Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-04-16 / 89. szám

IXV1. évfolyam. 1919. április 16 szerda $9. szám Ara 20 tüiér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre s »58 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes «zám ára vasáma]» és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, ]ókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 10*. POLITIKAI NAPILAP MegiaUnlb hétfS és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Sőrénként i Nyílttéri köziemén?3 K.birősáji ítéletek, köa- gazdasági kézleménrek, gyászjelentések 1*50 K. Jótékeny célú egyesületek, bálblzottságek értesítései, lelflllfeetffibk nyugtázása 60 till. Eljegyzések, házasságok, ItöszSnetasi!* vánltáeek It sorig 15K. - HKDBTÉSEKi egéaz «Ma- las 4M K, hasábonként és centiméterenként haté* ságok, gazdaságok és hivataloknak l'SO K, magáncégek* — nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalen l*5í K. ­Hz igazi proletárdiktatúra még majd csak ezután jön. Mert a mai még nem az igazi. Az nem proletárdiktatúra, antiker egynéhány félig tires keltet drága árén kell kiárulni a proletái oknak. Amikor százan és ezren akarnak vásárolni, de csak tíznek jut valami és a többi emiatt elégedetlen. Az sem diktatúra, amikor a bur- zsoáiapok fogcsikorgatva, de meg- iapu’va diósét ik az uj rendet. Az sem diktatúra, amikor az egyik embernek negyven deka zsir jut egy hónapra, a másiknak meg három kilé, mert olyan szerencsés v«lt, hegy disznó röfögött az udvaráR. Hát miért nem lehetett egyszerre proletárdiktatúrát csinálni ? Hát miért nem lehetett tizenöt nap alatt más világét csinálni a régi helyébe?... Azért, mert az erszáges törvények nem engedték. Azért, mert a budapesti erszáges ferradalmi kormányzótanács nem engedte meg, hegy msgánesoktél ruhát, élelmet, lakást rekviráijunk, ameddig azt országosan, f egyönte­tű«« nem lehet csinálni. Ami történt, az csak egy falat ke­nyér veit az éhezőnek, az csak egy kerty viz veit a szemjazénak. Hiába nyitják ki a te,tokát, ninesen áru, meri a burzsoáziának a ruhazzek- réuyeibea van. Miába csinálunk zárjegyeket, ha nincsen zsir a vá­rosnál, hanem annál több van a jó polgári éléskamrákban. A beitek mostani kiárnláia csak arra való volt, hogy a pillanatnyi szükséget úgy, ahogy kielégít»fik. De még arra sem veit jó, hiszen mil­lióknak kellene adni és nincsen miből. A háború, meg az áldemekrata koalíciós kormányzat parlagon he­veié földeket, üres állampénztárt, fires raktárakat hagytak ránk irök- séjjképen. És itt van a burzsoáziá­nak a legnagyobb bfine: ami még vas, azt magához ragadta, elrejtette, k illőidre vitte, elásta, eldugta, el­vonta a forgalomból. Most jón az országos törvényal­kotás ideje, öjra meg kell indítani az állam hatalmas gépezetét. De addig Is, amig a gép nj termékeket ád, addig is ki kel! osztania régit egyenlőn. Nem lesz addig nyugalom Ma gyarországon, amig az egyik ember öt szobás fényes lakásban lakik, perzsa* szőnyegen jar, a másik meg a kuckójában rohad a nedves pin­celakásban. És nem lesz addig nyugalom, ameddig az egyik embernek rongyok vannak a testén, a másiknak meg selyemből van a ruhája. Úgy bizony. És nem nyugszunk addig, ameddig mindent nem kem- munizálunk és teljes egyenlőséget nem teremtsük. A kommunizmus útja: összegyűj­teni mindent és közösen elosztani. A kommunizmus útja: egyenlő bol­dogságot teremteni. És elmegyünk ezen az utón a végsőkig: be fo­gunk tekinteni a kamrákba és a ru­haszekrényekbe és elvisszük onnan, ami elvihető. De egyenlően el is fogjuk osztani. Ez a kommunizmus. Nem fog senki megmenekülni a szigorú rekviráláslól. De nem is lehet. Az a kis jé, finom halálbün­tetés, ami az eltitkelóknak, az elá- sókuak ki fog járni, majd megtanít minden embert arra, hogy mi az a kommunizmus. Nem lesz kibúvó. Nem lesz protekció. És nem lesz igazságtalanság senkivel. Elveszünk attól, akinek sok van és annak adunk, akinek nincsen. Ez az igazság. Ez a kommunizmus. Ez a keresztény szellem. Ez lesz a világnak az uj rendje. Leam elvtárs, aki most ezen a világon Krisztusiak az igazi hely tartója, az ő rongyos csizmájában is a leghatalmasabb ember most a világon. Mert az ő szavára világok összeomlanak és az uj világ épül a réginek a helyén, is az i szelleme á biztosíték arra, hegy ez az uj kom­munizmus az igazi, az utolsó kom- mumzmus lesz. Ne féljetek, proletár testvérek, ez mág esak a kezdete volt a proletár­diktatúrának. Az ufwsarki kolduso­kat nem lehet tizenöt nap alatt el­tűnteim. De sgy év alatt lehet. Ne féljelek, tisztelt ellenforradalmi urak, a proletárdiktatúra még esak ezután kezdődik. Ezután jón a java. Ezután jón [az országos törvényal­kotás