Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-02-14 / 37. szám
V ^919. f- biuir 14, Ha ez a cselekmény korcsmában, :■ kávéházban vagy más nyilvános • helyen történik vagy Hetének tizen- - nyolcadik évé4 fce nem töltött kis* korú egyéneken követtelik el, a 4 bü teíés hat hónapig terjedhető el- i ?Jr'r- és kétezer Koronáig terjedhető s pénzbüntetés. - | AH szeszes ital kiszolgáltatásával I iparsxerüen foglalkoris, ilyen ese jj tekbr-n három hónaptól egy év g : terjedheti hető elzárással és négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtetik; ezenkívül üzlete folytatásától ! Mai hónaptól két évig terjedhető - időre eiiiiandó. í A szesztilalom j eoyhiiésérél a hivatalos lap mai számában a \ belügyruiiiiazterneH és a kereskedelemügyi minisztera Hí együttesen kiadott rendeleté s ói, amely szerint a mai naplói fogva vendéglőkben - bort és sört -szabad kiszolgáltatni j déli 12 óráiéi ddután 3 óráig és { este 7 órától 9 óráig. A borból egy egy vendégnek dél I ben, valamint este legfeljebb 3 decit \ szabad kiszolgáltatni, mig a sörfo* ; gyasztás zz üzlethelyiségben nem \ esik korlátozás alá. A rendelet szerint a bor, sör és \ pálinka mérések csupán köznapokon és pedig reggel 7 óiától daielőtt 9 ig és déli 12 őráíő! dé!uíán 3 \ óráig lehetnek nyírva. Kávéháziban j esek sört szabad kiszolgáltatni, még f pedig a déli órákban és este 7 tői ; 9 ig. Bort és égetett szeszes italokat ’ a kávéházak ezentúl' sem adhatnak, Ások az üzletek, amelyek 1918. [ október eiöjén mar fennállottakéért \ zárt palackokban reggel 8 tói dél- jj után 4 ig árusíthatnak. Fűszer- és csemegeüzíeíekben, ? cukrászdákban és drogériákban, bornak, sörnek és égetett szeszes ita- í lóknak kimérése és árusítása tilos. I á mezőgazdasági j EBBlásúk bérérrek megállapítása. j A mezőgazdaság! munkások \ békéit© ö és bérmeg&liúyitó j tózotlMgának szervezésé. | (S ját íudósitóakiói.) I Eger, febr. 13. \ A mezőgazdasági békéltető és ) bérmegállapitó intézményének éleibe- | léptetése iráni ma kibocsátóit ren- \ deleiével intézkedett a földmivelés- \ ftjjyi miniszter. E bizottságokat a | főispán- kormánybiztosok törvény- I hatóságonként szervezik meg úgy, \ $íögy a bizottságba minden járásból j fvdíosbói) két gazda (munkaadó) és egy egy gazdasági czeiéd és gazda- J sági munkás tag és ugyanannyi pót- ! tag jusson. A g azdákat a vármegyei gazdasági egyesületek, a cselédeket | ts munkástagokat g Magyarországi ' Fö dmuakások [Országos Szövetsége ] küldik ki. E bizottságok plénuma az egész törvény halőség területére megálla piije. a me-őg3zd33ági mnnkásöft á3 { csélécfek jsv da mát. A bizottsági j tagoknak a tárgyalásokkal kapcsola- í tcs kid alt é6 a mérsékelt napi ] dijait a fö'dmiveiésügyi t re fedezi, ( A bizottságok nv g őakitá á-ifth célja j a gardák és munkások kölcsönös i megbecsülésének és megegyezésének | elCrno diiása és ezzel a gazd isági j termelés folytonosságának szolgálata, j E bizoítságo!? megalakításával a nép I köztársaság kormánya ez évi január \ hónap 27 én kelt rendeletével bízta mcá a . földmiv lésügyi minisztert , 8 ugyanakkor megjelölte e határozat I végrehajtásának irányát is, E szerint a biioltságofenak két főfeladata van: ; A mezőgazdasági munkások