Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-17 / 90. szám
2. 1919. április 17 __________________________ £ 0 R I _U J S Á a Világ proletárjai egyesüljetek! Aki árdrágit, lánckereskedelmet fiz, fegyházba való. Egyformán vonatkozik a város és falu népére is. Mindkettővel szemben, csak a szigorú rendszabályok vezetnek majd eredményre. Az uj rend vissza akarja állítani a régi gazdasági életet 8 ép ezért forradalmi törvényszék elé állítja mindazokat, akik közszükségleti sikkekkel üzérkednek s azokat drágítják. Hogy ezen parancs sikeresen véghezvihető legyen, megparancsoljuk mindenkinek, hogy mihelyt tudomására jut üzéreknek javakkal való üzérkedése, árdrá gitása, azt a rendőrségen, vagy községekben a direktóriumoknál azonnal jelentsék he. Az árdrágítók visszaéléseinek leláplezésére Eger város közren dészeti szakosztályának megbízottjai állandé nyomozó szervként fognak működni. Aki ezen parancsot megszegi, forradalmi törvényszék elé állítják, súlyoz pénzbírsággal és fegyház büntetéssel lesz sújtva. — Azonkívül, ha iparigazolvánnyal és vásárlási igazolvánnyal bírnak, ezen igazolványuk el lesz vonva, Eger, 1919. évi április hé 14. Megyei direktórium megbízásából: a Közellátási Szakosztály, Uj üsBbcmtás a »ámításán. Mégy Ügyosztályi szerveztek. Eger, április 16. A városházán a forradalmi prole- tárkormányzaf a közigazgatás egy- 8z«riisitésére megszervezte az uj flgybeesziást, amely nagyban elSfogja mozdítani az ügyek gyors elintézését. A városházi közigazgatás mindössze három ügyosztályból áll ezentúl.' És pedig: I. Adminisztratív és szocialista közigazgatási ügyosztály. Osztályvezető : B*rthos Károly elvtárs. Sze raélyi és javadalmi ügyek, rokkaotak és katonai, özvegyek ügye, taeűgy, aHysköay, bizonyítványok, igazéivá nyok kiadása, levéltár, illetőség, katonaügy, nyugdíj, vizreudészet, ipar ügy, egészségügy, mezőgazdasági, munkaközvetés és szerződések betegápolás, hagyatéki ügyek, mindeuféle szóbeli6 panasz felvétel, szegély ügy. II. Termelési szociális ügyosztály. Osztályvezető : Bayer Henrik elvtárs. Méhészet gazdasági ügyek, színház, mezőrendérség, szemétszállítás, köz- élelmezés, ut és építési ügyek, köz- térvétel, vágóhíd, fflrdőűgy, népruházat, boltbér, vízvezeték, szeszügy, köztisztasági ügyek, villany, aszfalt, járda Ügyek, utfentartás, közkutak, magánépitkezések, kislakások építési ügye, munkásházak, városi szabályé zád ügyek. Ili. Pénügyi ügyosztály. Osztály- vezető: Derszib Ödön eivtárs. Fogyasztási adóügyek, hadisegély, vám, számadások, alapítványok. IV. Árvaszéki ügyosztály. Osztályvezető : Braun Károly eivtárs. Árva és gondnoksági ügyek, elhagyott gyermekek ügye. i Proletár-levelek.*) Egy szocialista írásai a burzsoához. Irta: SOMFAI JÁNOS. III. A faji ellentétek. A kapitalista társadalom iréi, tu dósai és gondolkodói egyik legerő sebb h'^kártyájuknak vélik, mikor \ kifejtik, hegy imc, hiába a mai ha- j ladás, hiába a fejlődés, a kultúra és miegymás, a népfsjok között az ellentét nemcsak hogy csökkent, hanem még inkább növekedett. Nyilvánvaló tehát — hangzik a kapitalista okoskodás — hogy amig kfl lönböző fajú, vagy csak különböző 1 vérmérsékletű emberek is élnek a j földön, addig sohasem lesz ered ; mé.tye a szociálizmus kiegyenlíti törekvésének és beteges álom a nagy lestvériesüiés. A kapitalista bölcselkedőbnek erről az állításáról az első szempillantásra meglátszik, hogy hamis. Ma már kétséget kizárólag meglehet állapítani, hogy a faji ellentétek egyáltalán nem nagyobbak mint azelőtt, egyáltalán