Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-01-14 / 10. szám

1919 január 14 ’ A szociáldemokrata párt szervezkedése. A szociáldemokrata párt megyei értekezlete. Egerben pfriHifeárságot áiiHarsak fel. Az egri Szakszervezeti Tanács megalakulása. — Saját tudósítónktól. — Eger, jan. 13. A szociáld. mokrataplri igazságos Eszméihez megyeszeríe százával csat­lakoznak nemcsak a munkásosztály tagjai, hanem a társadalom minden rétege. Ma már a megye nagyobb helyiségeiben hatalmas tábor küzd a szociáldemokrata párt jelszavaival. Ezrekre emelkedett a párttagoknak a száma és ez a szám még mindig emelkedőben van. A szociáldemokraíapárt tagjanak ilyen nagy számra való növekedése arra indította az egri szociáldemok- rafapárt vezetőségét, hogy egy me­gyei értekezletet hívjon össze, hogy azon a párt egységes megyei szer verését megbeszéljék. Ezt az értekezletet vasárnap dél előtt tartották meg, az egri szcciál- demokratapárt helyiségében és azon Gyöngyös, Hatvan és több nagy és kisközség képviselői jelentek meg. Fischer Manó pártiiíkár nyitotta meg az értekezletet, a jegyzőkönyv vezetésére Putnoki Jenő pártve,re- tSségi tagoi kéri fel. Lukács Bódog (Poroszló) közli, hogy mintegy 600 tagja van Po­roszlón a szociáideniokraíapártnak. A tiszafüredi viszonyokat ismerteti. A szociáldemokraíapárt itt is jelentős térfoglalást produkált, ma a pártnak 2600 tagja van. Endrész József (Gyöngyös) az ot tani viszonyokat ismerteti. Beszéde sorén elmondja, hogy bár a gyön­gyösi keresztényszociálisía párt a iegféktelenebb terrort fejti ki, mégis úgy a szellemi, mint az ipari, de különösen a földmunkásoknál szá­mottevő sikereket ériek el. A vidék szervezése is előrehaladott állapot­ban van. Pőka János (Besenyőlelek) közli, hogy olt a ptHnak 400 tagja van. Kovács Mihály (Hatvan) hosszabb jelentéssel számoi be a hatvani szervezkedésről. Ma Hatvanban a pért 2820 tagot számiál. Választás esetén biztos győzelemnek tekinthet elébe a párt. Állandóan szociológiai vitaestéiyekkel ismertetik a párt prog- rammját és ezek ez estélyek mind méggyőződéses szociáíistákat nevel­nek a pártnak. Fischer Manó párttitkár bejelenti, hogy 6C00 szervezeti munkás van Egerceehiben. Ismerteti az egri vi­szonyokat. A szociáldemokratapárt itt is jelentős hódításokat ért el és ez a íérfoglalása minden nap na­gyobb. Indítványozza, hogy állítson a párt fel Egerben t-gy megyei páríiiikár­ságot és a központhoz írjon fel, hogy ennek költségeihez járuljon hozzá. Javaso’ja,: hogy ezt az állást havi 800 korona fizetés mellett szer­vezzék meg. Az értekezlet az indítványt egy­hangúlag elfogadja. Fischer Manó párltiikár bejelenti, hogy az egri szociáldemokratapárt egy megyére szóló saj'őorganumot akar felállítani. Kéri, hogy az érte­kezlet járuljon ehhez. Az értekezlet az indítványt szintén elfogadta. Fenyvesi Gábor (Gyöngyös) java­solja, hogy a legsözekbbi megyei értekezlet Gyöngyösön tartassák meg. A megjelentek ehez is hozzájá­rultak. Az értekezlet Lájer Dezső az egri szocíáldemokratöpárí elnökének záró- szavával ért véget. Az egri szakszervezeti tanács megalakulása. Ugyancsak vasárnap délelőtt a Szarvaskaszárnyában a Szakszerve­zeti Tanács megalakítása érdekében volt népes gyűlés. A gyűlésen Lájer Dezső ismertette az egri szakszervezeti mozgalmai s konstatálta, hogy itt már aitgiöbb szakma megalakult s igy szükség van a szakszervezeti tanács megala­kítására, amely az összes szakmák gazdasági ügyeit intézi. Indítványára a gyűlés kimondotta az egri szakszervezeti tanács meg­alakítását, amelynek elnökéül meg­választották Losonczy Bálát, alel r.ökökül Polgár Lajost és Gavrilov Györgyöt, Jegyzőknek pedig Szabó Jenőt ás Varró Gázát. Azonkívül beválasztottak a tanácsba az összes szakmákból két-két kül­döttet. A Szakszervezeti Tanács minden vasárnap ülésezik délután 4 órakor a Munkásotthonban. A földmunkások és kis­gazdák az egri szociáf- demokratapártb&n. Vasárnap délután zsúfolásig meg­tett teremben, a szociáldemokrata érzelmű földmunkások és kkgazdák népgyfilést tartottak. Ezen a gyűlé­sen az öntudatos földművesek igen tekintélyes számban jelentek meg. Az érdeklődés nagy mértékben nyil­vánult meg a nőknél is, akik férjük oldala mellett figyelmesen hallgat­ták végig a szónokok előadásait. Az elhangzottak a hallgatóságra észrevehető hatást gyakoroltak, egy­hangú lelkesedéssel elhatározták, hogy megalakítják a földmunkások szakszervezetét és belépnek a szociál­demokrata pártba. A népes gyülekezetei Szepesi András földműves nyitotta meg. Az elnöki megnyitó után Putnoki Jenő beszélt. Főbb vonásokban is­mertette a munkás eddigi helyzetét. Beszélt a termelésrőt, a munka mód