Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-10 / 84. szám
XXVI. évfolyam. Ara 20 fillér Ifit. április 10. csütörtök 84. szám' Előfizetési árak: aelyben és vidéken postán küldve egész évre 58 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12‘50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes »sám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Mefllelenlk hétfS és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Boronként i Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági ítéletek, köa • gazdasági közlemények, gyászjelentések 1-60 K. Jdtékgav- célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felQIHzetABi nyugtázásé 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnek- vánitások 10 sorig 1SK. - HIRDETÉSEK! egész o«tolás 400 K, hasábonként és centiméterenként haté- Ságok, gazdaságok és hivataloknak 1*60 K, magáncégek- — nek l K, szallaghlrdetés szövegoldalon 1-60 K. — Iáiért N«m ragaszkodunk a területi integritáskox? Eger, április 9. Kun Béla elvtárs külügyi népbiztos abban a jegyzékében, amelyet Smuts tábornokfaez intézett, egész határozottsággal megmondotta, hegy a tanácsköztársaság kormánya nem ragaszkodik az ország területi integritásához. Ezt a kijelentést nt értsék félre az elvtársak. Korántsem annyit tesz ez, mintha a tanácsköztársaság kormánya le mondana mind azokról a területekről, amelyeket a román cseh és szerb imperialista rablók kívánnak. A tanácsköztársaság kormánya a területi kérdéseket agy akarja megoldani, hogy a dolgozó proletáriátus érdekei illetlenül megóvaesanak és az egyet jelent azzal, hogy semmiről sem mondunk le ami az ország proietáriátusságnak megélhetéséhez szükséges. Ne ejtsen senkit tévedésbe a területi integritás jelszava. Ezt a szót azok dobták ki, akik az imptrialista és burzsoa Msgyareszág területének épségét akarták megóvni és nem törődtek azzal, hogy ezen a területen belül hogyan él meg az ország preletársága. Ez a területi integritás azt jelentette, hogy tartsuk fenn a be és kiviteli vámokat, melyek megdrágították a megélhetést és tartsuk fenn általában a kapitalista termelési rendet, amelynek a profit megnövelésére szüksége van: egy zárt gazdasági területre. A kommunizmus programija a tanácsköztársaságok világszövetségét hirdetik, nincs tehát semmi értelme annak, hogy egyes területek közé mesterséges határvonalakat huzzu k. A termelés rendje a tanácsköztársaságokban egyferma. Nem teremtenek mesterségesen ipart ott, ahol nincsenek meg az ipar létesítéséhez szükséges feltételek és nem jerősza- kelják a mezőgazdasági, termelést ott, ahol a viszonyok az ipar fejlesztésére kedvezőek. Ebben a termelési rendben természetesen nincsenek vámok, nincsenek be és kiviteli tilalmak. A közigazgatást a tanácsköztársaságokban maguk a proletárok intézik és tiszteletben tartják a nyelvet, de egyébként is nz egyes területek proletárságn maga dönt afe; lől hegy melyik tanácsköztársaság- hez tartozzon. Ez a döntés sem végleges, mert a proletárságnak mindig megvan a módja, hegy el- | határozását megmásítsa. A tanáes- I köztársaságok szövetsége testvéri ] egyetértésben él egymással az egyes területeken termelt mezőgazdasági és ipari cikkek egyenletesen szétosztódnak a lakosság között. Az egy kori országhatárok tehát magoktól időszerűtlenekké és fölöslegesekké | válnak. Ilyen körülmények között semmi értelme sem volna aniak ha tanácsköztársaság kormánya föltétlenül i ragaszkodnék Árva szikláihoz vagy Fogaras havasaihoz, oeak azért, mert annak idején ezek a területek is a kapitalista termelési rend Magyar- országához tartoztak. Szénre és vasra például feltétlenül szüksége van az j ország proletáriatusának, ezekről ■ a területekről tehát semmi esetre sem mondunk le, legalább is addig ■ míg a körülöttünk levő országok proletáriátuia szintén nem valósítja j meg a tanácsköztársaságot és ezzel i számaikra is’ uj helyzetet teremt. És ez az idő nincsen messze. A j kommnnizinus világtörténelmi szük- : ségesség, fenkölt és nagyszerű : eszme, amelyet diadalában csak : ideig éráig akaszthat meg ? bur- 1 zsoa szervezett erőszakossága. Nincs ! már messze az az idő amikor Ma- | gyarerszág szomszédságaiban megfognak alakulni a Román, a Cseh és a Szero tanácsköztársaságok és a világ proletárianak egyesülésében } mindenütt leomlanak a mesterséges országhatárok. Blzalnlfírfi rendszert! Eger, április 9. A szervezett mankástömegeknek érdekeik megvédésére állandóan szükségük ven arra, hogy érintkezzenek egyrészt a hatóságokkal, másrészt érdekképviseleteikkel, a szakszer vezetek és politikai pártjuk vezetőségeivé!. Ez az érintkezés közvetlenül lehetetlen, hanem csak közvetett utón, úgy amint azt az állami éltben is látjuk. Az ország népe csoportonként választ magának kép viselőket és ezeken keresztül juttatja érvényre akaratát. így válik lehetővé, hegy nagy néptömegek akarata kifejezésre jusson egy kevés számú testület által. 