nem növekednek, hanem ellenkezően nagy mértékben csökkentek. Azok a faji és nemzetiségi torzsalkodások, amelyek ma még megnyilvánulnak azelőtt sokkal jobban meg voitak. Azelőtt azonban ezek az ellentétek a fajok és az emberek elszigeteltsége folytán nem látszottak meg annyira, mig ma a technika fejlődése révén egyszerre minden oldalról, minden embernek rögtön a szemébe ötlenek. Mit tadott rége ben az egyik országbeli ember a másik országban, sőt eskk a hetedik határban levő nemzetiségek tor l zsaíkodásáról ? Ma a villamosság, \ a táviré, a repülőgépek korában í egy-két óra alatt értesül a féld egyik sarkán levő nép a másik sarkon élő nép helyzetéről és össze- küönbözéséröl is. Amikor minden ilyen átlátszó, akkor persze, hogy többnek, nagyobbnak látszanak a nép^k torzsslkedásai. Be tényleg távolról sem nagyeb bak, mint azelőtt, hanem ellenkező | leg jóval kisebbek az ellentétek. A | meglevő ellentéteket is mindjobban l enyhítik ma azok a törekvések, a | melyek általánosságban osztálykl- i- lönbség nélkül arra irányulnak, hogy j az embereket minél közelebb hozzák egymáshozérzéstaen, gondolkodásban, testvéries egyetértésben. A különböző népek egyre jobban keresik az egymással való érintkezést, közös eljárást, egyöntetű cselekvést. Élénk példák erre a kapitalista társadalomban is a különböző nemzetközi sző vétkezések. Tudó «lányos, irodalmi, művészeti, emberbaráti téren egyaránt. Sőt még a tőke terén is. Az igaz, hogy itt más szempontból, mert itt a kapitalizmus a kizsákmányolás minél hatásosabbá és eredményesebbé tételére szövetkezik. Ma, ami faji vagy nemzetiségi torzsalkodás van, az nem a különböző nemzetiségű népek torzsaiké* Részletek az iróaak 1913-ban <Két világ» (egv szoriali*ta és kapitalista levelei) cimü könyvéből, a melyek a polgári elmék oktatására .most külöaőssu aktuálisak. dása, hanem egyszerűen kapitalista torzsalkodás. Az ellentétek, összekülőnbözések. vagy ellenségeskedések nem a faji különbségek, hanem a kapitalista érdekek miatt vannak. Nem a népek, nem a fajok csinálják, hanem a kapitalizmus. I Bizonyításul nem is keit mesz- I szebbre mennünk más európai népek ; közé, elég ha megmaradunk itthon, i vagy közeli szomszédunknál Auszt- ; riánál. Magyarország {és Ausztria között : évtizedeken át dúló ellenségeskedés : nem volt más, mint kapitalista harc Behogy haragudtunk mi a jámbor „átkos“ bécsiekre és osztrákokra és dehogy haragudtak ők, vagy a csehek és a többiek mireánk. A kapita lizmus harcolt i t és ellenségeskedett egymással. A magyar kapitalista érdekek harcoltak az osztrák vagy cseh kapitalista érdekek ellen és viszont. A különböző kapitalista cső portok azután a maguk körébe vonták a hozzájuk kötött tömegeket, magukkal hurcolták a harcba s akkor azután úgy látszott, hegy a népek, a fajok ellenségeskednek, mert azt kiabálták, hogy a magyar gyűlöli a németet, a német, osztrák, cseh vi- szouí minket. Mihelyt kapitalista érdek nem játszik közre az együttélésben, a különböző nemzetiségek a legszebb testvériséggel öleikszmk. É* ugyanez áll a mi magyarországbeli nemzetiségi viszonyainkra is. A külöuböző nemzetiségű népek a legjobb egyetértésben é3 békességben élnek egymás mellett egy megyében, egy városban és egy kis községben is és csak akkor bomlik meg a békesség, mikor a kapitalista érdek föllép, beléjük markol és a ■ saját hasznáért egymásra uszítja a í jóbarátokat. A szerb gyűlöletet a Í magyar agrárkapitabzmus telhetetlen kapzsisága szította föl A határszélen paradicsomi egyetértésben érintkezik a havasi pásztor a szomszéd ország idegen ewberé- j vei. Elsírják ugymás buját baját, . a tehetősebb megosztja ételét a nyomói ultabba! és a saját élete kockázik tatásával menti meg akárhányszor a jj bajba, veszedelembe került emberid társát. 