járói, annak rendszeréről. A dol­gozó nép jövőjét ecsetelte. Vissza­utasította a vailástalanság vádját. Foglalkozott a nő- és gyermek közönség vádjával. A szervezkedésre hívta fel a földmunkásokat. Utána Lájer Dazső az egri szo- ciáldemokratspéri elnöke beszélt. A sz rvezkedás fontosságát hangoz­tatta. Beszédében kifejtette, hogy minden öntudatos földművesnek a szociáldemokrata pártban a helye, A kisgazda és földmunkás közötti különbség magyarézáséva; és e két tényezőnek a termelés hozadékára való befolyását ismertette. A következő szónok Endrész Jó zsef (G/öngyös) volt. A szocializmus lényegét ismertette. Nigy hatást kettő beszédben, történelmi sorrend­ben mutatta be a szociáiizmus szük­ségességét. Ezután Kovács Mihály (Hatvan) nagy terjedelmű beszédben a tőke viszonyát a bérmunkáshoz, a mai kizsákmányoló rendszert, a gépek szerepét a gazdaságban, ismertette. Fischer Manó szólalt fel ezulán. Nagy hatást kettő beszédben foglal­kozott azokkal a rágalmakkal, amik­ké! a pártot illetik s pontról pontra cáfolta azokat, végűi szervezkedésre hívta fel a földműnk sokat, Ezután a gyűlés határozatiig ki­mondta. hogy megalakítja a föid- munká-ok szakszervezetét és testü­leti eg belépnek a szociáldemdkrata pártba. A gyűlés Szepesi András zárósza­vával ért véget. 1 Hzb'stoB8if a ata- gybsi járásban. Gyilkosság Adáeson és Karácsondon. ■“ Saját tudositónM. —­Gyöngyös, jan. 12. * A gyöngyösi járásban a közbiz­tonság még mindig igen gyenge lábon áll. így most egyszerre két községben is történt egy-egy véres eset, amely izga­lomban taríj-s az ottani lakosságot. Az egyik, gyilkosság Adáeson történt, ahol Barna István ottani la­kost tegnapé őít egy kert félreeső részében meggyilkolva holtan ta­lálták. A holiiestíöl meglátszott, hogy Barnás nem a kertben Ölték meg, hanem valamely más helyen s holt­testét a gyilkosok úgy vitték a kertbe, hogy ott elrejtsék. A tettesek mindezidáig ismeretle­nek, f.oha a rendőrség széleskörű nyomozást indított. A másik gyilkosság a Gyöngyös­sel szomszédos Karácsond község­ben történt. Itt smeretien emberek megtámad­ták Pálik István karácsondi lakost s úgy agyba főbe verték, hogy másnap belehalt sebeibe. A szerencsétlen emberi úgy ta­lálták meg eszméletlen állapotban s nem is tért magához és így a tettesekről nem adhatott felvilágo­sítás*. Most ebben az ügyben is folyik a nyomozás, de a csendőrségeknek csekély létszámunk melleit nehéz nyomozást is végezni, mikor más irányú közbiztonsági szolgálatot is kell végezniök. Igen fontos volna ily körülmények között a csendőrség létszámának te­temesebb szaporítása. A megszálloti délvidék helyzete. A stratégiai vonal egyér­telmű a közgazdasági elvá­lasztással. Temesvár, jan. 13. A temesvári kereskedelmi és ipar­kamara trtkára. Lendvai Jenő beszá­molóit tartott a kamarában a meg­szállott országrészek helyzetéről. A fegyverszüneti feltételek értel­mében a kamara működési körzeté­nek fe’ső határa a demarkációs vonal. A kamarához tartozó három vár­megye (Temes, Krasssőszörény és Torontél) kénytelen elszenvedni azo­kat a káros konzekvenciákat, ame­lyeket az anyaországtól voló elsza- kiíás magával von. A megszállás Déltnagyarország nyugalmát állította helyre és bizto­sította az élet és vagyonbiztonságot. A megszálló csapatok fegyelmezett sége, a parancsnokságok megértő Ggerbél Rnszbabralsába. Hevesvármegye főlevéttá- rosa a ruszkakrajnai mi­nisztériumban, — Saját tudósítónktól. — Eger jan. 13. A nagy osztogató dühben, arnely- lyel ellenségeink ránk rontottak, de­rék ruténjeink tudvalevőleg megcsi­nálták Ruszkakrajaát. Ruszkakrajna ugyan még csak papíroson van meg, de minisztériuma sőt a nép kormány által kinevezett miniszíere is van dr. Szabó Oresz tes személyében. A ruszkakrajnai miniszter most szerveri minizzteriumáí 8 minisztéri­umába Egerből is jut tisztviselő. A miniszter ugyanis kinevezte a ruszkakrajnai minisztériumhoz dr. Zseltvay Jánost Hevesvármegye fő- lcvéitárorát miniszteri osziálytaná csossá, amiről a miniszter már ér­tesítette is Hevesvármegye alispán ját, annak közlésével, hogy Zseltvay itteni iiletmányeit szüntesse be. A miniszter egyben utasította dr. Zseltvay Jánost, hogy állását sürgő­sen foglalja el, aminek az uj rusz­kakrajnai tanácsos eleget is tesz s a napokban már uj állásában lesz. Dr. Zseltvay János, aki Ungvárról jött Egerbe s mintegy öt évig mű­ködött itt mint főlevéltáros közmeg­elégedésre, meglehetős karriért csi­nált uj állásával, mert mint mini z- teri osztálytanácsos egyszerre a ha­todik íizéiési osztályba került. így lesznek ma a karriérek és igy lehet Egerből egyszerre Ruszkak- rajn ba jutni.

Next

/
Thumbnails
Contents