelőbb eljárási mé> dóknak alkalmazása, a termelők akaratátólgfüggetlenek. Varnak azon- bai oly eszközök, melyek mggétél a termelőtől függnek és e részben legfontosabb a termelt javak «en- ■yi8ógének növelése, mert a tömeg termelés csökkeni az egy egy ter- aelvényre eső költséget, másrészt a termelési költségek redakálásáiak hatásos eszköze a munkabérek leszorítása. Mi sem természetesebb, miit hogy milden tőkés első sor- bai ehhez a legkönnyebben hozzá férhető módhoz fog folyamodni. íme tihát itt szemlélhetjük a tőkéé termelés egyik legkirivébb ellent- mondását! Az egyik oldalon igyekszik megnövelni a végtelenségig a tcrmelvényok mennyiségét, a másik oldalon a minimumra hökkenti a miikabéroket s nem veszi észre, hogy épeu ez által meggysngiti a termelt javakra rántalt nagy time geknek, a proletárok százezreinek vásárié erejét. Teit raktárak és né! külőző tömegek, ezek voltak a Jeg- szomorubb kísérő jelenségei a háború előtti kapitalista berendezkedésnek. Telt raktárak az egyik oldalon és nélkülöző nincstelen tömegek a másik oldalon, ez hozza magával, hogy a termelést időnként be kellett szüntetni s egy kapitalistának szive sem fájdult meg amiatt, hogy ezrével dobta cda az éhhalálnak a munkanélkülivé lett proletárokat. A háború még további elhat mondásokat is hozott felszínre, a melyok fáradhatatlanul rágicsálé szu módjára kezdték ki a kapitalizmus törzsét. A háború a termelő eszközök leromlását, tönkremené3ét s ezzel az egész termelés tetemes megcsökkenését okezta egyrészt, másrészt viszont igényesebbekké, Ontndstesabbakká tette az elnyomott proletárokat, akiknek folyton fokozód! igényeit ez a leromlott, legyengült, halálos kórban vsnagló kapitalizmus kielégíteni már nem tudhatta. A kspiíalizmust tehát ezek a belsejében du!é káros ellentétek pusz titották voltaképen el, miután az egész szervezetet előzőleg már alaposan legyengítették. A preletáriá* tnsnek forradalmi fellépése csak siettette ezt a bernié felyamatot s irányt adott a további fejlődésnek. A sseciálista társadalomban a termelés menetét n felmerülő szükségletek fogják irányítani. Nem fogja tűrni a tobzodé kényelmet és pampát az egyik parton s az életnek mog nem szűnő szenvedéseit és raegprébáltatásait a másik parton. Ahogyan az egyes-ember jézanul csakis akkor költhet fény- űzési dolgokra, amikor az elsőrendű életszükségletei már kiclégüléet nyertek, ngyanugy a társadalom is csak akkor engedheti meg a fényűzőéi javaknak előállítását, ha már minden egyes tagjának életszükségleteiről megfejelő módon gondosko dás történt. A múltban egy neves közgazdász a társadalmat terített asztalhoz hasonlította, ahol azonban nem jnt mindenki »simára teríték. A mindenbe belenyugvé régink szerint innét oradt azután minden baj és nyomorúság. Mi szoaiálisták azt mondjuk, hogy a természet az talán mindenki számára egyfermán terítettek, csak a falánk, kapzsi és ku- fár lelkiek elerozták az eledelt a gyöngébbek és szemérmssebbek elől. A szeeiálista társadalom asztalánál mindenki, aki dolgozik, egyenlően helyet talál s ha bőség lesz, egyenlően fegnnk annak örülhetni, s ha netalán nélkülözések ideje is következne el, ez is enyhülni feg azáltal, hogy sokak, mindannyiunk között oszlik meg. Darvas Simon. Rendelet a vallás szabad gyaksrlásárél. A Ma»kt»tó8**yi népbiztos readelet*. Eger, április 19. A preletáruralom s az igazi emberi haladás tndvalcvőlog szembe száll a népbntité klorikálizmussal, megsemmisíti a kapitalista zsarnok- Ságot szolgáló papság anyagi és politikai hatalmát, da nem bántja a hitéletet, a vallást, a templomot. A proletáruralem a vallást mindenki saját lelki ügyének tekinti e egy ujjal sem nynl a lelkek szabadságához. 