Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-03-02 / 51. szám

ü J ö A L5 1919 március 8 mentek. . . . Igen mentek kacagja boldogan, majd a kíntól tébelyodot- tan röhögve gyilkoltak, haltak, cson­kultak — értetek. Ők mentek mert küldték őket s még ma is menné­nek értetek, de már tovább nem mehetnek mert elértek a nyomor csúcs pontjára ahol megállt ez a szánalmas nyomorék tömeg és bele bámul az űrbe, segítséget vár. Hali- fátok-e ezt a néma jaj szét?! Nyíl­jatok meg ti süket fülek s ébredjen a ti szivetekben az emberszeretet szikrája és íulva siesetek ezekhez a tövis koronás királyokhoz, ezekhez a csonka véres krisztushoz és se­gítsetek most is mikor visszatértek. Most gyűjtünk a szerencsétlen egri rokkantaknak nem szoborra, nem munkátlan jólétre, csupán pil­lanatnyi segítségre, hogy valahogy keresztül vergődjenek ezen a bor­zasztó átmeneten. Nem akarjuk mi a ti nyugalmatokat még többször is megzavarni, csak most az egy­szer jövünk még hozzátok; ti gaz­dagoki Ti boldogok, hogy keresz­tül segítsétek e szerencsétlen kita­szított rokkant hadat ezen a ször­nyű átmeneten mig ami becsületes szociális gendolkozásu kormányunk elkészül az ellátási törvényünkkel. Me haragudjatok ti boldogok I Ti gazdagok! Ha napokban megcson­kított testünket oda vonszoljuk hoz­zátok, hogy alkalmat adjunk nektek bejelenteni kötelességtöket és leróni az adót. Az Egri Rokkantak részére a mai napol beérkezett adományok. Egri Gőzmalom 1000 K., Ruzsin Berta­lan 1000 K., Fischer Lajos fa és szénkereskedő lOCQ Korona, össze­sen 3000 Korona, mely összeget bálás köszönettel fogadtunk. A Hadigondozó Népiroda igaz­gatója és az Egri Rokkant Szö­vetség Vezetősége. Eperjes a cseh uralom alatt. Bgy Egerbe menekült eper­jesi jogász elbeszélése. Eger, március 1. Kovács Béla eperjesi joghallgató ■test érkezett meg Egerbe Eperjes­ről és lapnak szerkesztőségében el­mondta érdekes tapasztalatait az eperjesi cseh uralomról, amelyet a csehek bevonulása óla máig végig élt. Kovács Béla Eperjesről vonaton jutott e! Kassára, mert a megszál­lott területen szabad a közlekedés a venaton, Kassáról azonban már csak kerüiő utakon gyalog juthatott tovább. A cseh őrszemek éberségét kijátszva jatoit át a demarkációs vonalon Garadnáig, ahol ismét vo­natra ülhetett s igy juthatott Egerbe. A menekült jogász elmondotta, begy a csehek múlt évi december 38 ikán vonultak be Eperjesre, ahol E *J R 1 eleinte teljesen kifogástalanul visel­kedtek, most azonban, hogy kifo­gyott az élelmiszerük, erőszakoskod­nak és rekvirálnak. Bejárják a kör­nyékbeli falvakat és ’minden élelmi­szert összeszednek. Ezeknek a falvaknak a népe na­gyon el van keseredve s gyűlölet­tel fordul el a esetiektől. A nép itt mindenütt az önálló tót köztársaság hive. Sárosvármegye területén mind­össze csak néhány község van: Nyársardó, Kisszeben és Siroka, a mely a papok propagandája révén a csehek mellett van. Eperjest 1206 főnyi szlovák kato­naság és mintegy 509 fényi olasz csapat tartja megszállva. Eleinte csupa cseh katona volt Eperjesen, de a tótok követelték, hogy ezeket vigyék el s hozzanak helyettük szlovákokat, illetőleg tótokat Liptó, Zólyom, Trencsén-és Árvavármegyé- bö!. El