1 És ha azután egyszerre megjelenik közöttük a kapitalista állam kapitalista érdeke, egymás ellen hurcolja a két testvért, legyilkolta!)* egyiket a másikkal a kapitalista érdekekért. A gyilkos harcok, háborúk csak a kapitalista érdekekért folynak a népek között, csak a kapitalista hatalom kényszeríti őket erre és végül csak a kapitalizmusnak van haszna a vérengzésből, mig a győzelmes állam népének, proletárságának csak kára. Ez az úgynevezett sokat emlegetett faji különbség, nemzetiségi ellentét, gyülölség és ellenségeskedés igaz világításban. A magyarországi nemzetiségek között is a torzsalkodást, ellenségeskedést a kapitalizmus csinálta és csinálja ma is mesterségesen, wert az egymás ellen törő különböző nemzetiségű proletárságot így zsákmányolhatja ki legjobban és igy tarthatja továbbra is vakságban es a maga rabszolgaságában. Azok g bizonyos „nemzetiségi izgatők* « kapitalizmus zsoldosai voltak és ha vannak ma is iiyenek ma is a kapitalizmus zsoldjában állanak. Azok, akik a különböző népek között külön veszekednek, azok nem a nép, azok nem a proletárság, nem a faj, hanem a kapitalisták, akik a kapi- ; talista rendhez tartoznak. Majd ha teljesen megérnek a tö- s ni egek a szocializmusra s a szociális eszmék egészen áthatják őket, akkor eltűnik a kfitömbözi nemzeti- j ségek és fajok között a to.zsaikedás, I a háborúskodás, aminthogy az sgyes fajok és nemzetiségek szociilista csoportjai sem veszekedtek fajilag soha még a legádázabb kapitaiisz- tikus nemzetiségi harcok idején sem. Nemzetiségi kérdés tehát csakka- ; pitaiista társadalomban lehetséges és mihelyt a kapitalista társadalom és vele a kapitalista érdekek megszűnnek, az összes népek és nemzetiségek békében és szerzetben éínek egymással. Hr lesz közöttük dientet, az a nemes versengést fogja tar- I ialmazni ez emberiség közös fejtő désénck és boldogulásának előbbre viteléért. (Folytatjuk.) I hírek. Eger, április 16. Vörös i Katona* «st. A 60. dandárcsoportnál szervezett j Propaganda BUottsig'f. hé 26 án és | 27.-én nagyszabású Vörös Katona- estet rendez a Városi Színházban. A városban már megjelentek az ezt : hirdető plakátok és fi jelek s azt j mutatják, hogy Eger városának egy i minden tekintetben művészi színvonalon álló, sikerült estben lesz része. A fegyelmezett proietáriömegből toborzott Vötös Hadsereg első nyilvános szereplése lesz e , azé a Vörös Hadseregé, amelyre a proletár- sßg érdaktinek, céljainak, eszméinek megvédésére mindenkor számíthat. A hosszú, évszázados elnyomatás alatt élő tömeg végre szóhoz juthat és kikövetelheti magának a társadalmi szereplésekből az őt jogosan megillető részt. A művészet és az evvel kapcsolatos a művészetben való tanulás nem egy osztály kiváltsága, — a művészet mindenkié 1 i E! kellett annak az időnek jönnie, amikor megszűnnek egyes osztá- . lyok kiváltságai és a jog, az örök j igazság megdönthetetlen törvényeire támaszkodva a főidnek és a munkának a népe elfoglalja belyét, az öt jogosan megillető helyét a dolgozó társadalomban. A Propaganda Bizottság fáradságot nem sajnálva boa ja ki lobogóját s hiszflk, hogy teljes, megértő sikerrel. — Szocialista gyűlés a zárdában. Ilytfi szent borzalom is elkövetkezett immár. A szoc aüsta diákok egri szervezete tart ugyanis f.
