Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-02-08 / 32. szám

■N^XYI. évfolyam. H119 február 8 szombat 32. «záúi Ara 20 tiller * Előfizetési árak: Hejyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre t#“50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes ssám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai M6r-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági ítéletek, kde. gazdasági közlemények, gyászjelentések 1*50 K. Jdtékoe?- céíu egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetéeek nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyá- vánitások 10 sorig 15K. — HIRDETÉSEK! egész olda­las 400 K, hasábonként és centiméterenként ható­ságok, gazdaságok és hivataloknak 1*50 K, magáncégak- — nek 1 K, szaliaghirdetés szövegoldalon 1*50 K. — KZaggaromág igazságáért folyik a harc a békés boldog Svájc világhíres városában: Bemben. A világ szocialistái harcolnak ott a világ népeinek jövendő boldogságáért s a ma­gyar szocialisták küzdenek ke­ményen, erőteljesen Magyar- ország igazságáért, jogaiért, jövendőjéért. És meg vagyunk győződve arról, hogy sokkal inkább fogja a világ jövendő sorsát az el­dönteni, ami most Bernben a szocialisták nemzetközi kong­resszusán történik mint a ver saillesi békekongresszus tanács­kozásai. A nemzetközi szociál­demokrata szervezetek nem tndták ugyan a háborn kitörését megakadályozni, de hogy a háború véget ért, abban nagy része van a munkásságnak, mely addig agitált, addig szervezke dctt, aodig tüntetett, addig iz­gatott a háború ellen, mig a háború folytatása lehetetlenné . vált, mert a központi hatalmak frontjai felbomlottak. A magyar sescialista párt, a radikális párt, s mind azok a haladó pártok, amelyek az októberi forradalmat megcsinálták, a békét szerezték meg a világnak, mert e nélkül, a forradalom nélkül Német­ország nem hagyta volna abba a küzdelmet s a céltalan, bű­nös vérontás még most is tartana. Mikor a demokratikus magyar jártok a fegyverletétel mellett klzdöttek, abban a reményben tették ezt, hogy az áníánt mél­tányolni fogja azt a harcot, melyet a béke érdekében és demokratikus átalakulásunk ér­dekében folytattunk. Az elis­merés helyett eddig csak meg­aláztatásban volt részünk, s a osehek, a románok, a szerbek a fegyverszüneti «érződéit semmibe sem véve gázolnak végig az országon. Mikor a demarkácionális vonalra hivat­kozunk, szemünkbe nevetnek, fölényes gőggel mozdítják el a magyar főtisztviselőket, dacára annak, hogy a fegyverszüneti szerződés szerint a közigazga­tás a mi kezünkben maradt, s halálra botoznak ártatlanokat, férfiakat, nőket és gyermekeket, akik nemzeti szinü szalagot mernek kitűzni, vagy szinma- gyar városokban magyarul mer­nek beszélni. Mi bíztunk Wilson tizennégy pontjában s bíztunk az ántánt igazságérzetében. De három hónapon keresztül úgy látszott, hogy a versaillesi békekonfe­rencián az imperialistáké a győzelemben tobzódni akaróké a vezető szerep s csak az utolsó napokban lehet olyan jeleket látni, amelyek azt sejtetik, hogy végül is Wilson és azok kere­kednek felül, akik igazságos, méltányos és megértésen ala­puló békét akarnak létrehozni. Már akkor, mikor az amerikai bizottság nálunk járt, tudtuk, hogy ennek a fordulatnak be kell következnie. S a berni szociálista kong­resszuson megtörtént az a vá­ratlan szenzáció, hogy a cseh szocialista párt kiküldöttje a népszavazás ellen szónokolt, azzal az indokolással, hogy a tót nép intelligenciája és poli­tikai érettsége nem akkora, hogy meg lehetne neki adni azt a jogot, hogy sorsáról nép­szavazással döntsön. Ennél nyíltabb és ennél lep­lezetlenebb vallomást a csehek nem is tehettek arról, hogy a a magyarországi tótok cseh- barátságában nem hisznek s hogy a