és cselédek ja vadai masánának megái- ! iapitása, továbbá a mezőgazdasági j munkálok (cselédek) és munkaadók között felmerülő s t'éb-e viü vitás kérdéseknek békés utón való elintézése. A munkások és cselédek javadalma vagy az egész törvény hatóság területére egységesen vagy pedig a viszonyokhoz képest járá sónként, sőt esetleg községenként is külön külön állapíthatók meg. Ha a vitás ügyekben a békéltetés nem sikerül, jogi van bármelyik félnek bz újonnan életbeléptéiéit és szabá lyozott munká hirásághoz fordulni. Jtogi csinálják a rémhíreket? Avagy mit jaísst a Magyar Hírlap tadésitéja az egri népgyalésröí ? Eger, febr. 13. A Magyar Hírlap mai száma a következő hírt közli: — Egri szocialisták is val- lástanitás eltörléséért. Egerből jelenti a Magyar Hírlap tu dósitéja: Tegnap délután az egri papság és a keresztény- szociális párt, körülbelül kétezer ember, nagy gyütést rendezett, amelyen a vallás- és crkö cS- iörványek eltiHása eilen élesen Kikellek és követellek, hogy ar. iskolákban ismét állítsák vissza s vallás- és erkölcs törvényeket. Mikor az egri szoeiáfisták erről a gyűlésről tudomást szereztek, körülbelül ötezre« felfegyverkeztek (!) az. egri vármegyeháza előtt s a ptpság ellen vonultak, A gyüléítcremben éppen a Uc-Mavesebb vita veit, amikor a szocialisták berohantak. Töb ben a levegőbe lőttek (!) mire a papság hívet hányát* houilok szaladtak széjjel. Erre a szóéi ültétek egy szónoka határozat elfogad ícára kérte fői a többi szocialistákat, amely azt tartalmazta, hegy a vallás- és erk8!e«s*abályokat fötöljék el, A határozatot ázonal eiküidöiték a vallásügyi rainiszteria*«gk. Íme igy keletkeznek a rémhírek, A főváros szomszédságából kitelnek föl ilyen vad 'hazugsággal komoly sajtóorgánumokat lelkiig keretien em berek. Nem tudjuk ki lehet a Magyar Hírlapnak egri „tudósitéjr“, de hogy ezért a szemen-szedett hazugságért, amelyről itt Egerben mindenki tud^a, hagy abból egy sző sem igaz, a „tudósító“ ur meg érdemelne egy kis román vagy szerb igazságszolgáltatási, (legalább huszonöt botot) az bizonyos. Olcsó ruha a faiusi népnek. Subát, kcesm&t, mellényt ég csizmái; ad a kormány a hevesmegyei falad népnél:. — S?|át tudósítónktól. — Egf.r, február 13. A főldmivelási miniszter raa reá- deieíileg bö;8He Hevesvármegye főispánjával, hogy a hadügymi liszter kü'öfiböző ruházati cikkekei bacsá- : tott rendelkezésére, hogy azokat az ország falusi lakossága között kiossza. E ruházati cikkekből a földmive- lési miniszter Hevesvármegye fílusi lakossága részére 700 darab subát. 4460 darab szőrmés mellényt, 16960 \ úgynevezett léiekmelegitőt, 71 drb. ! kucsmát, 2235 pár haiinacsizmát f adott, e melyeket a legközelebbi na- . pókban fog a főispán c inére leszál- : litani Egerbe a mező- é3 erdőgaz- | dasági hadianyagot értékesítő rész- : vénytársaság. I Az egyes ruházati cikkek ára a ' következő: ^ | 1 suba uj nélkül 140 korona ; 1 suba ujjas 165 n I 1 szőrme mellény 35 „ 1 Lélekmeíegitő 10 „ 1 Kucsma 11 \. 