Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-03-25 / 70. szám
XXVI. évfolyam. 1919. március 25 hedd 70 szám Ara 20 fillér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre K2'50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 10§. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megielenlh hétfő és Qnnep útin! nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként i Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, Ma • gazdasági közlemények, gyáezlelentések 1'50 K. }dMfcaqr* céln egyesületek, tialbizottságok értesítései, lel&lflaetéeek nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszöaetnafl. vinltások 10 sorig 15K. - HIRDETÉSEK] egész ofcÜ- las 400 K, hasábonként és centiméterenként hatp■ Ságok, gazdaságok és hivataloknak 1*50 K, magáncégek- — nek 1 K, szallaghlrdetés szövegokialon l'SO K. A terttsánpó- tanács rendeltjei. — Statárium. — A Forradalmi Kermányzőtanács I. 8z. rendeleíe. 1. §. Mindenki, aki a Tanácsköztársaság parancsainak fegyveresen ellenszegül, vagy a Tanácsköztársaság ellen földelést szít, halállal büntetendő. 2. §. Mindenki, aki rabol, vagy fosztogat, halállal büntetendő. 3. §. A bűnösök fölött forradalmi törvényszék ítél. Forradalmi Kormányzótanács. 1919. március 23. Szesztilalom. A Forradalmi Kormányzótanács II. sz. rendeleíe. 1. §. Mindennemű szeszesital kimérése, forgalomba hozatala és fogyasztása tilos. 2. §. Aki szeszes italt e tilalom ellenére kimér vagy forgalomba hoz, üzletének elkobzásával és 50 000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.; 3. §. Aki szeszes italt e tilalom ellenére fogyaszt, egy évig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 4. §. A bűnösök fölött forradalmi törvényszék ítél. Forradalmi Kormányző anáes. 1919, március 23. Fegyverviselési tilalom. A Forradalmi Kormányzótanács III. sz. rendeleté. 1. §. Bárminemű fegyvert csak a katonaság, rendőrség, védőrség, népőrség és más elismert karhatalmi alakulatok, valamint a gyári őrségek éí munkásgsrdák tagjai viselhetnek. 2. §. Mindennemű egyéb fegyver- vizelési engedély hatályát veszti, 3. §. Aki a fegyverviselési tilalom ellen vét, öt évig terjedhető fegyház- zal és 50 000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. 4. §. A bűnösök fölött forradalmi törvényszék itél. Forradalmi Kormányzótanács. 1919. március 23. Proletárdiktatúra. Eger, március 24. (sj.) Bizonyos, hogy a világtörténelemben fénylő és csodálatos példaként fogják odaállítani a magyar forradalmakat, a melyek a legnagyobb világkatasztrófa, a győzők durva lábtap®- sása alatt végbementek. Két forradalmat csinált Magyarország rövid négy hónap alatt. Az egyiket, az októberit, amikor lerázta a monarchikus rend bilincseit és gazságait, már eddig is példaként említik, de a másik, a mai ez mindenekfölött áll, ez példa nélkül való az egész világhistóriában.' Az októberi forradalom esak égy régi rendet, korhadt bör- tőnfalakat döntött le, a március 21-iki forradalom azonban az egész régi világot és társadalmi rendet döntötte le. -V Szédítsen káprázatos ez a gyönyörű forradalom. A kapitalista nyugat büzhidt undok posványában, vakmerőén, szűzen fölüti a fejét egy szépséges vérvötös rózsa, lángoló, perzselő szirmokkal. Tisztán, üdén, ragyogón s illataitól megrészegednek a milliók s neki mennek a posványnak, a mocsárnak, lecsapolják, kiszikkasztják s paradicscmkertet ültetnek a lángoló rózsa, a világszabadság tündöklő virága mellé. Gyönyörű volt ez az uj magyar forradalom, fisak egy sziv- tépő harsonát kellett megfujni s talpra állt, érefalként egymáshoz sorakozott minden ember és egy csöpp vér nélkül, csak az égnek emelt hozsannás vaskarokkal és szent felhördüléssel állt csatasorba egyesülten, egymásba ölelten a magyar proletársereg. Ezt a gyönyörű forradalmat nem lehet legyőzni, ennek nem lehet ellentállani, ez el fogja árasztani fenséges lángtengerével az egész világét, minden népet s megszületik a népek igaz testvérisége, a szent viíágszabadság. 