Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-13 / 87. szám
2. EGRI UJSÁQ Eger, április 12. Az egri járási tsnáes ma délelőtt 10 órakor a vármegyeháza kistermében Qlést tartott, melyen megválasztották a járási tanács intéző bizottságának tagjait 8 egyúttal az egri járás megyei tanácstagjait is delegálták. Veress Ferenci elnök megnyitó beszéde után Diviaczky János az ülés jegyzője olvasta fel a járási tanács múlt ülésének jegyzőkönyvét, amely szerint a múltkori filésen meg nem jelent négy község telefonon jelentette be a jelöltjeik nevét. Eszerint az egri járás tanácsába Kál: Kuburcsik Istvánt és Gulacsik Dezsőt, Kompolt: Póser Mihályt, Verpetét: Csorba Mihályt, Tárná szentmária: Majoros Mihályt választotta be. Ktek a tanácstagok a mai fiié- sen meg is jelenlek s utólagosan telték le a fogadalmat. Az elnök azután közli a tanácstagjaival, hogy a járási tanács ügykörének előmunkálatai pontos elvégzésére szlkségcs egy li tagból álló járási tanács intéző bizottságának a megválasztása. Majd felhívja a tagokat, hogy az intéző bizottságnak Kijelölése végett S tagbői élló jelölő bizottságot alakítsanak. A jelölő bizottság megválasztott tagjai: PacsirszkaAntal, Káosor An tál, Csorba Mihály, Sfiíő Bertalan, és Ignátz Ambrus rövid szünet után kijelölik az intéző bizottságba a kö vetkezőket: Egerből: Lájer Dezsőt Mérned Lajost, Vályi Istvánt, Szepesi- Andrást, Kolaeskovszky Lajost, Pa- esirszka Antalt. Füzesaoonyból: Mái •sor Antalt, Dormándról: Szalortta, Istvánt, Kápolnáról: Ignátz Ambrust: Makiárról: Szabó Gyulát, Káibói: Csacsik Dezsőt, Egercsehiből: Sülő Bertalant, Egerb ktáról: Szálkái Istvánt, Besenyőtelekről: Nováki Bénit. Verpelétről: Csorba Mihályt. A tanács a jelöléseket egyhangú lag elfogadta és megválasztotta a fent elsorolt intézd bizottság tagjait. Kolaeskovszky Lajos ismerteti vég*! a megyei tanácstagok választását. Kifejti, hogy a megyei tanácsba 50C0 lélek után egy taget kelt beválasztani. Hevesvármegyében e számításokat véve alapul, városonkiní s járáson- kínt a tagok jelölése igy őszük meg: a gyöngyösi járás 9, tiszafürudi járás 6, egri járás 9, hatvani járás 8, hevesi járás 8, pétervasárai járás 5, ígér város 6, Gyöngyös város 4 tagot választ. j összesen tehát a a hevesvármegyei megyei tanács [ötvenöt tagból feg áiíaui. Az egri járás a megyei tanács 9 | tagját ezen az ülésén delegálja s I felKéri a jelölő bizottságot, Vályi ! Istvánt, Szalontai Józsefet és Nováki ! Bénit, hogy ejtsék meg a jelöleseket. \ Az filést 10 percre felfüggesztik s a szünet u*án a jelölő bizottság az egri járásból következőket delegálta: Lájer Dezső, Németi Lajos, Vályi István egri lakost; Kácsor Antal füzesabonyi, Nováki Béni besenyő- telki, Szalontai József dormánoi, Sütő Bertalan egercsehi, Ondó Pál mezőtárkányi és Csorba Mihály verpeléti lakosokat. . A tanács a jelölteket megválasztotta s Veres Ferenc elnök ezután közölte, hogy Eger város a 6 me gyei tanácstagot az esti városi tanács ülésén választja meg, míg az egri járásból most megválasztott megyei tanácstagokai felszólítja, hogy vasárnap délelőtt 10 órakor tartandó megye tanácsülésen jelenjenek meg. Az ülés ezzel bezáródott. Proletár- levelek*) Egy szocialista írásai a burzsoához. Irta: SOMFAI JÁNOS. Eger, április 12. 