Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-04-01 / 76. szám

tu«* 1 S A 1919. április 1 jt dolgozó nép Házát és földiét nem veszik el! Mjruttind»« 9. §. Tanoncok, gyakornokok és oly egyének, akik be nem fejezett kiképzésük miatt fizetést vagy bért egyáltalán nem'vagy csak a szokásos­nál csekélyebbet kapnak, baleset, sérülés esetén kártalanításukat koruk emelkedésével emelkedőén olyan ja­vadalmazás alapján kapják, amely eléri az ugyanabban vagy hasonló üzemben és ugyanabban az idő* pontban hasonló munkakörben alkal­mazott hasonlókorú munkások átla­gos legkisebb keresményét. 10. §. Azokat a kedvezményeket, amelyeket a 8. és 9. § ok elrendel­nek, megkapják azok a járadékosok is, akiknek balesete korábban történt, de a kártalanítás összege még nincs jogerősen megállapítva. 11. §. Minthogy a régi rendszer idején megállapított járadékok nem feleinek meg a mai megélhetési vi­szonyoknak, rendkívüli járadékpót­lékokat adunk mindazoknak a bal­eseti sérülteknek, akiknek járadékát a jelen rendelet érvénybe lépése előtt jogerősen megállapítottak. A havi járadékpótléka havi járadéknak 100 százaléka, ha a baleset 1914. év végéig történt, 75 százaléka, ha a baleset 1915 ben történt, 50 szá* zaléka, ha a baleset 1916 ban tör­tént és 25 százaléka, ha a baleset 1917 ben, vagy 1917. után történt. A járadékpótlékra csak azoknak van joguk, akik munkaképességük­nek legalább felét elveszhették. A járadékpőtlékra vonatkozó kérelmek az Országos Munkásbiztositó Pénz­tárhoz intézendők. Kérelem nélkül a pénztár nem intézkedik. Ugyancsak az országos pénztárnál kérhetnek hasonló járadéfepótlékot azoknak az elhaltaknak hozzátartozói is, akik segélyre szorulnak. 12. §. A betegségi biztosítási járulék az átlagos napibér hat szá­zaléka. Az üzemi balesetből felme­rülő minden költség a sérülés első napjától kezdve balesetbiztosítási költség. 13. § A közalkalmazottak után a betegségi biztosítás* járulékot to­vábbi rendelkezésig a munkáltató fizeti. Ezeknek táppénzébe és bale­seti járadékába azonban be keli számítani azt, amit szolgálati rend­tartásuk (illetményszabályzatuk, nyug. díjszabályzatuk) alapján a megfe­lelő időre illetményeik (nyugdijuk) fejében munkáltatójuktól, illetőleg nyugdíjintézetüktől kapnak. A rendelet szempontjából közal­kalmazottak : az állami, törvényha tősági, községi és közalapítványi hivatalokban ás vállalatoknál, köz- intézeteknél, illetve a helyükbe lépő hatóságoknál, az országot és kerületi munkásbiztositó pénztárnál, úgyszin­tén a nyilvános forgalmú vasúti és gőzhajőzási vállalatoknál lévő alkal­mazottak. 14. §. Az országos és kerületi munkásbiztositő pénztárak önkor­mányzatában a választott bírásko­dásban mindkét fokon kizárólag csak a biztosításra kötelezett mun­kások vesznek részt. 15. §. A vállalati és dohánygyári betegsegélyző pénztárak megszűnnek. A nyilvános forgalmú vasúti és gőzhajózási vállalatok által fentartott vállalati betegsegélyzőpénztárak, a msgánegyesületi betegsegélyző pénz­tárak, úgyszintén a hányatársládák \ megmaradása vagy megszűnése flgyé- j ben a munkaügyi és népjóléti nép- < biztosság külön rendelettel intézke- f dik. Ezen intézmények is azonban kötelesek a betegség vagy baleset esetén ugyanannyit adni, mint az országos pénztár. 16. § Az állami munkásbiztosi- tási hivatal eddigi hatásköre — a bírói és biztosítási tanács elé tartozó ügyek kivételével — a munkaügyi és népjóléti biztosság hatáskörébe megy át. 17. § Ez a rendelet 1919, már­cius 30 án lép érvénybe, A rendelet végrehajtása érdekében a munkaügyi és népjóléti népbiztos intézkedik. A Forradalmi Kormányzótanács. Rendelet. Eger város Közrendészeti szak­osztálya értesíti Eger város pince­tulajdonosait, hogy a mai naptól kezdve a további intézkedésig pin­cékből még saját házifogyasztásukra sem szabad bort kihozni. A pin­cékben csakis a gazda és a borok kezelése céljából felfogadott mun­kások tartózkodhatnak. Vendégség vagy bármi más címen idegeneknek a piacékben tartózkodni tilos. Ezen rendelet ellen vétők a for­radalmi törvényszék elé állíttatnak és súlyosan büntettetnek. Eger, 1919. március 30. Közrendészeti szakosztály. Figyelmeztetés. Tudomásunkra jutott, hogy a vá­rosban egyes egyének megbízás nélkül házkutatás