Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-04 / 79. szám
XXVI. évfolyam. 1919. április 4. péntek 79. szán? Ára 20 fillér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 Oorona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő és flnnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként i Nyílttéri közlemény 3 K.birősígl Ítéletek, kái ■ gazdasági közlemények, gyászjelentések 1‘BO K. Jóiéként* célú egyesületek, bilbtzottságok értesítései, felfllftzotásek nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, kOszOnetanN- vánitások 10 sorig 15K. - HIRDETÉSEK» egész oldk. las 4SS K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak l'SO K, magáncégek- — nek l K, szallaghlrdetés szövegoldalon 1'űQ K. A magyar tanáes köztársaság alkotmánya. A forradalmi kormányzótanács XXVI. és XXVII. számú rendelete. — A Tanácsok országos gyűlése. — A válasz ói jog. — Választási eljárás. — Április kézepéig megtartják a választásokat. Eger, április 3. A magyar tanácsköztársaság kiépítése hatalmas lépéssel jutat! előre. A proletáruralom gyönyörű fegyelmezettsége és »unkája egy-kettőre tető alá kozza a magyar állam uj nagyszerű épületét, amely dacolni fog minden idők és minden gonoszságok viharával. Mcst megjelent ugyanis a forradalmi kormányzótanács XXVI. és XXVII. szám« rende- . lete, amely a Munkás- Katona,- és Főldmivestaaácsok választásáról intézkedik. A XXVI, szám* rendelet foglalja magában a magyar tanácsköztársaság alkotmányát. Ennek az alkotmánynak egyetlen tétele van, az, hogy csak a dolgozó kap jogot. Ez mindent megmond, mindent igazol és minden embert emberré tesz. Több tételre nincs is szükség s a dolgozó milliók fölemelt szívvel és lélekkel üdvözölhetik az uj világot. Az alábbiakban egész terjedelmében adjuk a forradalmi kormányzótanácsnak a magyar tanácsköztársaság alkotmányára vonatkozó rendeletéit: A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú renéelete. Á Tanácsköztársaság célja. 1. § A magyarországi Tanácsköztársaság célja: a kapitalista termelési és társadalmi rend megszüntetése 8 a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtése. E cél megvalósításának eszköze: a dolgozók uralmának biztositása a kizsákmányolok felett. A munkás-, katona- és föidmivestanácsokban a dolgozó nép hozza a törvényeket, hajtja azokat végre és bíráskodik azok megszegni felett. A tanácsok országos gyűlés«. 2. §. A legfőbb hatalmat a munkások, katonák és földművesek tanácsainak országos gyűlése gyakorolja. A magyarországi tanácsköztársaságban minden nemzet, ha összefüggő, nagyobb terileten él, külön nemzeti tanácsok alakítását, egymáshoz való viszonyát a föderalisztikus alapon álló Magyarországi Tanácsköztársa 8ág végleges alkotmányát a tanácsok országos gyűlése fogja megállapítani. 3. §. Az állami élet összes döntő fontosságú kérdéseinek szabályozása és irányítása a munkás-, katona- és földmüvestanácsok országos gyűlésének hatáskörébe tartozik. A magyarországi proletariátus diktatúráját a tanácsok gyűlése a helyi munkás-, katona- és földmflvestanácsokkal együtt gyakorolja. 4. §. A tanácsokat első ízben a Forradalmi Kormányzótanács hívja össze, 5. §. A munkás-, katona- ésfőíd- müvestanácsok országos gyűlésének tagjait a megyei és városi tanácsok választják. A megyei és városi tanácsok minden ötvenezer lakos után egy tanácstagot küldenek a tanácsok országos gyűlésébe. A helyi tanácsok. 6. §. A falvak és városok ügyeit a munkások-, katonák- és földművesek helyi tanácsai intézik. Általában abban a kérdésben, hogy valamely község falu-e vagy város, a régi közigazgatási beosztás irányadó. Minden hatezer lakosnál keve! sebbet számláló község azonban i falunak, minden huszonötezer lakos- | nál több leiket számláló község városnak számit még akkor isr ha a régi közigazgatási beosztás máskép rendelkezik. 