Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-03-13 / 60. szám

ü j & A ' Az ülésen részlvaít Mintzér János h. kormánybiztos is és a két köz­ségnek mintegy 899 kiküldöttje. A főjegyző a tárgyaláson kijelen­tette, hogy a törvény az egyesítést elrendelte, esetleg, ha az egyesség nem történik meg, úgy á csatolásra vonatkozólag a belügyminiszter fog rendelkezni. A két község most sem hajlandó tárgyalni s kereken ragaszkodtak előbbi álláspontjukhoz, mely szerint az egyesítést nem ismerik el és kérni fogják a kormányt, hogy a törvény szakaszt változtassa meg. A további tárgyalások ezzel meg­akadtak 8 most Ia népkormány fog határozni, hogy a két községnek Gyöngyös várossal való egyesítése 1929-ban megtörténjék e? A tuiisz ika és a Bikk, lg«r Yidőkének természeti szépségei. Eger, március 12. Két cikk is jelent már meg e lap hasábjain, hogy Eger város lakéinak figyelmét, az érdeklődését felkeltse a turisztika iránt. Mert turisztikai szempontból az egész országban sincs még egy olyan kedvező fek­vésű város, mint Eger s hegysége is aiig van olyan az országnak, a mely olyan renge eg sok szépet rej­tegetne mély völgyeiben, sziklás, oapsugaras hegytetőin mint a Bükk. S mindezt a legkisebb fáradság nélkül, lombos napos utakon, bővhü források, dallamosan csörgedező hegyi patakok mentén könnyű, élve zetes sétákkal érhetjük el. S a helyett, hogy nap-nap után a főutcai korzó poros, piszkos levegő­jét szívjuk magunkba, menjünk el egy délután a Várkuthoz, hogy friss őzondus levegővel telíthessük tüdőn­ket, hegy nyugalmat, balzsamot ta­láljanak idegeink s hogy a Várhegy oldalán megszemléljük az Attila ide­jéből származó harci sáncokat, me- i lyek még ma is, 2 és fél évezred után fennállanak. S mindez a sok jó, szép és kellemes csupán 5 órai sétánkba kerül. Be még más fél napos túrákat is tehetünk a Bükkben, amelyek ép oly gazdagok a speciális szépséges- j ben, akárcsak a várhegyi túra. Így pl. elmehetünk a Mószvölgybe, melynek bár alacsony, de rendkívül meredek, vad sziklafalai és kicsiny, pompás alakú barlangjai bámulatba e$tik az embert. Vagy elsétálhatunk a lerva-völgyébe, ahol szelíd lejtésű dombok között madárdsl és zúgó esermely kisér utunkon. Ha pedig elfoglaltságunk meg­engedi, hogy egy, esetleg két napra is elmehtssünk, akkor igazán isteni szép, fenséges kirándulásokat tehe­ttük. Egynapos túráknak tekinthetők a Tarkő illetőleg a Peskő megmá­szása. A Tarkőre menve, útközben érjük a bámulatosan meredek, sze­szélyes alakú „I*őkő“-vet, melynek t U aljában — az egész conlinensen egyedül álló — pazar, bővizű imó- kivi időszaki forrás fakad. A Peskőt pedig rendkívül merész alkotásu, ijesztően magas sziklafala teszi nevezetessé, mely Felsőtárkány ról nézve havasként kimagasló szikla- gerincnek látszik. De egyébként is oly pazar képet nyújt, hogy az Opera Árpádiász című előadásaihoz onnan festették a díszleteket. Sajnos nem nagy eredménnyel. De hiszen, ho gyan is lehetne azt a hatalmas, fé lelmetes szépet egy darab vásznon megörökiteni ? De bármely ijesztőnek, kockáza­tosnak látszik is a Peskő, mégis egy kicsiny kerülővel könnyen fel juthat az ember a tetejére. O.t az­után tüzet rak és piritott kenyérrel, meg szalonnával fejedelmi lakomát csaphat. Majd pedig kiülve a szédü­letes szikiit párkányára, szemlélheti az emberi ész és érzékek által fel nem fogható, be nem látható, pazar panorámát. 