Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-03-29 / 74. szám
XXVI. évfolyam. 1919. március 29. szombat 74. szám Ara 20 tíiiér Előfizetési árak: Hirdetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes •zám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. . — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai 8ftór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Megielenlk hótfS és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, kéi ■ gazdasági közlemények, gyászjelentések l'BO K. Jótékony- céln egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetéeek nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 16 K. — HIRDETÉSEK i egész oldalas MO K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1*60 K, magáncégek- — nek 1 K, szallaghlrdetés szövegoldalon 1*60 K. — H prolefárSköl lesújtott a kapitalista és imperialista koponyákra s a zsarnokságra és kizsákmányolásra berendezett agyvelők befagytak s most bután eszméletlenül kavarognak a gőgös fejükben. A proletárököl pedig ezalatt keményen hidegen, öntudatosan dolgozik tovább s már nehány nap alatt nagyszerű eredményeket hozott a proletárdiktatúra munkájának. A főváros proletárjainak egybeolvadása megmutatta az egyesült pártok összeolvadásának szilárdságát és engesztelhetetlen harci elszántságát. A vidéki munkásság a főváros munkásságához hasonlóan és méltóan csatlakozott a proletárdiktatúrához, hogy vasakarattal biztosítsa a kommunizmus megvalósítását. A külföldi kapitalistákra és rablóvágytól égő imperialistákra úgy hatott a magyar proletár- ság döntő lépése, mint a vakító villám. Ki akarták rabolni ezt az országot és megrémültek arra a jelentésre, hogy ez a nép nemcsak hogy letépte kötelékeit, hanem ütésre is készen áll. Egyesülve Magyarország szovjetjével itt áll most már egy hatalmas munkássereg éket verve az imperialista tetvek és oroszlánok közé. Megsemmisítő hatása lesz ennek a nagy példának. A ibol- seviki fegyverekkel nem lehet elbírni, mert azok szuronyai hegyére röpiratok vannak tűzve. Az igaz szótól, a forradalmi eszméktől pedig jobban féltik népüket a halálnál is. Mert mit törődnek a kapitalisták kiren delt „államférfiai* a katonák életével, azok csak hadd pusztuljanak, de mindennél jobban féltik a mai termelési mód megingását, amikor a munkásság nem lesz hajlandó tovább is lemondani munkája eredményének nagy részéről a milliárdosok szép szemeinek kedvéért. A fiatal proletárdiktatúrának nagy eredménye ez a külpolitikai siker és főleg a szerb, cseh és román proletár testvérek dübörgő megmozdulása, de ezek mellett is legnagyobb jelentőségűnek tartjuk, hogy a magyar földműves nép — ez a rettenetesen agyongyötrötf, kifosztott szegénység is szinte teljes egészében a diktatúra mellé állt. A falu és város megértette egymást szent céljai elérésében és folyton kapjuk a híreket, hogy a falvak kemény izmai lesznek a proletárdiktatúrának. Elválhatatla- nul egyesül a földmives szegénység az ipari és szellemi munkássággal, hogy örökre kiszabadítsa testét lelkét a pöf- feszkedő, lelketlen, kíméletlen, elaljasitó, kizsákmányolás karmaiból. A töke amerikázik. Eger, március 28. A proletárdiktatúra a kapitalizmusról a kollektivizmusra való átmeneti állapot kormányformája. Ezen állapotot a tőke és munka élet halál harca jellemzi. A proletariátus rátapos a tőkések nyakára. A torkon ragadott tőke, ámbár a törvényen kívüliség állapotában van, tőle telhetőleg védekezni próbálkozik. Évszázadokon át ^folytatóit fosztogatásai és szélhámoskodásai gyümölcseiről nem hajlandó egykönnyen lemondani. A nyílt ellenállás következményeitől retteg. Tehát amerikázni próbál. Sabotage t Dz. Egész sereg nagy tőkés és hadi- milliomos neve ismeretes, akik törvényesített rablásaik, csalásaik és szélhámoskodásaik szerzeményeit most kivonják a gazdasági forgalomból, Súlyos érvágásokkal igyekeznek a társadalmi organizmus vérkeringését megbénítani. Pénzeiket elrejtik, eldugják, hogy a Szövetkezett