7. §. A falu tanácsába a falu dolgozó népe minden száz lakos után egy tanácstagot küld. A tanács azonban nem állhat háromnál kevesebb és ötvennél több tagból. 8. § A városi tanácsba a város dolgozó népe, a város minden 500 lakosa után egy tanácstagot hűld. A városok háromszáznál nagyobb taglétszámú tanácsot nem választhatnak. Budapesten a kerületek kerületi tanácsot alakítanak, amelybe a kerület minden 500 lakosa után, egy tanácstagot küld. A kerületi tanács azonban legfeljebb háromszáz tagból állhat. A kerületi tanácsok lakosságuk számának arányában küldenek tagokat Budapest ötszáz tagból álló központi tanácsába. 9. §. A fa’usi és a városi tanács az ügyek közvetlen intézésére intéző bizottságot alakit. Az intéző bizottság a falvakban legfeljebb öt, a városokban cs Budapest kerületeiben legfeljebb húsz tagból állhat. — A budapesti központi tanács nyolcvan tagú intézőbizottságot alakit. A központi tanács intézőbizottságának tagjai egyúttal tagjai a munkás-, katona éa földmüvestanácsok országos gyűlésének is. 10. §. A falusi és városi tanácsok alakítják meg a járási, munkás-, katona- és földmüvestanácsokat. A járási tanácsba úgy a falvak, mintga határos városok tanácsai minden ezer lakos után egy-egy tagot kül denek. A városok küldöttei azonban a járási tanács tagjainak legfeljebb felét tehetik ki. Azok a városok, a melyek ugyanazon vármegye több járásának területével határosak,»minden járási tanácsba küldenek ki ta| gokat, de a városok által a járási 1 tanácsnak küldött tagok száma együtt- i véve nem lehet több a tanács felé- | nél. A járási tanács tagjainak száma 1 hatvannál nagyobb nem lehet. ! 11. §, A járási tanácsok tagjait a városi tanács tagjai és a falusi tanácsok választási megbízottai választják. Minden falusi tanács egy választási megbízottat választ. A vá! ■ I lasztást olyan járásban, amely várossal nem határ«?, a járás széli helyén, olyan járásban pedig, amely egy vagy több járással határos, a szomszédos legnagyobb váiosban kell megejteni. 12. §. A járási tanács, ügyeinek közvetlen intézésére legfeljebb 15 tagú intéző bizottságot választ. 13. §. A megyei munkás , katona- és földmüvestanácsokat a megye területén lévő városi és járási tanácsok választják. A megye területén levő törvényhatósági jogú városok is küldenek tanácstagokat a megyei tanácsba. Minden ötezer lakos után egy megyei tanácstag választandó. A megyei választási bizottság határozza meg, hogy egy- egy város, illetőleg járás hány tanácstagot küld a megyei, illetőleg a városi tanácsba. A megyei tanáoe tagjainak száma nem lehet háromszáznál több. 14. §. A megyei tanács az ügyek közvetlen intézésére legfeljebb negyven tagból álló intéző bizottságot választ. 15. §. A falusi, városi, járási és megyei tanácsok kötelesek a felettes tanácsok rendeletéit végrehajani, a területükön élő dolgozó népesség gazdasági és kulturális jólétét mindenkép előmozdítani és a területikön felmerülő összes helyi jelentőségű ügyekben intézkedni. 16. §. Az intéző bizottságok azoknak a tanácsoknak felelősek, amely tanácsok a bizottságokat kiküldöttek. A falusi tanácsot és a falu intéző bizottságát ellenőrzi a járási tanács és intéző bizottsága. A városi tanácsokat és intéző bizottságaikat közvetlenül a tanácsok országos gyűlése ellenőrzi. 17. §. Budapesten a kerületi tanácsok és bizottságok felett az ellenőrzést a központi tanács és annak intézőbizottsága gyakorolja. 18. § A felettes tanácsnak vagy intézőbizottságnak jogában áll az alárendelt tanács határozatait megváltoztatni. A választól jog. 19. §. A tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választói jogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre vaié 0*1 .•jb.'JSWÄVW A hamis hírek terjesztőit a forradalmi törvényszék halállal sújtja!