1 Halina csizma 70 „ | Ehhíz az árhoz, még valamelyes I összeg hozzákapcsolódik mert a | Ezáíiiíás költségei & vármegyét fer- ; heiík s igy az egye ruházati cikkek » néhány korosáv»! a vásárlóknak a j a fenti ö3 regnél többe fognak helyI ben kiosztva kerülni. § 5 A miniszter rendelőié érielmébea | a kiosztást a vármegyei gazdasági l egylet vagy a községi hitei és fo Lgyasz-ási szövetkezetek utján fogják | eszközölni. | A kiosztásnál a vezérelv az, hogy l az emlrett ruházati cikke .bői első | sorban az anyagi viszonyaik miatt | tényleg rászoruló, például leszerelt, > de téli ruhával el nem látott vagy j egyébként támogatást érdemlő egyé j uck szükséglete elégiites?ék ki s f azután általában a falusi lakosság. I " : — Óra javításokat pontosai! és szakszerőea etváüal jótiüás sneí* «eit: Sc v/í b Jásas őrás. Ideiglenes k«4|i«4g Sckwaib áruház (Pitc uieö.) j Bomis világ Bnssólaa I Ak élet m erűóíyi végeken, | Eger, február 13. Í Egy Biassőból menektlit vasúti főfÍKztviselő, a ki Brassót január f 28 án hagyta el, a brassói ron»áa | ufdiómról e az ottani életről a kö- í vetkezőket beszéli: I — Brassóban mintegy tizenötezer j főnyi magyarság lakott a román I megszállás előtt. A magyarok közül « alig néhány srázan hagyták el a ] gyönyörű várost, a többieket oda- l köti az a végielen nagy nemzeti t érzés, amely az ezer éves Magyar- | ország Bzereteíéból fakad. Tűrnek, • szenvednek és f.snatikus hittel el- \ telve várj xx a wifsoni elvek győ- > zelméf. B-'nrünket, magyar tisztvi- « aelöket minden cikíp elhető terror- l ni arra próbáltak rávenni, hogy * felesküdjünk tornán áliampolgérokká, I hogy eiismerjak Erdély elszakadását | és Romáíiiáhez való csatlakozását. \ A románok ugyanis arra számítanak, l hogy hí a tisztviselők táborát si- 1 kérőit hódító céljaiknak megnyerni, I úgy a polgárság többi része köny- \ nyen eüntézheíő lenne. De az er- \ delyrészi munkásság, köztisztviselők, i bányászok, erdészek és vasutasok l hazafias magatariáíéu minden ed- I digi erőszakoskodásuk megtör?, A I lapokban ismerteteti erdé’yrészi \ sztrájk hatását Brassóban is erősen { érezrék a románok. Uj erőket vou- í tak össze Brassóban, is és a rend- szabályokat még szigorúbbikká r tették. Az élet és a közbiztonség valami • szilárdan nem áh jelenleg Brassóban. | Este 5—6 éra után nem tanácsos l ez utcára mutatkozni. Revolvervizs- í gátat ürügye alatt megállítják a járó- \ kelőket és a pénzüket, értéktárgya* | kát elszedik. De maguk a katonai - parancsnokok is keliemetlenkadnek. I így Eudesz csendárczredsst, mert i egyik román alezredesnek r.em tisztelgett, letartóztatták és két óráig fogva tartattá*. Az esetet plskatiroz- trk ás hirhpitég közölték a közönséggel. Egyébként, feütéőlag rend van a városban. A hangulat és a lelkek azonban örökös forrongásban vannak Élelraisrert, cukrot, kőolajat, takarmányt szinte rabiőraődra hará «sóinak. M“g a Brassó környékbeli falvak szükségletét sem utalták ki, úgy, hogy most a faivakban teljes a sötétség Nincs ház, ahol mécses égne. Ilyen körülmények között csodák- csodája, hegy még nagyobbszabásu fo íítog- iás nem volt. A gyűlések a legszigorúbban be vannak tiltva. Mulatságokat nem engedélyeznek. A hírlapok a legszigorúbb cenzúra alatt állanak és a magyar lapok szállítását betiltották. A románok elég vidám életet élnek. Berthelot tábornok volt az egyedüli, aki a franciák részéről' Brassóban megfordult, Tiszteletére Ünnepséget rendeztek és 6 maga is kedélyese«
