Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-03-08 / 56. szám
XXVI. évfolyam. 1919 március 8. szombat 56. széni Ara 20 Műér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre i2'50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes •zám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, kéz- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1‘50 K. 'jótékev célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizeíésék nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönelnpS- vánltások 10 sorig 15K. — HIRDETÉSEK: egész clda> las 400 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1*50 K, magáncégek- — nek 1 K, szallaghlrdetés szövegoldalon rso K. — A föld és a város. í Eger, március 7. A hábaru hiénáitól mezítelenre fosztottan, aléltan fekszik egymás mellett a magyar föld és a város. Igazi szavukat, különleges érdekeik nyers hangját egymással való viszonylatukban csak sejteni lehet. Tudni nem. Az érdekek kialakulása, erőviszonya, a jövő titka. Harcukat ez ideig együtt, egymás oldalán küzdötték meg. De ma elérkezett az idő, amikor a sajátos érdekek ütköznek össze vagy fonódnak egymásba és Magyarország jövője eme vagylagosságra tétetett. A I földreform egyik propaganda férfia azt mondta Vácon: „A város áldozatot hozott a falu- \ nak. Ezt az áldozatot soha, de ] soha el ne felejtse a falu.“ Ha a város a falut saját erejére hagyta volna, a föld szervezkedési képtelenségénél fogva a nagybirtok beláthatatlan ideig terjeszkednék a sik földek fölött. A föld érdekét nem a falu szervezte be, hanem egyesegyedül a város. És a város nem állt meg e ponton. A város nem biztosított magának annyi földei, mely saját háztartására elegendő volna. Ezt a falunak, a földnek soha és semmi szin alatt5 sem szabad elfelednie. Bármily ideiglenesen ellen- : tétes érdekei lesznek is közeljövőben a falunak s a város- | aak, a termelést a város szá- l mára biztosítani kell. Szomorú j volna, ha csak a kényszer, ; csak a retorzió révén sikerülne, f Az a fajta hadüzenetnek, mint a Bihar nem ad búzát, Bihar nem kap cukrot, még a lehetőségét is ki kellene zárni. Szó sincs róla, a város egy esetleges harcban elsőnek adná be a ^derekát, de bukását rö- 1 videsen maga után vonná el- í lenfelének kultúrában s a ve- j getativ jóléten fül minden más jólétben, jogbiztonságtól köz- egészségügyig bekövetkező zuhanását. A földreform biztosoknak földosztó munkájuknak keretén belül okvetlenül ki kellene terjeszkedniük a falu föl- világositására. A közelgő választásokon természetszerűleg megkezdődik a küzdelem különleges érdekeink kifejezéséért. A küzdelem célja azonban csak a helyes, csak az igazságszerinti egyensúly kivívása legyen. Egyik érdeknek semmi szin alatt sem szabad agyonnyomnia a másikat, mert kölcsönösen hordják méhükben a másik érdek méhmagzatait, ha nem is hozták még a napvilágra. A rosszul élelmezett, nyomorgó város képtelen lesz ipari produkcióra s hogy egyebet ne említsünk: elsősorban a mezőgazdasági többtermelés feltételeit lesz képtelen megteremteni. E többterrselési feltételek hiányában pedig az egész földreform, a falunak a város adta gyönyörű forradalmi nászajándéka talmi üvegékszer, melynek átlátszóságán mint újabb nyomorúság csillan át agrikulturánk olyfoku vérszegénysége, mely a földreformmal kapcsolatos kölcsöntörlesz- j lésnél a lehető legnagyobb za-1 varba sodorja a földet. A választási küzdelem ma J ne a haláíharcot hirdesse a j föld meg a város érdeke között, hanem a helyes egymásra találás örömét. A háború hiénáitól meztelenre fosztott alél- tak: a