Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-01-11 / 8. szám
XXVI. évfolyam. 1919. január 11. szombat 8. Ara 20 MIter Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági ítéletek, közgazdasági közlemények, gyászjelentések l'SO K. jótékony- célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetayt- vánitások 10 sorig 15K. - HIRDETÉSEK: egész oldalas 400 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak l-50 K, magáncégek- — nek l K, szallaghirdetés szövegoldalon 1'50 H. — Gyors béliéi n Eger, jan. 10. Ami az országot a belső politikai, gazdasági és társadalmi legnagyobb bajok veszedelmétől meg tudja menteni, az a gyors békekötés lenne, kielégítő rendezett állapotok teremtése. Két hónap múlt el, hogy letettük a fegyvert, bizonyára nem azzal a kilátással, hogy egy újabb hosszú megpróbáltatásnak leszünk kitéve a négy és fél év után. És azóta a béke megteremtése érdekében úgyszólván semmi se történt. A nyugoti nagy államok politikusai győzelmi mámorukat élvezik, szónokolnak és ha szinleg meg is egyeznek arra nézve, hogy mi legyen, valójában igen nagy ellentétek vannak céljaik, a szerep tekintetében, melyet nemzetünknek szántak. Wilson eljött Európába és látogat ide-oda, konferál. Nekik talán nem, nekünk kezd nagyon is hosszú lermi az idő, áruig az igazi béke ránk köszöni. A világháború befejezése nem egyszersmind a háború befejezése is. A nemzeti riva- litások, hóditási vágy és véde» kezési szükség nem engedik elülni a harci zajt. Valóságos hadiállapot van csehek és magyarok, németek és csehek, németek és délszlávok, lengyelek és ukránok, olaszok és délszlávok között. Minden nemzetre nézve elérkezett legfőbb ideje a békének. D* nekünk épen életér- dokünk. Szükségünk van rá, hogy ha amint reméljük még mindig nem teszik lehetetlenné fejlődésképes állami életünket megkezdjük nehéz gyógyítását a háborúban szerzett sebeinknek, hogy a béke által végr« valóban az élet útjára lépjünk. Sokáig nem lehetünk bizonytalanságban sorsunk iráni nem lehetünk megfosztva a forgalom szabadságától, mely nemcsak gazdasági termelésünk megszakadt fonalának űrfelvételét teszi lehefővő, hanem legelsőrendü napi szükségleteink kielégítését is. A termelés, a szükségletek kielégítésének biztosítása nem egy országra szóló, hanem az európai társadalmak meg nem szüntethető szolidaritásánál fogva I európai kérdés, mely hát a legközelebbről érinti az antantot is. Ilyen szemszögből tekintve a dolgot, tisztára circulus vi- tiosussá válik az a mondás, hogy a szövetségesek azért nem állnak velünk szóba, mert nem tekintik megbízhatóknak a mi közállapotainkat. Mert ezek javulására főleg akkor nem lehet számítani, ha az igazság szellemében létrejött béke nem soká várat magára. ■Emse* 88» H cseh demarkációs rónai Kevesvármegyében. _ A hadügyminiszter közlése & hevesvármegyei cseh demarkációs vonalról. — Pásitótől Szarvaskőig terjed. — A pétervásárai, hatvani és egri járások beleesnek. — Saját tudósitónktól. — jönnek Hevesvármtgyébe s a mi magyar szigetünk továbbra is érintetlen marad a megszállástól. Sokaü voltak azonban, akik ne« igen bíztak a napról-napra táguló demarkációs voaslakfcan s ezeknek úgy látszik ig-ízuk lesz. Legújabban ugyanis a csehek az entente főparancsnokságánál megint kijárták a demarkációs vonal kitágítását s a helyzet ma a legfrissebb demarkációs vonal szerint az, hegy Hevesvármegye Is beleesik a esek {demarkációs vonalba. Erről immár hivatalos értesítésünk is van. Ugyanis moat érkezett le a vár megyéhez a hadügyminiszternek 1918. évi december 31-én kelt ren delete, amelynek kapcsán a kormány a megszállott területek kiürítése s a közigazgatásnak miként való intézése iránt rendelkezik s ebben közli a különböző demarkációs vonalakat, köztük az entente főparancsnoksága áüel megállapított cseh demarkációs vonalat is. E szerint a legújabb cseh demarkációs vonal „bezárólag a Dévény, a Duna folyó, Verőce, Pásztó, Szarvaskő, Diósgyőr, Miskolc, Abaujezántó, Eger, január 10. Mi inne?i Egerből, amelynek el- hagyatotiságáí és a világtól való elzártságát a normális időkben, annyi keserűséggel emlegettük, most ebben az elzártságban összeszoritoít fogakkal, néma fájdalommal, de eddig a bizjjonság érzésével néztük a falánk ellenségek előnyomulását a drága magyar földön mindenfelé. Ez a biztonságérzésünk lassanként egyre gyöngébb lesz, mert el lenségdnk mindjobban behatolnak az országba s mind nagyobb területeket szállnak meg. Az érintetlen a még meg&záiíaílan magyar területek egyre szűkülnek s a helyzet Maholnap már úgy fest, hogy a megszállás tengeréből csak Eger és környéke áll ki szilárd sziklaszigetként. Ellenségeink közöl különösen a csehek nyomulnak előre egyre na- gyobb mérvben és sietséggel, a mig nyugat felől már Budapest előtt álnak, addig az északi és északkeleti részen már Borsedvármegyésen vannak és Hevesvármegye határai felé közelednek. Eddig Hevesvármegyébe a csehek még nem tették be a lábukat s minden eddigi hir és újabb demarkációs vonalak arról biztosítottak bennünket, hogy a csehek nem is Sáteralja Ujhely, a Latorca folyó, Szered- és az Uzsok-vonaltó! északra, illetőleg nyugatra fekvő területig“ terjed. E legújabb demarkációs vonalból most szinte váratlanul megtudjuk, hogy Pásztótó! Szarvaskőig terjedő vonalon Hevesvármegyét is megszállhatják a csehek az entente legfelsőbb engedetne alapján. A demarkációs vonal Hevesvármegye három járásán vonul keresztül nyílegyenesen Pásztóiéi Szarvaskőig, nevezetesen a pétervásárai, hatvsai és egri járásokon. Legjobban érinti, illetőleg szeli a demarkációs vonal a pétervásárai járást, a mely Parádot, Beden?*, Recsket, Derecskét és Sírokét kivéve egészen a csen megszállás hatáskörében van. A hatvani és egri járásnak csak kisebb része kerül a demarkációs vonalba, de nagyon aggasztó leket a megszállás faellátásunkra, mert a tárkányi erdők már a cseh megszállás vonalán belül kerültek. Az uj demarkációs vonalról értesülvén a vármegye alispánja, táviratilag kérdést intézett a belügyminiszterhez, hogy mi történjék a közigazgatással a megszállott területen, miután erre nézve csak 1914 bőt van egy azóta elavult, a viszonyokra nem illő miniüztsri rendelkezés, a mely szerint a megszállott területekről minden hatóságnak távoania keli s csak a polgármesterek kötelesek helyükön maradni. Erre a belügyminiszter ma értesítette a vármegye alispánját, heg/ a fegyverszüneti szerződés értelmében a megszállott területeken nw- gysr közigazgatás folyik, ehhez képest a közigatási hatóságoknak mindaddig helyükön keli marsdniok, a míg azt a megszálló csapatok leie» tétlenné nem teszik. Gondoskodnia kei! azonban arról, hogy a közjavak és értékek biztonságba helyeztessenek. A vármegye alispánja már meat ilyen értelemben tesz rendelkezést « dema.kációs vonalba eső három já- rásbaft.