proletárdiktatúrája, amit majd az országos szovjet paracesol. És ez lesz majd az igazi ut, igaz ság és élet. Az iskelák is a - proletároké. Annak, hogy az államhatalom a proletárság kezébe került, termé­szetes következménye hogy az iskolák vezetése sem történhetik többé a régi szellemben. A bur­zsoázia az iskolában elyan szelle­met honosított meg, amely az uralkodó osztályok érdekében állott s innen van az, hogy a proletár­sás ellenségeinek táborában láttunk sokszor olyanokat, akiket születé­sük, foglalkozásuk s minden élet­körülményük a proletárok közzé parancsolt volna. Az iskola veit az a hely, ahol a proletávgyerme- keket a burzsoázia szolgálatára nevelték s ahol céltudatosan úgy formálták a lelkeket, hogy a meg­levő államrendre, amely a proletá- riátus elnyemására volt szervezve, mint megdönthetetlenre nézzen fel. Azok a szervek, amelyek az iskolában való tanítást irányították, ma fölöslegesekké váltak, mert a burzsoázia osztályállamásak voltak a szervei. A kormányzótanácsnak természetesen pótolni kell ezeket a szerveket, még pedig úgy amint az a tanácsköztársaság szellemének megfelel. Tehát az iskolát is a forradalmi prolotártönsegek ellen­őrzésének káli alávetni. írről intézkedik a forradalmi korm ínyzótanáks 54-ik számú ren­deleté, amely meghagyja, hogy a munkás-, katona és földmives ta­nácsok kebelében művelődési osz­tályok alakuljanak, ezeket az osz­tályokat maguk a tanácsok, tehát a forradalmi proletártömegek hiva­tott képviselői irányítják. A taná­csok a művelődési osztályokba arányosan küldjenek ki szülőket és olyanokat, akik a művelődéssel hivatásszerűen foglalkoznak, tehát tanitókat, orvosokat stb. Magától értetődően mind olyan elvtársakat, akikre a legnagyobb biztossággal rá lehet bízni a proletárgyermekek nevelésének irányítását. A tanácsok művelődési osztályai az iskolai ügyek ellenőrzésére és intézésére iskolai bizottságot küldenek ki arányosan a szülőkből és a neve­léssel hivatásszerűen foglalkozók­ból s a tanulók fegyelmi ügyeinek intézésénél bevonják tanácskozá­sukba a 14 évnél idősebb tanulók megbízottait is. Mint láthcüó az iskola irányítása tökéletesen a munkások, katonák és földmives szegények tanácsának hatáskörébe kerül, mert csak ez biztosítja a tanítást forradalmi szel­lemben. Az a tény, hogy a tanulók fegyelmi ügyeinek tárgyalásába bevonják a 14 évnél idősebb ta­nulók képviselőig is élénk bizonyí­téka annak, hogy a proletáriátus iskolái önérzetes és öntudatos em­bereket aiurnak nevelni. A tanácsok művelődési osztá­lyaiba a közoktatásügyi népbiztos­ság a nagyobb vidéki városokba művelődésügyi megbizottakat küld ki. Általában a közoktatásügy nép­biztosság mielőtt az egész országra kiterjesztendő intézkedést tesz, megvizsgáltatja a tanácsok véle­ményét, ilyenformán úgyszólván minden közoktatásügy! kérdésben a tanácsok hatáskörébe tartozik. A tanácsoknak a művelődési osz­tályokat azonnal meg kell alakita- niok és mihelyt ez meg van, azon­nal megszűnnek a régi iskolai szer­vek, a főigazgatóságok, a tan- felügyelőségek. az iskolaszékok. Ezeket a hivatalokat a tanácsok veszik át s ők rendelkeznek a sze­mélyzettel. Nyomatékosan fel’ kell hívnunk alanácsok figyelmét arra, hogy a művelődési osztályok megválasz­tásában a legnagyobb gonddal és lelkiismeretességei járjsnak el, mert a régi államnak az iskola éppen olyan hatalmas szervezete volt, akár a hadsereg vagy a bürökráriaj Emlékezzenek visza arra, hogy5 at állam és a felekezetek micsoda csatákat vívtak az iskolákért, mert jól tudták, hoov aki kezében tartja az iskolákat, az óriási befolyást gyakorol a jövendő fejlődésre. A munkás ésTcátonatanácsoknak tisz­tában kell lenniök azzal, hoay nem egyszerű és nem könnyű munka az, amelyet el kell végezniök s éppen ezért aprólékos részletes­séggel vitassanak meg minden eléjük kerülő kérdést. La proletár­állam a jövendőt tette le a kezükbe. Minden proletár jövendőjéül a pisilni itpbiztMsig 10. P. I. sí. rssdeiete % tartezás*kril. 1. § Ötszáz koronánál nagyobb tartozásokat az adós nem kötetes készpénzben a hitelező kezéhez le­fizetni, hanem joga van a tartozási összeget - akár a saját folyószámlá­járól vagy bankbetétéből a hitelező folyószámlája vágy bankbetétje javára átutalni, akár pedig készpénzben a hitelező javára pénzintézethez be­fizetni. Ez a szabály csak akkor alkal­mazható, ha a hitelező kereskedő, kereskedelmi társaság ayagy áruk termelésével foglalkozó üzem tulaj­donosa és a követelés az üzlet foly­tatásából eredt. 2 §. Az 1. § alapján átutalás ! vagy bsfúetés esak oly pénzintézethez ! történhetik, mely a pénzügyi nép* 5 biztos ellenőrzése alatt ál). Ha a

Next

/
Thumbnails
Contents