59! méternyire a lábai alatt kezdődik a bükkfák koronáiból alkotott sötétség, melyet csakhamar a szelíd lejtésű dombok, zöld völ­gyek s még távolabb mosolygó ve­tések váltanak fel. S ez a pompás kilátás, hatalmas kép nem ér véget, mig csak a szem elláthat. Két napos kirándulást képez az Örvénykő, vagy mint a féld mívesek nevezik a „Pogányok oltára“ meg­mászása. Az Őrvéaykő a Bükknek egyik legmagasabb pontja s akár Tardonáról, akár Mályinkáról egy fél napig tart oda és fcfél napig vissza. Az Őrvénykőről a kilátás panorámája még szebb, mint a PeskSrőí. A kép a Bükkből folytató kormoszőld hegylánccal kezdődik, mely után a lilsszinbe játszó tren- cséni, meg túróéi hegység s végül pedig ,a szepesi Kárpátsk fejedelmi koronája következik, mely már olyan kék, mint maga az ég csak a havas csúcsok gyémánt fénye töri meg a színharmóniát. Egy másik két napos kirándulást a „szenlléieki zárda“ romjaihoz te­hetünk. Hova a legszebb ut Szilvás várad, Feketesár, Csurgó. Csikorgó és Nyárjuhgyen át vezet. A Fekete­sár és a Csurgó között dús, tömött virágú havasi gyopárt szedhetünk, mely az egész földkerekségén csakis ezen a helyen fordul elő ily csekély magasságban a tenger színe felett. A Csikorgóról és a Nyárjuhegyról nagyszerű kiiátás nyilik a Kárpátokra és a Tátrára. A „szeniléleki zárda“ romjainak a leírására pedig idézzük Jókai Mórt, aki 1849—18ő0-ben ott bujdosott és egyik pompás regényében örökítette meg, „A mély őserdő közepén áll a pauünus kolostor borongó romja. Szürke gránitból, góüt stílusban épült tömör falak, pilléreik homlok­zatán szárnyas angyalfejek, csúcsos boltiveik virágokban végződnek s a kövirigónál kiegészíti a köri rózsa, mely a párkányokon dúsan tenyé­szik. A kék színekkel árnyékolt rom ­, tömeg mögött a sűrű, sötét bükk erdő; előtte egy forrás, mely csoda- í módon egy kirohadt nagy hársfa í tövébői buzog fel. A rom tetejéből j egy terebély vastag mogyoréfa haj* ■ lik alá, mig az ablakokból a vad- \ rózsa sötétzöld füzérei ««üggaek alá, ; beverve sommal, kecskerágóval, j piros, rózsaszín, pecsétveres bogyók- ! kai tarkázva. A rom fenekét pedig barnazöld páfrány boriija körül.“ A romoktól 30 méternyire egy másik nagyszerű kép tárul elénk: í A hatalmas »Szentlélek kő.“ 8z egy toronymagas sziklaszál, mely a fen- sik széléből emelkedik ki. A szédítő magas szikláról mély völgybe nyílik ■ kiiátás, melyet kétoldalt hullámzatos hajlású hegyek zárnak be. A völgy- j ben egymásután látszanak Lilafüred és Biősgyőr. A leáldozó nap végig süt a hegyek oldalán s a mig az ] egész képet átlátszó lilaszin kődbe borítja, addig a hegyoldalak erdős széleit éiesen aranyozott vonalakban emeli ki. Alant a völgy, mint egy széles, sötétzöld szalag fut végig s ahol elvész az esteli ködben, ett Miskolc látszik.