Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-15 / 88. szám
XXVI. évfolyam, IMS. április 15 keád 88. sfAm Ára 20 fillér Előfizetési árak: Qeiyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12-50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes «zám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétf* és ünnep otánl nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként ■ Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, k&i > gazdasági közlemények, gyászjelentések 1'50 K. lótékgpy célú egyesületek, bálblzottságok értesítései, felülUzetéeeii nyugtázása GO till. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyil* tanítások 10 sorig 15 K. — HIRDETÉSEK i egész oldalas «00 K, hasábonként éa centiméterenként haté- tágok, gazdaságok és hivataloknak 1*60 K, magáncégek* — nek l K, szallaghlrdetés szövegoldalon l'GO K. — — Az eger városi Munkás- Katona- és föídmi- vés tanács szerdán este 7 órakor a városházán ülést fari, a melyre a tanács tagjai meghivatnak. Ezt megelőzőleg este 6 érakor az intézi bizottság ülést tart. A fifd nípe még csodálkozással áll a proletár- diktatúrával szemben s a bizonytalanság érzése hatja át. Öntudatos és feivilágC9odott földmivesek azonbsn »ár tisztán látják, hogy a dolgozóknak a földet két kezökkel megmunkálóknak 8 a törpe- és kisbirtokosoknak az eddiginél jobb és emberibb életet nyújt majd az uj • rend. A kisbirtokos nem vészit, sőt meg- ! ■yer mindent. Neki nem veszik el a ; biitokát és hajlékát, nem fosztják \ mtg ekéjéül, boronájától, hanem j ellenkezőleg : segítik egészségesebbé | tenni viskóját, emb.riebbé a megélhetést, kulturáltabbá a földjének ■Begüsüveiesér. ©épek állnak majd rendelkezésre, hegy jobban kihasználható legyen a föld, műtrágyával szórhatja be területét, hogy zsírosabb, kiadósabb legyen a termi réteg, művelik könyvekkel, tanítják olvasmányokkal, a gyermeke nevelését könnyebbé és jobbá teszik. Eddigi munkájától nem vonták el a kisgazdát, sót serkentik fokozott termeli munkára. A kisgazda eddigi szorgalmának ; gyümölcsét adóban szedték el. Neki , az ő törpe birtokával kellett viselni az állam terheit, mert a nagybirtok mindig azon mesterkedett, hogy minél kevesebb adóval terheljék. : Minél kisebb volt a birtok, annál \ nagyobb az összes adója s minél < nagyobb a földbirtok, annál kisebb a földadó. Akinek például egy ho'd földje és azon egy szobá3 kis há zacskója volt, az a háború előtt 43 korona 28 fillért fizetett. Torontál- { ban, ahol a kisgazdák 8 korona átlagos földadót fizettek holdankint, ugyanott az egyik 13 ezer holdas uradalomnak 19800 korona földadója volt, vagyis boldankint csupán 1 korona 52 fillér. Mivel pedig a magyar földnek majd egyharmada, pontosan 31.19 százaléka 1945 föld- birtokos családfák a birtokában volt, ennek a kétezer adófizetőnek a viszonylagos adómentessége volt oka a földmivesek nagy adóterhének egyrészt, másrészt pedig annak, hogy a földadó a kisbirtokosok súlyos megadóztatása ellenére is csak egészen jelentéktelen részét fedezte az állam szükségleteinek. A proletárdiktatúra uj világot teremt a föld dolgozó népének. Sokan tisztában vannak már ezzel s a tanyákon is megértői és harcosai támadnak a szociális eszméknek. Akik átérzik az uj igazságokat, szorgalmasan dolgoznak a földeken. Immár nem az ingyenélők erszényét duzzasztó, csüggedt földmunkás tartja az ekeszarvát, hanem egy uj világrendért és önmagáért verejtékező fildraives, aki tudja, hogy a kalász- íengerbéi ssrjadzó élet, mely az uj világnak lesz feníartója, mely az élet jogát csak annak adja meg, aki dolgozik, az élet örömeit osak azok eütt nyitja meg, akik ahhoz a munka jogán igényt szereztek. Dehogy is akarja elvenni a pro leiárdiktatura a kisbirtokocskát és házacskát. Sőt adni akar és fog a kisembereknek, de úgy, hogy az az övéké is maradjon, ne pedig uzsora- alkalom maradjon. Ennek ellenében azonban elvárja, hogy minden egyes gazda az ösz- szeseég érdekét szogálja és senki se legyen többé olyan vadállat, hogy ha maga már jólakott, vad dühvei vicsorgássá fogait a fölösleges készletek mellett is és inkább meghaljon, semhogy kiadjon valamit éhező embertársainak. A diktatúra nem kíván ingyen élelmiszert senkitől sem, de az éhség vámszedőit és uzsorásait kérlelhetlenfll eltiporja. — Az Egerben tartózkodó idegenek jelentkezése. A közrendészeti szakosztálynak a menekültek jelentkezésére vonatkozó hirdetményével kapcsolaton közöljük, hogy nemeink a kifejezetten menekülteknek, de mindenkinek jelentkezni kell, aki 1914. augusztus elseje óta Egerbe jött lakni s azéta itt tartózkodik. A jelentkezés legkésőbb április 20 