1 Így alakul ez az egyes váresok- ban íb. Nálunk Egerben még csak a gyári és mühelyi bizaímiférfi rendszert ismerik. De nines megvalósítva a házi és utcai bizalmiférfi rendszer, amelynek megvalósítása ma már Egerben is elsőrendű szükségessévé vált. A szakszervezetekben is kiépi tettük már a képviseleti rendszert, de a pártszervezet, amelynek tagjai ma eddig nem várt számra emelkedtek, még semilyen képviseleti rendszert nem valósíthattak meg eddig, mert az idő rövidsége azt nem engedte meg. Sok közös és égeti kérdés megvalósítása vár reánk, amelyet a bi zalmi férfirendszer felállítása nélkül nem tudunk megvalósítani. Hogy csak néhányat említsek, itt van az üzletekbe! történő bevásárlás kérdése. Ezentúl Üzletekből vásárolni oeak a házi vagy az utcai bizalmi- férfi hozzájárulásává! lehet, ö állapítja meg, hogy kinek van szüksége cipőre, ruhára, bútorra stb. Vagy itt van egy másik kérdés a trafik ügy rendezése. El lett határozva, hegy trafikjegyek lesznek ki bocsájtva azért, ghogy a dohány el látásnál felmerült mizériák megszün- teihetők legyenek. A jegykiosztás nem történhet meg máskéjl, mint úgy, ba az házi vagy utcai bizalmiférfiak áiiapitják meg, hogy kinek jár trafik jegy. Itt van a házbér beszolgáltatásának kérdése. Ezt is a bizalmiférfiaknak kei! eszközölni. . Szükség van tehát arra, hogy a házi és utcai biialmi férfiakat mielőbb megválasszuk. Felhívjuk az egyes utcákban lakó elvtársakat, hogy még a mai nap folyamin tartsanak minden utcában valamely alkalmas módon értekezleteket s ott legalább egy-egy bizalmi férfit válasszanak • azokat Megbízólevéllel küldjék be a titkárságba. Reméljük azt, hegy okadnak elvtársik, akik a bizaim férfi fáradságos, felelősségteljes, sok tanulást, sok áldozatkészséget igénylő munkáját vállalni fogják a munkásosztály közös céljainak megvalósítana érdekében. Bizalmiférfi rendszer nélkül ma már nem működhetünk. Á'Iitsuk fel tehát azt minél előbb saját hasznunkra. A pártvezetőség,. I — Felhívás! Utasítjuk a megye területén lévő mindennemű e'yan intézményt, magán vagy jogi személyt, amely egyházi, katonai, vagy polgári alapokat kezel, vagy nyíl vántart, bogy e kezelése alatt álló ilyen alapokról és alapítványokról pontos és kimerítő leltárt készíteni s azt 3 nap alatt ezakosztálynnkhez (Kaszinó épület) eljuttatni kötelesek. A jelzett alapítványokból további kifizetések nem eszközöl hetők. á praletárdtktalara szik- ségesséciaak Igazolása. Irta: Kolacskovszky Lajos. j — Folytatólagos Közlemény. — Eger, április 19. . 111. Ellenkezőieg, d i k t a t u ra nélkül a cél, úgy látszik, el nem ér- j hető. Megalkuvások és kompro- ] mis8zumok függvénye tiszta szoeia- i lista rend, tiszta munka nem lehet. ■ A tőkések túlsúlya — mutatja az I orosz és a magyar példa — anél- | kül. hogy ellenségeinket kérlelnék, I a dolgok javára egyetlen merész j< rohammal megbillenthető. I Miután azonban a tőke uralma I hosszú évszázadok alatt szerveződött I és mivel sajtója, iskolái és temple- ; mai még a proletaritás jelentékeny tömegeit is intézményei babonás tiszteletében nevelték fel, könnyű belátni, hogy a burzsoázia csodás állami gépezete a proletár faltörősos egyetlen ütésére mindjárt nem fog összeomolni, hanem szívós életerejét csak a harcok és a folyton meg- megujulé támadások vihara őrölheti meg. Ne feledjük továbbá, hogy a világ túlnyomóan nagy részében j még a kapitalizmus Vitzlipufzlija terpeszkedik s hogy kivfll belől az országban számos ellenség igyekezik a Tanácsok Köztársasága megrontására. Iiy körülmények közt, amikor ^>z eddigi társadalmi rend egy jobb jövő kedvéért fejtetőre lett állítva, a mig esak a burzsoázia /tagjai^ Kukásokká nem válnak, ki nem vándorolnak, vagy el nem pusztulnak, ezen labilis átmeneti állapot idejére a proletariátus kormányformája a tömegdiktatura, amelynek lesujté villámai a forradalmi törvényszék és a vörös hadsereg. ; Az erőmutatás imponál. A példa j vonz. A jakobinus és a bolsewiki erély láttára az ingadozók és a közömbösek (pedig a társadalomba* ők vannak túlsúlyban) is raegké- dolnak az államhatalom uj birtokosainak. A most oly szükséges terror figyelmenkivül hagyása esetén a tőkések, az uzsorások, a fösvények és a kapitalista piócák hada minden hájfejüsége ellenére is, már ami az uralkodás művészetét illeti, eazélye- sebbnek tűnnék fel, mint a dolgozók osztálya. Hogy a proletariátusnak — hatalomra jutván — hogyan kell uralkodnia, a burzsoázia intézményei annak idején logikusan megmagyarázták mindenkinek. A proletárdiktatúra, a proletariátus fegyveres fölkelésének állandé- 8itása, a tőke és a munka végső leszámolása időszakának jellemző kormányformája. Megszűnik, mihelyt a proletariátus győzelmének alapföltételei biztosítva lettek. Annál szigornbb, minél veszélyesebb a helyzet, amibe az állam belekerült.