6. Dolgozók fölött dolgozók bíráskodnak, nem a dologtalanok megfizetett emberei 7. A hadikölcsönök, egyáltalán minden államkölcsön, melyet a burzsoázia az állam utján önmagától, önmaga hasznára vett fél, eltöröltetik. A kizsákmányolástól mentes munka fölöslegéből a köz olcsó és becsületes igazgatásának költségei fedezhetők az élelmiszerek folytonos drágítása nélkül. 8. Uj rablóháboru kilátása helyett a nemzetközi proletariátus testvéri szövetségét, az egész világ proletariátusának egységét a kapitalistákkal szemben a kizsákmányolás megszűntetésére. 9. A kizsákmányolás tovább tűrése helyett a szocializmushoz vezető átmeneti intézkedéseknek haladéktalan, megalkuvás nélküli életbeléptetését. A proletariátus fölfegyverzése s a burzsoázia lefegyverzése csirájában megfojtja a kizsákmányolást fenntartani akarók és bérenceik ellenforradalmát. Megkíméli így a proletárok vérét, mely oly bőven omlott a burzsoázia érdekeiért folyó rablóhábo - ruban. 10. A dolgozók egyenlőségét. Kizsákmányoló és kizsákmányolt sohasem lehet egyenlő, az egyenlőség csak a kizsákmányolás teljes megszűntetése, a mások munkáján szerzett munkanélküli jólét megszüntetése után érhető el. Aki nem dolgozik, az ne is egyék — ez a tanácsköztársaság első alaptörvénye. Mit hoz a tanácsköztársaság ? Eger, márc. 24. 1. Teljes önkormányzatot a pro- letáriátus tömegei számára, háiom hívenként választandó s bármely pillanatban visszahívható küldötteinek te. nác aiban. 2. Az osztály!'ölönbségek eltörlését, a kizsákmányolás megszüntetését. 3. Az összes termelőeszközök, (föld, gépak, szerszámok) s a tőke forrásainak: a bankoknak a dolgozók ö szesságe általi kisajátítását, meg váltás nélkül. Az üzemek munkás- igazgaiását. A munkanélküli jövede lem megszüntetése utján az eddigi kizsákmányolók dologra kényszerítését. 4 Sajtó, egyesülési és gyülekezési szabadságot csak azok számára, akik a kizsákmányolás megszüntetését s a munkásoknak a szocializmusra nevelését akarják. Minden nyomda, minden papír csak ezt a célt szolgálja, hogy pótolja a munkások nevelésének azt a hiányait melyet a kizsákmányoló tőkések és a velük egy húron pendfliő, szocialista bőrbe bujt burzsoálakájok elmulasztottak. Minden jó, egészséges, szép helyiség a dolgozók szervezeteinek, egyesülési és művelődési céljainak rendelkezésre álíjon a tanácsköztársaságba. 5. A dolgozók nemcsak maguk hozzák a törvényeket, de olyaa törvényeket Í3 aJkofnak, hogy azt maguk is végre tudják haj’áni s ellenőrizni tudjak azok végrehajtását. A burzsoá- bürokráciát megszüntetik a burzsoázia minden kiváltságával egyetemben. £ vármegye n] vezelőleKelaeskoyszfcy Lajos alispán Eger, március 24, Az egri Kaiona- és Munkástanács a tegnapi napon Kolacskovszky Lajos volt vármegyei aljegyzőt bízta meg az ali*páni teendők ellátásával. Az uj alisp n tegnap délelőtt tartotta meg székfoglalóját a várhegyei tisztviselői kar jelenlétében. Az alispán a tisztviselőket faihivra, hogy fokozott munkával segítsék őt a megoldásra váró feladatok kerasz- tlivitelében. U ána Isaák Gyula volt alispán búcsúzott el szép beszéd kíséretében a tisztviselőitől, kiemelve beszédében a mai uj forradalom társadalmi berendezkedését s megköszönte a tisztviselőinek az eddigi iránta tanúsított bizalmat. Az uj aiiep .n ezután nyomban megkezdte a hivatal vezetését. s