Magyarországi tótok nem akarnak Csehországhoz csatlakozni. Ha a népszavazás ellen egy reakeionárius párt Kóuokolt volna, ennek nem lett volna jelentősége. De hogy a cseh szociálista párt szónoka beszélt az intelligencia és a politikai érettség hiányáról, s ezt érvül hozta fel a népsza­vazás ellen, ennek feltétlenül óriási hatása lesz a nemzetközi szociálista pártokra, mert ezzel a hódítók pozíciója olyan gyen­gének bizonyult, hogy a ma­gyarországi szociáldemokrata párt kiküldöttje teljes joggal és reménységgel mondhatta, most, amidőn Magyarország porban fekszik, kötelessége a francia és angol szocializmusnak, hogy ne engedje meg azt, hogy Pá- risban tönkre tegyék a legyő­zött népeket. A gyöngyösi ellenforradalmárok. Akiknek nem kel! az uj korszak. — Saját tudósítónktól. — Eger, február 7. Lapunk tegnapi számában rész­ben budapesti tudósítónk, részben Gyöngyösről kapott telefoniudósi- tásunk alapján megírtuk, hogy már Gyöngyösön is jelentkeznek ellen- forradalmárok és a tegnapelőtti kép­viselőtestületi gyűlésen hangosan és erőszakosan kifejezést adtak annak, hogy nincsennek megelégedve a mai uj korszakkal s hogy a köztársasági népkormány intézkedéseit törvényte­lennek tartják. Közleményünk, a melyről a fő­városi lapok is bird adlak, élénk feltűnést keltett 8 ma délelőtt a Bu­dapesten időző dr. Módly László kormánybiztos, valamint Egerből Isaák Gyula alispán telefonon jelen­téstételére hivták föl dr. Kemény János gyöngyösi polgármestert. A polgármester előadta, hogy a képviselőtestületi ülés már egybe volt hiva de ő a gyűlést meg sem nyitotta, hanem nyomban közölte az összegyűlt képviselőtestületi ta­gokkal, hogy a közgyűlési a IX. néptörvény tedelkezése folytán nem lehet megtartani, mert a törvény a városi képviselőtestületeket felosztatta. E kijelentés után a polgármester a tanács tagjaival és a képviselő­testületi tagok egy részével nyomban el is hagyta a tanácstermet 8 így a képviselőtestület gyűlést nem tartott és semmiféle határozatot nem hozott. Az ellenforradalmi incidens, a gyűlés keretén kivül történt, amennyi­ben a képviselőtestületnek egy ke­resztény szocialistákból álló nagyobb asoportja visszamaradt s hangosan sőt durván tiltakozott a képviselő­testület feloszlatása ellen s éles ki- fakadások, sőt fenyegetések hang­zottak el részükről a mai rend, a népkormány és ennek intézkedései ellen. Röviden ennyit jelentett ma a gyön­gyösi po'gármester a gyöngyösi ellen­forradalmi esetről, azonban az alis­pán felhívására még a mai nap folyamán részleges Írásos jelentést fog tenni az incidensről s az illeté­kes fornmok a polgármester hivata­los Írásos jelentése alapján fognak a szükséghez képest tovább eljárni. ü gyufa tragikomédiája. Negyvennégy láda külföldi gyufát kapott Hevesvár- inegye. — Száz emberre 80 skatulya jut. — Harminc fillér lesz egy skatulya gyufa ára. — Saját tudósítónktól. — Eger, *iebr. 7. Hónapok óta keserves panaszok­kal vannak tele az emberek Heves- vármegyében a gyufahiány miatt. Egy skatulya gyufához csak valósá­gos kálváriajárással vagy a legma­gasabb összeköttetéssel lehetett egye­seknek hozzájátni s a legtöbb ház­ban súlyos gondokat okozott, hogy hogyan gyújtsanak tüzet. Nem egy helyen már az őskori kőcsiszolás szikráihoz fordultak vagy valami öröktüz félét gyújtottak. A módosabbak Budapestre utaz­tak s ott a dugáruk hazájában sze- reztétc be gyufaszükségieteiket. Itt még nagyon utána sem kellett járni, mert Pesten az utcákon nyílta« árulták a gyufát drága pénzért. Végre holmi gyufaközpontok utján a kormány szerzett nagymennyiségű külföldi gyufát, a melyet hónapokkal előbb még II fillérért vásárolhattak volna meg a kereskedők, de akkor gyufaközpont ezl megakadályozta és

Next

/
Thumbnails
Contents