Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-03-05 / 53. szám
XXVI. évfolyam. 1919 március 6. szerda 58. szám Ara 20 ittár Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre KT50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes •aám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfS és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként t Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, közgazdasági közlemények, gyászjelentések rsb K. Jótékony célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, telfllfizetáeek nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetegR. vánitások 10 sorig 15 K. - HIRDETÉSEK > egész oláa. las 400 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1*50 K, magáncégeik- — nek 1 K, szallaghlrdetés szövegoldalon l'SO K. — Világhétté eagg ettágfovradatoiii. Eger, március 4. Mialatt az entente-diplomaták hónapokon keresztül azon tanakodnak, miképpen volna lehetséges megnyomorítani a központi hatalmakat egy, hogy azok soha többé se hataimi- lag, se gazdaságilag lélekzet- hez ne jussanak, a világ minden táján kezd lobogni a forradalmi láng. Ha a Párisban tanácskozó államférfiak meg nem gyorsítják munkájuknak átemét, könynyen érheti őket kínos meglepetés és megtör* ténhetik, hogy szerte rebbennek ezek az urak a forradalom réme miatt. A párisi konferencia tagjainak a helyzete ez esetben annál siralmasabbá válnék, minél inkább megériené a világ, hogy a forradalmi fordulat előidézésében jelentékeny szerepe van a központi hatalmak megsemmisülésén fanatikusan dolgozó entente-diplomáciának. A kimerült s tehetetlen néptömegek nyugodtan tűrték volna talán az emberiség és a civilizáció ellen elkövetett súlyos merényletet is, ha az entente-államférfiak erőszakos eljárása nem arra oktatta volna ki a szenvedőket és elnyomottakat, hogy a brutális erő, a fegyveres omoipotencia az iránytű, melyhez a konferencia delegáltjai igazodnak. Már annak a körülménynek is, hogy a győztesek a legyőzőitek tá- vollétébeu állapítják meg a világ uj rendjét, főleg pádig, hogy az eljövendő béke állandóságát biztosítani hivatott feltételek az erőszakos eljárásnak, a hatalommal való visszaélésének döbbenetes példáját szolgálhatják: a lelki egyen- snlyukat rég elvesztett tömegekben is ösztönösen az erőI szak utáni vágyakozást kellett ' kiváltania. A párisi konferencián meg- ; nyilatkozott szellem és az ön- i kényuralom jogának hallgatag j proklamálása rendkívüli mér- ! tékben járult hozzá a tömegek lelkében szunnyadó avagy tomboló rossz ösztönök istápolá- sához. Megmozdult a föld, nyugtalanság és elégedetlenség zaklatja a lelkeket, békét és igazságot követel a meggyötört emberiség. És jaj azoknak, akik mesterségesen, avagy erő- : szakkal akarják meggátolni a | szebb kor eljövetelét, A kínjaiban fetrengő emberiség békét és igazságot kö- i veteí nemcsak a belügyi dol- ' gokban, hanem a nagyszerű | eszméknek érvényt kíván szerezni a népek nemzetközi vonatkozásában is. Ezen köve- í tatlés természetes voltának és j jogszerűségének felismerése elől nem zárkózhatik el a pá- \ risi konferencia sem. Hírlik és jelentik, hogy a megértés, ki- j engesztelődés szelleme kopog- \ tat már a konferencia ajtaján, j Az eiső kopogtatásra azonban j aligha nyílnak meg előtte az i ajtók. Talán Wilson visszaté- j rése után újból kell kopogni j bebocsátásért, s lehet, hegy az I Elnök is csak félig nyit ajtót a megváltást ígérő szellemnek s | lehet, hogy csak titokban ea- i gedi őt besurranni. Mindegy, csak ott legyen az uj kor szel- l leme, csak diadalra segítse a népek igazát, hogy szószólója \ lehessen a meggyötört Magyarország legszentebb érdekeinek is. j Ám, ha az eddigi bűnös mulasztások s a népek fenyegető hangulata ellenére sem térne észre a párisi békekonferencia, a