és rekvirálást tel­jesítenek. Amennyiben bárkinek lakásán ily egyének megjelenőnek elfogandók és a forradalmi törvényszék által halállal büntetendők. Eger 1919. március 31. Közrendészeti szakosztály. Rendelet. Mindazok, akik katonai szalma­zsákokkal pokrócokkal és hátizsá­kokkal rendelkeznek, kötelesek áp­rilis hő 3 ika déli 12 óráig beszol­gáltatni a vörösőrséghez, Ezea rendelet ellen vétók fölött a forradalmi törvényszék Ítélkezik. Eger, 1919. március 31. Közrendészeti szakosztály. yrolefártemetés. Politzer Jakab temetése. A Marseillaise a koporsónál. — Saját tudósitónktól. — Eger, március 31. Ez sem a régi már. Nincsen a koporsónál hazug köny, üres eurál- kodás, bőditó sötét tömjénfüst. A proletárt mély megilletődés, nagyszerű disztelenség és igaz rész­vét kiséri utolsó útjára. Proletártársainak gyászoló lelke lengi körüf koporsóját és a Marseil­laise fönséges szólama zeng, hirdetve a sírnál, hogy az eszme, amiért az elköltözött proletár élt, küzdött és szenvedett, nem halt meg, hanem dicsőségesen tovább él. így ment utolsó útjára vasárnap az elhunyt Polttzer Jakab hült teteme. Koporsóját körülvették és elkísérték proletártársai, köztük a nyomdászok szakszervezetének tagja, akiknek hosszú éveken át elnöke volt, ott voltak a szocialista párt vezetősé­gének képviselői, más munkás tár­sai és a Természetbarátok egri turista- egyesületének tagjai. A megboldogultat a gyászháznál Udvardy Béla a nyomdászok részé­ről, Putnoky Jenő pedig a szocialista párt részéről búcsúztatta el, azután elindult a gyászmenet s a szervezett zenészek hangszereiből szállt, zengett a legnagyszerűbb induló: a Marseil­laise végig az utcákon, utakon az utolsó állomáshelyig, a temetőig. Itt még Ádátn Jakab és Kelemen Bertalan intéztek búcsúszót az el­költözött proletárhoz, akinek sírján kivirágzik majd a szent világsza­badság gyönyörű rózsája. Figyelmeztetés. Tudomásokra jutott, hogy a városban egyes egyének megbizás nélkül házkutatást és requirálását tel esitenek, Amennyiben bárkinek lakásán ily egyének megjelennének elfogandók és a forradalmi törvényszék által halállal büntetendők. Közrendészeti direktoriam. A föld a dolgozó népé. Az egri földművesek és kisgazdák gyűlése. Hazug hírek a kisMrtok felosztásáról. — Saját tudósítónktól. — Eger, márc. 31. A fővárosi lapoknak a föld és a ház szocializálásáról közölt rendele­tét a kisgazdák félreértették, aminek folytán az egri kisgazdák vasárnap délután 3 órára a Munkás Otthon­ban tartott gyűlésükre valóságos monstre felvonulást rendeztek, hogy a kisbirtok felosztása ellen állást foglaljanak. A nagy gyűlést a szakadó eső el­lenére az udvaron tartották meg s Szepesi András megnyitó beszéde után Kocsis Béla szólt a néphez. Alig hangzott e! néhány szó a föld felosztásáról, a mikor a sötétben dolgozó reakciótól félrevezetett tömeg egy része, meg sem hallgatva a szó­nok előadásának további folytatását, óriási lármában tört ki: — Nem kell! Le velel — El akarjátok venni a kisbirto- kunkatl — Benne volt az újságba! A felizgult tömeg csak nehezen C8ilapodott le, mire Lájer Dezső szólt a néphez: Félre vannak vezetve elvtársak — kezdte. Mi nem a maguk kis sző­lőjét s házát akarjuk, mi csak a tőkések ellen harcolunk 8 sző sem lesz a kisbirtokról, akkor amikor a nagybirtokokat szGeiaiizální fogjuk. A sötétben dolgozó alakok a leg- szennyesebb eszközöket használják fel az elvtársak buj'ogatáaára, de hangoztatom, hogy aki a rendet meg­zavarja azt eltávolítjuk a mai társa­dalomból, mert mi a dolgozók érde­keit védjük. Ami célunk egyedül a nagytőkések megdöntése s a uéohatalom kivívása. Ne üljenek fel a reakciósok hajto­gatásának, a rémhírek, terjesztőinek hanem forduljanak fölvilágositásért hozzánk, mert aki hazugságokkal ellenünk fordult, azt gépfegyverrel lövetjük agyon. , A beszédet nagy hatással fogadta a gyűlés, majd Németi Lajos szó­lalt fel. — Kié a föld? — mondja — Nem azé a grófé, aki talán sohase látta a maga földjét, nem is azé a papé, aki hájas hasát hizlalja a sze­gény ember zsírján. A föld a dolgozó népé. A nagytőkések megdöntésével urai leszünk a földnek. Hogy pedig a nagytőkét a papi bujtogatók&t letör­ü föld a dolgozó népé ! H kisbirtokok megmaradnak!

Next

/
Thumbnails
Contents