11.1 Az egyéni szabadság. Ha megvakarjuk a kapitalistát, anarkista lesz belőle. Ami nem is olyan csodálatos. A kapitalistában sok anarkista vonás van. A kapitalista egyénnek vagy csoportnak mindig meg volt az a vágya, hogy neki minél kevesebb szabáiy, törvény vagy bármi más gát álljon az útjába. A kapitalistának az a hő óhajtása, hogy ö mindent megte- j hessen, amit akar, mindent úgy te- ; hessen, ahogy neki jól esik és min- I dent megszerezhessen, amit szeme, j szája, testi érzékei megkívánnak, j Étel, ital. asszony, pompa, győnyö- í rflség. Ő a maga szabadságának j csak egyetlen korlátot állít fel, azt ’ hogy neki baromilag dolgozni, nyo. morultul élni ne legyen szabad. A többiben a korlátolt egyéni szabadság híve. így azután természetes, hogy ezért nem keli neki a szocializmus s ennél inkább választja az anarkizmust. Sokszor feszegetik a kapitalista böl- - esek azt a falanszter világot, ame- \ lyet a jövendő szociális társadalom j szerintük aikotni fog. Azonban ők 3 ezt maguk sem hiszik, hanem csak \ rémképnek festik a gyöngébbek szá mára, hogy meg ne kívánják valahogy azt az uj világot és hozzánk ne csatlakozzanak, vagy pedig aki gyöngébb szivü már a mi táborunkban van, azt elcsábítsák és elriasszák tőlünk. Tollaképpen szót sem érdemelne az az állítás vsgy vád, hogy a szocializmus máris aunyi százféle fonállal köti meg a tömegeket, a proletárokat, hogy ezek voltaképpen csak számok, szegény rabszolgák. Elég ennek egyetlen tényt szembeszögezni. Olyan szörnyűek ezek a fonalak, olyan elviselheted nek, olyan rabszolgaiak, hogy a bennlevők kö* Részletek az Írónak 1913-ban «Két f világ» (egv sxocialiita és kapitalista le- | vele!) cimfi könyvéből, a melyek a pol- * gáti elmék oktatására «est k8 önöae* I aktuálisak. 5 [ ; zü! senki sem akar kiszabadulni belőlük, azenkivll egyre többen és ' többen vonulnak, s5t szinte tolonganak a szocialista rabbilincsbe. Vagy csak nem lehet hinni, hogy az a sok-sok ember a milliék közül, a sok sok szellemi és értelmi kiválóság mind vak, süket, vagy bolond? is az a terror, amin a kapitalizmus főiháborodik? Ez a legcifrább. A kapitalizmus mer errői szólni, a melynek egész létalapja a terroron alapszik, amelynek egá.-z életfolyamata terror. A vagyon terrorja, a mely nélkül már régen megdőlt volna a kapitalista világrend. Ami terrort a szocializmus mutat, arra a kapitalizmus kényszeríti. A fegyelem amelyet a szocializmus tart, kapitalista fegyver, de nemesebb értelemben. A szocializmusnak, amely még ma a kapitalista világrendben harcot folytat a kapitalizmus ellen, azokkal az eszközökkel és fegyverekkel kel! élnie, azokat keli használnia, amelyeket a kapitalizmus használ. Hogyan tudna csak a legeseié lyebb sikerre! is küzdeni a kapita lizmussal, ha az ő fegyelmezettsé gével terrorjával szemben, fegyel mezeden, széthúzó csapatokat álii tana szembe. És ma kétszeresen kell ezekkel a fegyverekkel élni. Ma még nem szocialista társadalomban élünk, tehát a szocializmus harea, küzdelme csak olyan lehet, amilyennel megállhat a mai kapitalista társadalomban. Fegyelmezi a tömegeket, de a szocializmus ezt az ő érdekükben teszi, mig a kapitalizmus a tőmegekel ezek érdekei ellen, a vesztükre fegyelmezi. Ez mindent megmond. Lássuk már most a kapitalizmus által sokat emlegetett ideális emberi szabadság pusztulását a jövendő társadalmában. Ez amolyan anarcho kapitalista okoskodás. Igaz, hogy úgy elméletben égé szén jól hangzik az az ideális emberi szabadság, amelyben az ember azt tehetné amit akar és semmi egyéb nem szabna neki korlátot, mint a maga akarata. Hát ha a világ szeilemviiág volna, lehetne erről és igy beszélni. Mivel azonban a világ minden atómja anyagból, j matériából áll, erről az ideális em- < béri szabadságról ilyenk ppen be \ szélni nem egyéb szellemi önfertő- \ zésnél. A világ anyag, az ember anyag. í Az ember (fizikuma is ezer szabályból van összerakva és az élete nem \ a maga akaratának, hanem annak a matériának, snyagnak az