világforradalom kitörése katonai rendszabályokkal aligha lesz már feltartóztatható. A szatmári riadó. Károlyi elnök Magyarország megmentéséről. — Végszükség esetén fegyverrel szabadítjuk fel az országot. Eger, március 4. Sokszorosan viszhangzani és az egész világon szétzugni kell annak a riadónak, amely Károlyi Mihály köztársasági [elnöknek Szatmároit Magyarország megmentéséről szóló i beszédében fölharsant. í A magyar sajtónak kötelessége | ezt a nagy programmot és elhatáro- I zást a legszélesebb körben elterjesz- j teni és fönnhangon hirdetni s azért mi is itt adjuk most Károlyi Mihály elnök szatmári beszédét, a melyet : meg kell hallani az egész világnak: Sötét kezek, sötét elmék. — Katonák 1 Polgároki Munká sok 1 — kezdte beszédét Károlyi. — Régóta vágyódtam arra, hogy idejöjjek. Sajnos, a székely katonák j nem a székely havasokon állanak őrt, hanem itt, a magyar rína kapujánál. Az, hogy itt vannak, bizonyítja, hogy a székelység éa a székely hadosztályok nemcsak a székelyföldet akarják visszaadni Magyar- országnak, hanem meg akarják védeni egész Magyarországot. Örülök, h°gy egyesítve látom itt egész Magyarországot és meghazudtolja azt a visszavonulást, amelyet sötét kezek és sötét elmék akarnak a magyarság sorában feltámasztani. — ; Magyarország minden polgárának | és minden munkásának csak egy | gondolata van,: megmenteni a ha- ' zát és azokat a szociális intézményeket, amelyeket a nép akaratából j teremtettünk meg. Ezért egyesül- ; nünk kell, itt van az emelvényen Böh Vilmos hadügyminiszter ur, aki \ szocialista létére minden [gondolatával azon C3ügg, hogy vissza lehes- ] sen szerezni azokat a bányákat és erdőket, amelyek nélkül nem lehet i fűteni a kohókat, amelyek kenyeret és életet adnak elvtársaiknak, a j szociáldemokrata munkásságnak. A legvakmerőbb hazugság, ha azt ! állítják, hegy a szociáldemokraták ! nem éppen úgy ragaszkodnak az 1 önrendelkezési jog megcsúfolásával elrabolt területekhez, mint minden más magyar ember. Az egész dolgozó népnek első- i rendű érdeke, hogy megvédjük szociális Intézményeinket és megerősítsük a demokratikus és szociális intézményekkel telített Magyarországot. Se nemcsak megvédeni és mentesíteni, hanem felszabadítani is akarja azokat a magyar honpolgárokat, akár román, akár iótajkuak, akiket most a román és a cseh im- | perializmus és reakció fkerget olyan hóditó politika karjaiba, amelyből mindenkinek lehet haszna, esak éppen annak á románajku vagy tétajku magyar honpolgárnak nem. Az előrelátás, a józan ész és ac okosság azt követeli, hogy mi fegyverhez csak a végszükség esetében nyíljunk. — Semmiféle uszításba; semmiféle ugratásba nem megyünk bele. Bennem él a hit és a remény, hogy Európa areopágja előtt a jog alapján meg fogjuk menteni Magyarországot. Remélem és hiszem, hogy az a világraszóló igazságtalanság, amelyet rajtunk elkövettek, a versailiesi konferencián orvoslásra fog találni. Nem hihetem, hogy Wilson megengedné, hogy fölülkerekedjenek az ántántnál az imperialista áramlatok, amelyeknek áldozatául essék Magyai- ország is. Meg vagyok győződve, hogy Amerika és az ántánt egész demokratikus és szociális érzésű közvéleménye iiltakozki fog az ilyen smputáciő ellen, amely lehetetlenné teszi, hogy ez az ország életképes legyen, amelybe mi soha-soha belenyugodni nem fogunk. Halija meg szavunkat és értse meg az egész világ: nem lehet egy népből kiirtani az Önfentartá8i ösztönt. Ha a párisi békekonferencia a wiisoni elvek, a népek önrendelkezési joga és a megegyezéses béke ellen döntene, akkor mi a végszükség esetében még fegyverrel is felszabadítják ezt ai országot. Károlyinak e szavait hosszantartó éljenzés és taps fogadta. Az elnök ezután így folytatta: — Örülök, hogy itt együtt látom a székelyeket a szociáldemokraták-