is vitték a cseheket január 12 én s helyükbe az 1. sz. szlovák gyalogezredet hozták Eperjesre. A csehek a lakossággal igyekez­nek jóban lenni, azonban a lakos­ság túlnyomó része egyáltalán nem érintkezik velük. A közigazgatás már egészen tót. Azoxat a tisztviselőket, akik a hűség- esküt nem tették le, szabadságolták. A bíróságoknál is tótul tárgyal­nak, az iskolákban azonban az idei tanévben még meghagyták a ma­gyar tantervet és csak hetenkint 4 órában taniiják a tét nyelvet. Szep­tembertől kezdve azután minden iskola tót lenne. A jogakadémiát az első félév le­teltével bezárták s így most a hall­gatóság szerteoszlik az országban. A pénzügyi tisztviselőket is mind szabadságolták a csehek szlovák tisztviselőket ültettek a hivatalba, éppen úgy a postához és a távír­dához is. A demarkációs vonalon túl sem táviratozni sem levelezni nem lehet. Az egyetlen magyar lapnak „Az eperjesi lapokénak a megjelenését megengedték a csehek s megenge­dik a kassai lapok behozatalát is, de fővárosi vagy demarkációs vo­nalon túl megjelenő lapok nem jöhetnek Eperjesre. A csehek már uj postabélyegeket is adtak ki s mondják, hogy a jövő héten uj bankjegyeket is kibocsáta­nak. A 25 és 200 koronásokat nem fogadják el s február 15-Jkéig be kellett azokat váltani a bankoknál. Katonaság általában kevés van a környéken s Kisszebenben és Bárt- fán is mintegy 10—15 emberből álló őrség tanyáz, azonkívül Sóvá­ron és Vőrösvágáson (ahol az opál banya van) helyeztek el kisebb osztagokat. A jövő héten megkezdik a csehek a koronabankjegyek lebélyegzéséi még pedig úgy, hogy aa adó címén I minden koronából 50 fillért, tehát ■ 50 százalékot le von a a k. A városban magában nagyon pang az élet. A textiláruk, aaseiye* két Prágából hoznak olcsók. Egy 4 pár kitűnő cipőt 120 koronáért, egy öltözet jő ruhát 250 koronáért lehet venni. Annál kevesebb azonban az élelmi szer s amikor hozzá lehet jutni, rettenetes pénzbe kerül. Az élelmi­szerek ára a csehek uralma alatt a kétszeresére emelkedett. A csehek e héten megkezdték a sorozást Eperjesen és környékéi, ami a lakosság kőiében fokozza az elkeseredést a csehek ellen, annál is inkább, mert nemcsak szlováko­kat, hanem minden nemzetiségű embert besoroznak. A lakosság hangulata nyomott, de bizakodó. Az emberek megvan­nak győződve, hogy a csehek uralma nemsokáig tart s nehány hónap múlva felszabadulnak. A bizakodást növelik az országos propaganda bizottság repülői, a melyek jó időben állandóan meg­jelennek Eperjes és környéke fölött s biztató, reménytkeltő tartalma röp- irotekat szórnak le, amelyet lázas érdeklődéssel kapkodnak az em­berek. Ilyen bizakodással és reményke­déssel él és tartja magát rendület­lenül a lakosság a eteh uralom alatt s higyük, hogy reménykedésük nem lesz hiábavaló. MEGMIVÓ. Az „Egri Önkéntes Tűzoltó és Menté Egyesület“ folyó évi már- eias hó 2-án dilolétt 10 órakor, a tfiziMó értaaya dísztermében tartja szokásos évi kSzgyfiláfét melyre az egyesület alapító, működé és pártoló tagjait meghívja az Elnökség. Tárgysorozat: 1. Parancsnoki jelentés az 1914 8, évekről. 2. Számadás az 1914—18. évekről, 3. Költségvetés az 1919. évre. 4. Tísstujitás. 