élete. Az úgynevezett ideális emberi szabad Ságnak értelmében az embernek voltaképpen nincs is szabad akarata. Az ideális emberi szabadságot korlátozó törvények, szabályok, nem emberi törvények, hanem j a természetnek, az anyagnak, a tér- ; mészeti fejlődésnek a törvényei. Abban a percben nincs már ideális emberi szabadság, nincs ebben az értelemben vett szabad akarat, amikor nem határozhatjuk meg magánk, hogy meddig éljünk, mikor \ és hogyan haljunk meg s amikor \ nemtudjuk megtenni azt, hogy libáink helyett a fejünkön járjunk s hogy adabszurdum vigyem: a sze műnkkel együnk vagy a szájunkkal lássunk. Hol van a korlátlan emberi szabadság, mikor hiába akarnánk, nem tudjuk a tornyot átugrani. Abszurdum ez az okoskodás, de éppen olyan abszurdum az ugyne- \ vezeti ideális emberi szabadságra 1 való hivatkozás és enaek fejtegetése vagy párhuzamképpen való felállítása. így hát a valóságnál, a materiális világban keli maradni. Az igazi világban. Az igazi világban pedig ma úgy áll a szabadság kérdése, hogy kevés kiváltságosoknak milliók kizsákmányolásával szabad potapá ban, gyönyörűségben s az emberi lehetőség szerint szabadságban élni, mig millióknak szabad magát kizsákmányoltatni szabad nyomorgatni. De ezeknek csak <s ezt szabad. A jövendő falanszter, rabszolgavilágban ellenben amelyet a kapitalisták festenek, a mai elnyomott, kizsákmányolt nyomorult millióknak szabad iesz majd emberi életet élni. Hogy a két világ közül, melyik a szabadig világa, azt bővebben ma- gysrázni valóban fölösleges. Határozottan meg lehet állapítani, hogy a milliók tömött nem találunk egy epeszü koldust, aki tiltakozni fog és emberi, egyéni szabadsága legdurvább megsértésének fogja tartani, hogy zz árokszéle helyett egy meghatározott kényelmes ágyba keit feküdnie. A szocialista társadalomban koldusok egyáltalán nem lesznek és senkinek sem fog akarni szabadság- vágyában penészes odúban bűzéi redhadt vacokra, vagy süvítő szélben, zuhogó esőben, zimankó« télben az árokszélre feküdni az ágy helyett, amikor azért az ágyért nem kell a bőrét odaadni. Ilyen kolda3 még ma sincs. A mai és a jövendő világ között az a különbség, hogy mig a selymes párnák között nyugvó kapitalista fölháborodva kiabál, hogy miért háborgatják a nyomorultat szabadságában, ha az a földön kénytelen, vagy szerinte akar hálni, addig a szociálizmus odatörekszik és el is fog oda jutni, hogy az ember ne legyen olyan barom és szabadságában álljon, eöí kijárjon neki, az árokszéle helyett a rendes, tisztes pihenő. Ennek a világnak eljövetelét minden embernek teljes erejével kell előmozdítani s igen oda keli vinnünk ebbe a világba szokat is, a kik olyan szivesen itt maradnának. Nem, a szocializmus nem hagyja meg a nyomorultakn >k azt sz egyedüli szabadságot, amit a kapitalizmus nyújt nekik, hogy tetszések Bzerint györídjenek a szemétdoaa bon és az árkokban is szabadjon nekik éhen halniok. (Folytatjuk.) Hirdetmény! Az állampénziáraknál letétként kezeli takarékbetéti könyvek tulajdonosai személyazonosságukat az illető pénzintézeteknél az áiiampénztári letéti elismervény (nyugta) felmutatásával igazolhatják. Ha azonban letéti nyugtájukból a pénzintézet neve s a betétkönyv száma nem tűnik ki, ezt az állam- pénztár a fél által bemutatandó nyugtára fei fogja jegyezni. Ha pedig a fél birtokában letéti nyugta nyines, kívánságára az adóhivatal igazolványt áliit ki a letétkent kezelt betéti könyvről. Eger, 1919. ápr. hó U-éu. A pénzügyi szakosztály nevében. Hz egri járási tanács ülése. A járási intézS bizottság tagjainak és az egri járási megyei tanácstagoknak megválasztása. — Saját tudósítónktól. —