“ De bármilyen fenséges képet vagy ; nagyszerű leírást tekint is át az em I bér, az sohasem fedi az igazi, ha ; talmas valóságot és akiiek csak egy csepp esztétikai érzéke is van, az sietni fog, hogy magában a ter­mészetben keresse fel a nagy szép ; ségeket; — mi pedig a legnagyobb örömmel sietünk bárkinek is a segítségére, hogy ebbeli szándékát megkönnyítsük. K. Z. T ermészetbarátok uristaegyesülete. Felhívás! A Kereskedelmi alkalmazottak or­szágos szövetségének egri csoportja ezuttai is felhívja az összes kartár­sakat és ksrtársBŐket, hogy a szociál­demokrata pirt forradalmi első nem zeti ünnepén március hó 18-án egy tüntető felvonulást rendez. Kéri minden szakcsoportját, hogy teljes számban való megjelenésével a tünteti felvonulásban részt vegyen. Kartársak és KurtársnSk! Ismerjük el erkölcsi kötele sé günknsk ezen felhívást és mutassuk meg. hogy mi a rzociáldemokrata pártnak egy oly szervezett szakcso­portja vagyunk, amely a mai kor szelleminek minden kívánalmait tel­jes egészében elismerte. Mutaseuk meg, hogy egy táborba tartozusk a szociáldemokrata párt­hoz, amely országos szervezettel egyek vagy«Bk, amely egy oiy ne mes célért küzd, amely a jövő bol­dogulásunkat biztosítja, Ne hiányozzon közülfiak egy kar társ vagy kartársaő sem, mert aki nem írsz ott az eilenüsk van. Jl vezetésig. Ind.iás az egyesülőt helyiségéből vasárnap d. a, 2 órakor a Munkás Otthonba, 1919. március IS. Az egri magéiiisztvi­selik alvész estélye. A kan gverseny műsora. Eger, március 12. Az egri magántisztviselők egye­sülete szombati nagy hangverse- ayének műsora már teljesen elké­szüli s miBt ebből is kitűnik a ma­gántisztviselők kitűzött célját: össze­kötni a hasznosai a művészi szép­pel és Eger éleiébe kulturális fel­lendülést hozni, bizonyára el fogja elérni. Olyan előadókat nyert meg köz­reműködésre, kik nemcsak a fővá­ros, hanem mint pl. Voileanu Anita külföldi hangversenyeivel kényesebb igényű közönség elismerését is ki­vívta, Alföldi Irén énekművészeiét éveken át a magyar és külföldi operaházak közönsége tapsolta Eger­ben is ismé ik és méltányolni tud­ják. Kaufmann Emmy ki egyébként Hubay mester tanítványa ezuttai először lép Egerben a közönség elé, de a kevés beavatottak és ®ás- párdy Katinka, eki a legnagyobb áldozatok árán szerződtette őt isko- iájához hegedű mesternőnek, csak a legnagyobb elragadtatással szólnak róla. Ha mindehhez hozzávesszük még azt, hogy az egyes számokat Huszty Zolt.-n művész keze kíséri zongorán, bizonyosok vagyunk benne, hogy a közönség nagy érdeklődése és jegy­keresése te’jesen indokolt. Prózai számok is szerepelnek az est műsorán és itt is sikerült meg­nyerni a rendezőségnek Dr. Szabó Jenő orvost, kiről köztudomású, hogy a szavalás művésze. Nehéz kérdés volt a rendezőség­nek a táncmulatság kérdése, de a közóhajnak végre is kénytelen volt j engedni és igy a hangverseny után i a Kaszinóban Kis Béla zenekarának muzsikájára tánc lesz «kivilágos vir­radatig s a belépésre a hang­verseny jegyei jsgosiíanak. Tekintve 5 végül a jótékony célt — segíteni a hadból hazatért szegény, állásnélküli magántisztviselőket azt hisszük zsú­folt ház fogja a hangversenyt hall­gatni. Költség kímélés szempontjából meghívók nem küldetnek, ellenben rendezőség ezúton hivja meg mind­azokat, akik a legutóbb megtartott és a kereskedelmi alkalmazottak országos szövetségének egri cso­portja által rendezett műsoros tánc- estélyére meghívói kaptak. lQQ/aa hadiözvegyek és árvák javár a APOLLO MOZGÓKÉP SZÍNHÁZ l Kissutb-tár. EGER tauth-to­lta, ssütöatököB est? fél 8 órakor lobin & gentleman [zsivány. Ddektivdráma 3 felvonásban. Ujgágirónő. Vígjáték. A modell. Komédia Két Arckép. Dráma.

Next

/
Thumbnails
Contents