Szocialista Tanácsköztársaság anyagi erők híján szégyenletesen elbukjék. Mekkora rövidlátást Mekkora \ ügyefogyottság! \\ fegyveres prole- 1 táriálusnak nincs e villámja a forradalmi törvényszék intézményében ? Nincsenek e kezeink között eszközök, amelyekkel a renitens tőke fur- fangjain kifoghatunk ? A múltban a cél szentesítette az eszközt, ha a kapitalisták érdekeiről volt sző, illő tehát hogy a kommunisták is hasonló logikával éljenek. Végre is a mód, ahogyan gondolataink fonalát-szoiük, bárminemű körülmények között ugyanaz. Azt remélik-e a tőkések, hogy türelmük túl fogja élni a boiseviz- mus életerejét? Ebbéli csalódásuk nem lesz kisebb, mint azon életkedvünk, amellyel fennmaradhstá- sunkért küzdünk. A proletárdiktatúra, mint a proletáriátus fegyveres fölkelése állandósul mindaddig, amíg a munkásság végleges diadalának szükséges előfeltételei megteremtve nem lettek, vagy amig elveinkkel együtt a sírok mélységébe alá nem szál- lunk.. Hitünk tehát szertelen, hogyha tőke amerikázása meg nem tör bennünket. A kapitalisták a proletariátus uralmát nem fogják kibőj tölni. Eldugott pénzkészleteik hamarább értéküket veszítik, semhogy a Magyarországi Tanácsköztársaság megbukott. Micsoda logika hát az, ami ily kö: élmények között inkább reméli a pénzelvonás tényének kedvező következményeit, mint ezen tényálladéknak magukra a tőkésekre nézve bekövetkezhető hátrányait? Az a tőkés, aki pénzének, mig elrejtve van, nagyobb fontosságot tulajdonit, mintha forgalomba hozza és ideig-óráig élvezijannak kamatait, a kitömött ruha szerepét játsza és semmi esetre sem állítható róla, hogy érlelem szerint dolgozik. K. L. & kormányzótanács renaeletelEger, március 28. A forradalmi kormányzótanács országos érdekű uj fontosabb rendeletéi a kővetkezők: IX. számú rendelet: Az ipari-, bánja- és közlekedési üzemek köztulajdonba vétele. 1. 8. A Tanácsköztársaság feladatának tekinti, hogy a termelőeszközöket a dolgozók társadalmának tulajdonába vegye át, a termelést szervezze és fokozza. Ezért a Tanácsköztársaság a kisipar keretét meghaladó ipari, bánya- és közleke- j! dési üzemeket köztulajdonba veszi, azokat egy csapásra az egész proletáriátus vezetése és az illető üzemek munkásságának ellenőrzése alá helyezi. Ezért mindazok az ipari, bánya- és közlekedési üzemek, amelyek munkásléfszátna 1919. március 22-én a húszat meghaladta, társadalmi vezetés és munkásellenőrzés alá kerülnek. 2. § A köztulajdonba átvett üzemeket a Tanácsköztársaság szociális termelési biztosok vezetik. A termelési népbizottság több üzemét is rendelhet egy termelési népbiztos alá. A termelési biztos a proletárság összességének képviselője abban az üzemben, amelynek élére állították. 3. §. A megjeiélt üzemeknél a munkások ellenőrző munkástanácsot : választanak. Ha a munkások száma a százat meg nem baladja, az ellenőrző munkások száma három, ha a százat meghaladja, öt, ha az ötszázat meghaladja, legföljebb hét. Választó és választható az üzembe* Í dolgozó minden tizennyolc évnél idősebb munkás és munkásnő. Ahol j a munkásság legalább egynegyede I kívánja, a választás titkos szavazással történik. A tisztviselő is munkás. 4. §. Az ellenőrző munkástanács i föladata a proletár munkafegyelem megteremtése, a do’gozó nép tulajdonának védelme és a termelő munka ellenőrzése. 5. §. A Tanácsköztársaság gondoskodik időnkint kiküldött ellenőrzők utján minden társadalmi vezetés falá helyezett üzem műszaki és kézgazdasági legfőbb ellenőrzéséről. 6. § Ha az üzem munkástanáI csa és a termelési biztos között vaÍ lamely kérdésben nézeteltérés merül fel, akkor a munkástanácsnak nincsen joga önhatalmúlag eljárni, hanem panaszszal fordulhat a szociális termelés népbiztosságához, amely a panaszt sürgősen megvizsgálja és Haladéktalanul dönt. Döntése kötelező. Amig nem dönt, addig a termelési biztos rendeletéit követni keli. 7. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919. március 26. A Forradalmi Kormányzótanács.