föld meg a város, ha ■ éledni fognak, amint hiszszük és kívánjak, uj életre ébredőén ne birtokra szánjanak, hanem egymást segítsék a talpraáilásban. Az egri munkás- is katonatanács ülése. Hatósági mészárszéket követelnek. — Vihar az árdrágítások körül. — Követelik a főkapitány lemondását és a városi főjegyző eltávolítását. — Saját tudósítónktól. — Eger, március 7. Az egri munkás- és katonatanács tegnap este izgalmas és viharos Olést tartott, amelyen éles szavakban keltek ki az Egerben uralkodó tarthatatlan közviszonyok ellen, a hallatlan áruuzsora és árdrágítás miatt, a melyet a főkapitány lanyha- ságának tulajdonítanak s ezért a tegnapi ülésen eltávolítását követel lék. Hasonlóképpen követelik Trak Qéza városi főjegyző eltávolítását is, akit reakciós érzelműnek tartanak. A gyűlésről alábbi-tudósításunk számol be: Hatósági mészárszék. A gyűlésen Giffka Ferenc elnökölt, aki bemutatta a hentesek és mészárosok kérelmét s a helybeli érseki fürdő tulajdonosának átiratát. A mészárosok kérik a munkás- és katona tanácsot, hogy mivei a mai 14 koronás árak melleit hússal a közönséget nem tudják ellátni, emeljék fel a hús árát egy próba vágás ellenőrzése után.. Több felszólalás után [először a mészárosok kérelme dolgában határoznak s Lájer Dezső indítványát fogadják el egyhangúlag, melyben utasítják a néptanácsot egy hatósági mészárszék felállítására, a mészárosok kérelmét pedig visszautasítják. A fürdőárak. Rátérnek azután a fűrdőtulajdonos átiratára, mely azt hangoztatja, hogy a mai fürdőárak mellett a tulajdonos nem tudja fenntartani üzemét. A város ezen 1—2 koronás árakat nem engedi felemelni azért, hogy őt, a bérlőt kitúrja s a fürdőt minél hamarább átadja a Városfejlesztő Részvénytársaságnak. Kéri a munkástanácsot, hogy hasson oda, hogy a fürdőárakat száz százalékai fiiemel bőssé. A munkástanácsa fürdőtulajdonos kérelmét a néptanácshoz teszi át azzal, hogy a néptanács tagjai vizsgálják meg a fürdő berendezését s üzemét és a jelentés alapján határozzák meg az uj fürdő árakat. Az árdrágítók eilei. Ezután Giffka Ferenc panaszos levelet olvas fel a mai áruuzsorárói. A levél konkrét esetként azt állítja, hogy a kaszinóvendéglőben a farsangi mulatságokon kíuzsorázták a vendégeket. így például nyolc deci ürmisért 69 koronát, egy adag pör- kiltért pedig 16 koronát kértek. Az árdrágítás miatt, a levél szerint, panaszt emeltek a rendlrfőkapitány- ságnál, aki azonban csak nagynehe- zen akart eljárni az ügyben. Megvádolták továbbá a főkapitányt, hogy általában a legnagyobb lanyhasággal kezeli az árdrágitáaí ügyeket s hivatali működésével sincsenek megelégedve a munkástanács tagjai. Heves támadások hangzottak el ezért a főkapitány ellen s viharosan követelték a főkapitány elmozdítását. Kimondották, hogy szombat délutánra rendkívüli néptanáesi ülés egybehivását követelik, a melyen kívánják, hogy a rendőrfőkapitány adja bt a lemtndáiát. Prokai Mariska a dohánygyári munkásnők nevében támogatja a javaslatot, amire a városi közigazgatás proskribáltjai közül Trak 6éza vártai főjegyző eltávolításának ügye került szóba. Kovács Domokos szói erről ae ügyről 8 kifejti, hogy a munkásság bizalmatlan Trak Géza városi főjegyző működésével s javaslatára a munkástanács kimondja, hogy követeli Trak Géza városi főjegyző hosz- ezabb szabadságolását. Ez is iárgya lesz a szombati read- kivüli néptanácsi ülésnek. A kezéielaezés. Végűi a közéleímezés kérdésével foglalkozott a gyűlés. A gőzmalomba kiküldött Petrenka András bizalmi férfi ttsz először jelentést s rámutat az ott uralkodó | visszás állapotokra.