1st hirdette és vallotta mindig is a szncialismns s őzt foglalja most szabatos tételos pontokba a magyar tanácsköztársaság közoktatási népbiztossága a vallás szabad gyakorlásáról kiadott legújabb rendeletéiben, amelyek így hangzanak: 1. A Tanácsköztársaság a vallást minden ember magánügyénob’tekinti és vallása szabad gyakorlatát mindenki számára biztosítja. A Tanácsköztársaság a forradalmi rend nliea- ségeinek tekinti mindazokat, akik vallása szabad gyakorlásában bárkit is megakadályoznak, vagy megzavarlak. A papság azonban n vallás szabad gyakorlásának ürügy« alatt nyílt vagy leplezett ellenforradalmi mozgalmat szit és vallásos összejövő- teleken a Tanácsköztársaság rnndjn, szelleme és intézményei ellen izgat. Erre a célra a legtöbb helyen n nagybeti vallásos összejövetelek« bssználjik ki. A Forradalmi Kormányzótanács a legkíméletlenebb szigorra! fogja megtorolni az ilyen visszaéléseket, de egyúttal ai összes helyi munkás-, paraszt- és katonatanácsoknak, valamint az ellenőrzés alatt működő tanácsköztársaság! szerveknek és megbizoltakn-k megparancsolja, hogy a valóban vallásos összejöveteleknek (beleértve például az úgynevezett nagyszombati föltámadási körmenefeket, stb.) szabadságát minden erejükkel biztosítsák. A Tanácsköztársaság a jövőben még ilyen formában sem kíván a vallás szabad gyakorlásának ügyébe beleavatkozni, mivel azonban az ellcnforradalmárok most sok helyen azzal izgatják a munkások, katonák és parasztok uralma ellen a kellően még fel nem világosüott tömegeket, hegy a proletárdiktatúra a lelkiismereti szabadság ellensége, mivel a nápámitók azt hirdetik, bogy a tanácsköztársaság meg akarja szüntetni a vallást, el akarja venni vallási rendeltetésüktől a templomokat és egyházakat , sőt mivel vannak olyanok, akik nem étalják azt hirdetni, hogy a tanácsköztársaság „kornmunizálnt* akarja a nőket, elrendaíem a következőket : A munkás-, katona- és paraszt- tanácsok gondoskodjanak arrö), hogy kusvét vasárnapján es a reá következő két vasárnapon a papok hirdessék ki a szészikről és magyarázzák meg a népnek, hogy 1. a tanácsköztársaság mindönki számára teljes vallásszabadságot biztosit, hogy 2. a papokat vallás ténykedésükben vallásos szertartásaik elvégzésében senki sem zavarhatja, hogy S. a templomok és vallásos célokat szolgáló egyéb épületek (kápolnák kegyhelyek stb.) ezentúl is kizárólag vallásos célokra fognak szalgálni és, hogy a templomokból, sem színházat, sem kabarét, sem gyüléshelyet, sens kulturházat csinálni nem fognak, hogy. 4. a kommunizmus, a tanács- köztársaság, a proletárdiktatúra nem akarja és nem fogja megváltoztatni a házasságnak és családi életnek eddigi rendjét, nem akarja és nem fogja behozni a nökezös- séget és hogy I. mindazokat, akik ennek ellenkezőjét hirdetve félrevezetik a népet *zt a forradalmi rend ellenségének tekinti és ilyenek gyanánt fog elbánni velük. Budapest 1919. április 17-án. Kmmü ZsijMoad közoktatásügyi népbiztos. Készüljünk a vörös május ünnepére!