Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-03-26 / 71. szám

? ü f S A L' 1919. március 26 K i Aki lop, rabol vagy (osztogat, az meggyalázza a proletárdiktatúrát és ezért halállal bűnhődik. Elvtársak, ne segítsétek a martalócokat kiszabadítani. Álljátok útját minden fosztogatásnak és adjátok át a rablókat az őrségeknek. A forradalmi bornínyzé- tanács határozatai. A forradalmi kormányzótanács elhatározta a elmek és rangok eltörlését. A forradalmi kormányzótanács kimondotta az egyház és az ál­lam szétválasztását. Elhatározta, hogy az egyházi és felekezeti cé­lokra való Összes kényszeradózáso­kat eltOrii. Utasította egyúttal a közoktatásügyi, fOldmivelési és pénz« igyi népbiztosokat, hogy az ezzel összefüggő kérdések likvidálására renJeletet dolgozzanak ki. A forradalmi kormányzótanács ötös bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy készítse elő a munkás , katona- is paraszt- taaácsok megválasztását. Elhatározta a forradalmi kor­mányzótanács, hogy az Összes kor- mányzótanácsokat fölmenti állásuk­tól és fölszóliija a munkástanácso­kat, hogy mindenütt háromtagú direktóriumokat válasszanak amelynek az lesz a feladata, hogy az eddigi kormánybiztosi teendőket elláss. A forradalmi kormányzótanács kimondotta, hogy forradalmi tör­vényszékeket állít fel, amelyek laikus birákból állanak. A forra­dalmi törvényszékek biráit a forra­dalmi kormányzótanács nevezi ki. Az első forradalmi törvényszéket Budapest székhellyel azonnal ki is nevezték. A forradalmi kormányzótanács Utasította a szociálizó népbiztosokat, hogy a házak és üzletek szoci­alizálására vonatkozó előterjeszté­seket a legrövidebb időn bslül ter­jesszék a forradalmi kormányzóta­nács elé. A kormányzótanács utasította a közoktatásügyi népbiztosokat, tegye­nek előterjesztést, miképpen lehetne a színházakat a proletárkultura szolgálatába állítani és a töme­gek számára hozzáférhetővé tenni. i A maggarországl szocialista párt egri népggfilése. A központi kiküldött beszéde. Toborzás a vörös hadseregbe. Tegnap délután 3 órakor [az egri Kossuth téren, nyilvános [népgyülést tartott, a magyarországi szocialista­párt egri szervezete. A népgyfllésen a dolgozó munkások és polgárok nagy számban vettek részt. A gyűlés lelkes hangulatban folyt le. A szónokokat figyelmesen hall­gatta meg a tömeg és szavaik nyo­mán percekig éltették a proletár­diktatúrát. A gyűlést egyébként szinesé tetle a felvidéki menekült proletárok fe­gyelmezett csapatai, akik vörös zász­lók alatt vonultak fel a gyűlés színhelyére. A népgyűlés első szónoka Szepesi András volt. Benedek Jánost aján­lotta elnöknek, akit a népgyűlés meg is választott. Benedek János megnyitotta a gyű­lést, átadta a szót Grósz Ignácz bu­dapesti kiküldöttnek. Grósz hangú latos, nagy hatást keltő beszédben beszédben mutatott rá arra, hogy a proletárdiktatúra rendje az, amely biztosítja a tisztességes megélhetést, minden ember számba, aki dolgozni akar. Aki nem dolgozik, — úgy­mond — szocialista rend alapján felépített államban nem is foglalhat helyet Forradalmi fegyelemre inti a proletárságot, amely fegyelem min­den egyéni akciónak, rablásnak vagy kisajátításnak halálos ellensége. Nagy lelkesedés mellett bejelenti, hogy Magyai ország földje és a termelési eszközök azoknak a jogos tulajdona, akik a gyárakban, műhelyekben és a földeken véres verejtékkel végzik munkájukat. Nem szabad tehát rab­lással és fosztogatással ezt a kivivőit rendet megdönteni, mert belesűlye- dOnk abba a posványba, amelyből Magyarország földműves és iparos proletáreáganak évezredes nyomorú­sága fakadt. A párisi rablótanács a demokrá­cia jelszavával, — tovább beszéli, — csődbe jutott, mert bár láttuk, hogy hónapokon keresztül félreve­zetett, a végcé nél képesek egymást felfalni csak azért, hogy saját ka­pitalista, érdekeiket kielégítsék. Az ó torzsalkodásuk martalékául esett volna Magyarország is, ha a de­mokrácia mézes szalagján engedi magát tovább vezetetlni és mert a magyar népben kiolthatatlan láng­gal ég az összetartás ösztöne, nem volt más ut, mint a proletárdikta­túra rendje, hogy a nemzetközi proletáriátus szervezettségére támasz­kodva, megvédjflk mindnyájunk kö­zös tulajdonát, a magyar termő föl­det és azt a szabadságol, amely nélkül számunkra nincs fejlődés, sem boldogulás. Beszéde befejező részében a dol­gozó proletárok jövőjét ecsetelte. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Ko ác3 Domonkos beszélt. — Történelmi visszapillantás keretében mutatott rá, hogy amiért a munkás­ság harcolt, nem veszett kárba, meri hisz a kitűzött célt elérték. Megható jelenet következett ezután Glaubiis József kassai menekült tört magyarsággal tudatta, hogy toboroz a vörös hadsereg számára katoná­kat. Felhívta a munkásokat, hogy csatlakozzanak a kibontott vörös lobogó alá. A népgyülés Benedek János záró­szavával ért véget, amelynek el­hangzása után a tömeg a legpéldá- sabb rendben szétoszlott. ina APOLLÓ MOZGÓKÉP-SZÍNHÁZ Knsrt-t*. EGER tasrt-t* • Szerdán, március 26 án esle 8 órakor SZERELMESKEDÉS. Színmű 4 felvonásban A főszerepben Waldemár Psilander. Szegény milliomos Vígjáték 2 felvonásban. ürdöniűvelés Svédországban Nordlsk műsor. Jegyek előre válthatók Szabó Sándor Főa cai füszerüzletébes és d. u. 5-től a pénztárnál. Az orosz kummunista párt szikratávirata. Az orosz kommunista párt nyol­cadik kongresszusa a következő szik­ratáviratot intézte a magyar tanács­köztársaság kormányának: A magyar tanácsköztársaság kor­mányának Budapest. Az orosz kommunista párt nyolcadik kong­resszusé nagy lelkesedéssel üdvözli a magyar tanácsköztársaságot. A kongresszus meg van arról győ­ződve, hogy nincsen messze az az idő, midőn a kommunizmus az egéiz világon győzedelmeskedni fog. Az orosz munkásosztály min­den erejével seg tságetekre fog sietni. Az egész világ munkássága feszült figyelemmel követi további harcookat és egyetlen ország Inpenalistáirak sem fogja meg­engedni, hogy felemeljék ke­zű et az uj szocialista köztár­saság ellen Éljen a nemzetközi kommunista köztársaság 1 A kong­resszus nevében Lenin, Sinoview, Kamienev, Sidovitsch, Rudo Kio/, Piatakov, Presbras Ckeni? kv. — Felhívás. Felhivatnak azon kisiparotok, kik a saját és család tagjai ré zére cipő anyagot (felsőbőrt és talp ) a központtól beszerezni óhajtanak, jelentkezzenek az Ipartes­tületnél a hivatalos órák alatt f. hó 31 ig. E^rt kisiparosok szövetsége. Katonák a kas iárnyákba! 1 hadügyi népbiztos ren* delete a katonákhoz. Hivatalosan jelentik: Pogány Jó­zsef hadügyi népbiztos a következő rendeletet bocsátotta ki: Katonák a kaszárnyákba! Minden katona vonu’jon haladék­talanul csapatteste kaszárnyájába. Minden katona foglalja el azon­nal szolgálati beosztását. Minden olyan katonát, aki a ren­delet keltétől számított 24 órán tu! szolgálati beosztását önkényesen elhagyja forradalmi törvényszék elé állítok. A proletárdiktatúra leghatalmasabb eszköze a hadsereg. Ha a katonák nem teljesítik köte­lességüket, akkor a magyar tanács- köztársaság elveszett. A forradalmi kormányzótanács vasfegyelmet kö­vetel és a proletárság érdekében minden eszközzel meg fogja terem­teni a szervezett és mindenben el­szánt és engedelmesen dolgozd és harcoló sereget. Pogány József, hadügyi népbiztos. Az entente mentegetőzik. | Yyx alezredes tévesen ér­1 telmezettnek mondja a ha­tár megállapítást. ’ (Saját tudósítónk telefonjelentése, j Budapest, márc. 26. Vyx alezredes átiratot inté­zett a forradalmi kormányzó - tanácshoz, amelyben ezeket írja: A magyar néphez intézett proklamációjában a köztársa­ság elnöke a kővetkezőket mondja: Az entente missió kijelen­tette, hogy a demarkációs vo­nal ezental politikai határ lesz. Formálisan ki kell jelente­nem, hogy a határ kifejezés ily értelmezése téves. Az en- tentenak az volt a célja, hogy szigorúan elhatározott semle­ges zónát létesit a magyar és román csapatok között, hogy kizárja az összeltközéseket. Soha sem történt említés arról, mintha itt politikai határról volna szó. líyx. ~i—ír HiiiiU HIHiniriiT>iOiiiTwriiiuiiijiw — Elveszett. Vasárnap délelőtt a Servita utca környékén 2 liba el­veszett. Becsületes megtaláló vagy lyonira vezető jelentkezzék a kiadóba, hol iUÓ jutalomban részesül.

Next

/
Thumbnails
Contents