5. Esetleges indítványok. Felhívás! A Magyarországi Szabémumkások és Munkálnék egri szakcsoportjának vezetősége felbivja az Egerben dol­gozó szabémnakás és mnnkásnőket, s a rokon szakmabelieket, ngrmint németszabó és sza bénákét, magyar­szabó és szabónóket, férfi- aői sza­bók és szabónőket, akár varrodák­ban vagy házakhoz járnak varrni, alj, derék és tfizőlányokat, ruhatisz­tító és kelmefestő munkásokat és munkásnóket s általában akik még a csoportnál nem jelentkezik, hegy fontos megbeszélés céljából saját jél felfogott érdekükben március hó 5 én este 7 órákkor a Mun­kásotthon helyiségében (Szarvas- laktanya I. emelet) teljes számban jelenjenek meg, Az elnökség. HÍREK. Eger, márc. 1. — Kinevezések az egri dohány­gyárnál. A magyar dokányjővedéki központi igazgató az egri dohány­gyárnál Balogh Jenő dokányjővedéki tisztet, dehánygyártási osztályveze­tővé, Wendt József deh. jöv. tisztet, dehánygyári szertári főtisztté és Krampera Sándor doh. jöv. segéd­tisztet dokányjővedéki tisztté ne­vezte ki. — Az egri hivatásos altisztek csatlakoztak a szociáldemokrata párthoz. A magyar hivatásos al­tisztek országos szervezeténeu egri osztálya február hó 27-én az ujka- szárnya altiszti olvasó helyiségében megtartott gyűlésen egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy testületileg csatlakozik a szociálde­mokrata párthoz és a szakszervezet megalakítására, úgy a pesti közpon­tot, mint a vidéki osztályokat fel­szólítja. — A népszabadság ünnepnap­jai. A tegnapi minisztertanács el­fogadta ’ a következő néptörvényt a magyar népszabadság ünnepnapjai­ról : 1. §. A magyar népköztársaság a magyar népszabadság 1848. évi március 15 én kivívott első győzel­mének és 1918. évi október hó 31 én aratott diadalának emlékezetére már­cius hó 15. napját és október hó 31. napját a magyar népszabadság ünnepnapjaivá avatja. 2. §. Az 1891. évi V. törvénycikk hatályát veszti. 3. § Ez a néptörvény 1919. évi márcins hó 15. napján lép életbe. E néptörvényt a népkormány hajtja végre. — A kereskedelmi alkalma­zottak táneestólyo. A kereskedelmi alkalmazottak márcies 4-án tartandó estélyének impozáns műsora pont 7 órakor veszi kezdetét, miért is sz előadás zavartalan folytatása érde­kében pontos megjelenés kéretik. A rendezőség a meghívókat már szélküldötte, aki erre igényt tart és nem kapott, jelentse ezen körül­ményt az egyleti helyiségben (Dobó­utca 27.) naponta délután 5—7 ig. — A szervezkedés megakadá­lyozása. A belügyminiszternek tudo­mására jutott, hogy egyes városok­ban a közigazgatási hatóságok a munkásság szervezkedését megaka­dályozni igyekeznek s különböző terrorral akarják őket megfélemlíteni, begy azt az igát, melyet a forrada­lom kitörésekor magukról leráztak, ismét nyakakba vegyék. Most azután a belügyminiszter rendeletileg uta­sítja a kormánybiztosokat, hogy alájuk rendelt közigazgatási ható­ságokat hivják fel, hogy a munkásság szorvezkedése elé akadályokat ne gördítsenek s őket céltudatos, orga­nizációs munkájukban támogassák. Végül még ctasitja a miniszter a kormánybiztosokat arra is, hogy a gyülekezési jog szabad gyakorlása alapján minden társadalmi réteg gyülekezési jogát biztosítsák.

Next

/
Thumbnails
Contents