ikáig a közrendészeti szakosztálynál (volt rendőrkapitányi hivatni) történik. I A Forradalmi Kornáifzó- j tanács rendelet«!. I Forradalmi katonai törvényszékek fölállítása. í A Forradalmi Kormányzótanács Lili. számú rendeleíe. Minden hadosztály vagy dandár ; székhelyén foriadalmi katonai tör- I vényszékeket kell fölállítani. A törvényszék elnökből és két tagból áll. Ezeket, valamint a vádbiztost és a jegyzőkönyvvezetőt Budapesten a ü munkások, katonák és földmivesek ; központi tanácsa, másutt a munká- I sok, katonák és földmivesek helyi tanácsa választja katonák vagy ka- tonaviselt munkások és földmivesek közül. A forradalmi katonai törvényszék a katonák és parancsnokaik fölött ifél, ha katonai bűntettet követnek el (az ellenséggel való összejátszás, kémkedés, szolgálati kötelesség megszegése, ellenszegülés, gyávaság, szökés, gyilkosság, gyújtogatás, rablás, fosztogatás, lopás, lázadás, kötelességszegésre csábitás, sib.) A törvényszék a büntetést az eset súlyához képest állapítja meg és halálbüntetést is kiszabhat. ! A munkabérek lefoglalásának korlátozása. f A Forradalmi Kormányzótanács * LV. számú rendelete a munkabérek i lefoglalásának korlátozását mondja { ki. Az eddigi törvények szerint ? ugyanis a munkás hitelezői a munis kabért oly mértékig foglalhatták le, I hogy a munkásnak a megélhetésre j csak 7 korona 50 fillér maradt. Sőt | bizonyos esetekben lehetséges volt I olyan mértékű lefoglalás is, hogy a | munkásoknak 8 korona 75 fillér I napibérnél több nem jutott. j A Forradalmi Kormányzótanács l sürgős föladatnak tekintette, hogy Í * véget vessen annak a helyzetnek, amelybe a korábbi OBzsályállam a munkást juttatta, amidőn őt arra kárhoztatta, hogy fáradságos munkája bérét legnagyobb részben a S B tőkésosztályhez tartozó hitelezők vigyék el. y Kimondotta tehát a Forradalmi ; Kormányzótanács, hogy ezentúl a 1 hitelezői a munkás keresményének I csak egyötöd részét foglalhatják le, I négyötöd rész pedig megmarad a munkásnak, Ez alól csak akkor van kivétel, ha a munkás felesége, szülője vagy gyermeke követel a műn kántól tartozást. Ilyenkor, minthogy s a munkásnak ezek a hozzátartozói 1 maguk is proletárok, az ő javukra tartás fejében a munkás keresményének kétölöd részét lehet lcfog- í lelni. A szociális termelés anyag- gazdálkodása. A Forradalmi Kormányzótanács LVI. számú rendelete a szcc ális termelés anyaggazdálkodásáról szól. A szociális termelés népbiztossága szerveket létesít, amelyeknél úgy a szflks Jg!etek, mint az anyagkészletek bejelentendők. Ezek a szervek mérlegelik az igények fontosságát és ezen mérlegelés alapján osztják föl a rendelkezésre álló anyagkészleteket. Hogy ennél a fölosztásnál egységes irányelvek érvényesüljenek, a szociális termelés népbiztossága egy központi anyagnyilvátartó és fő'osztó hivatalt létesít, amelynek élén a szociális termelés népbiztosságának az általános termeiö politikát irányító népbiztosa áll. A rendelet gondoskodik arról, hogy a fölállítandó uj szervek irányításában a szakszervezeteknek fontos szerep jusson, (A rendelet céljaival és fontosságával a Népszava második cik kében foglalkozunk.) A művelődésügy szervezése. A Forradalmi Kormányzótanács L1V. számú rendelete. A proletáriátusnak teljes gazdasági fölszabadulása jelentékeny részben függ attól, hogy a közművelődés az elérhető legmagasabb fokra emelkedjék. Minthogy pedig az osztály- állam az iskolákban és általában a műveltség terjesztésére rendelt intézményekben oéltudato8an es következetesen olyan szellemet honosított meg, amely az uralkodó osztályok érdekeinek szolgálatában állott: nagy fontossága van annak is, hogy ezek az intézmények a prolelátiátus ellenőrzése aiá kerüljenek. Elrendeli tehát a Forradalmi Kor- máriyzótanáes, hogy a munkás-, katona és földmivestanácsok kebelében művelődési osztályok alakuljanak. Ezeket az osztályokat az illető tanácsok irányítják. A művelődési osztályokba a tanácsok arányosan küldenek ki szülőket és a művelődéssel hivatásosan foglalkozókat (tanitókat, orvosokat stb.) Az iskolai ügyek ellenőrzésére és intézésére iskolai bizottságok alakulnak, melyekd szintén a tanácsok művelődési osztályai küldenek ki. Ebben a bizottságban is arányosan vesznek részt a szülők és az oktásflggyel hivatásosan foglalkozók. Az iskolabizottságok a tanulók fegyelmi ügyeinek intézésénél a 14 évesnél idősebb tanulók megbizottait is bevonják. A művelődési osztályokba a közoktatási népbiztosság Budapesten és a nagyobb vidéki városokban művelődésügyi megbízottakat delegál. A közoktatásügyi népbiz>os*ág a művelődésügy terén a legfontosabb intézkedéseket a tanácsok meghall-
