Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-02-06 / 30. szám

<

I o

’&J3. február §

A magyar tengerpartról.

A magyarok helyzete Fiúméban.

Eger, febr. 5.

Letiport országunknak egyik legfájóbb sebe: ami tengerpartunk, amelytől a vesztett háború megfosztott bennünket. Természetes, hogy azért minden hir, ami onnan jön, érdekel bennünket, hogy nem találunk a bennük valami reménysugár!, ami rrég rávilágítana a tengerhez vezető utunkra.

Egy gépészmérnök a napokban érkezett vissza Fiúméból, ahol nehány hetet töltött és akaratlanul is érdekes megfigyeléseket tett a for- reda'.om óta gyökeresen mgváitozott viszonyokról. A fiatal gépészmérnököt, aki átmenetileg a tengerjáró hajók gépflz^mét akarta tanulmányozni, az Atlantika Tengerhajózási rt. alkalmazta és leküld'e Fiúméba, azzal a megbízással, hogy az Amerikába induló legközelebbi hajójárat alkalmával szolgálatot teljesítsen. A mérnök az Atlantika által szerzett útlevéllel el is utazott Fiúméba, de a magyar mérnökre nézve igen szomorú tapasztalattal rövid ottartózko- dás után visszatért. Az olaszok ugyanis lefoglalják a kikötőben levő összes osztrák magyar kereskedelmi hajókat és a társaságok magyar tisztviselőit és alkalmazottait, ha nem is kimondottan, de elvben elboesá torták.

A mérnökkel, érdekes dolgokat mondott el fiumei útjáról.

— Annyira bizonytalanul és labilisnak találtam a viszonyokat — mondotta, hogy jónak láttam el sem fog’alni állásúmat. Éppen a megérkezésem napján halottam, hogy az olaszok egy magyar tengeri gőzösről egyszerűen leszállították a régi alkalmazottakat és olasz tengerészekkel cserélték fel. Mint magyar mérnöknek, úgyszólván tarthatatlan lett volna a helyzetem. Az olaszok szentül meg vannak arról győződve, hogy Fiume olasz imperiurn alá kerül és legfeljebb annyi koncessziót tesznek a volt osztrák-magyar monarchiának, hogy a magyar osztrák társaságoknak érdekeltségük erejéig esetleg visszatérítik a lefoglalt hajók és felszerelések értékeit.

— Fiúméban teljesen megváltozott az élet, egészen nj hangok, uj arcok változatos élete zajlik, mig korántsem olyan zajos és színes, mint békeidőben volt. Fínmei kikötőben összesürösödö nemzetközi káoszból, amely keveréke az amerikai, angol, francia, olasz és horváí nációknak, csak a magyar hiányzik. Az áruraktárak üresek, a nagy rakodópartokon nem zsibong a munka, csak néha érkeznek teherszállítmányok Amerikából, de csak a katonaság részére. Ott tiriózkodásom alatt egyszer sem láttam, hogy a beígért amerikai áruk

I

közül érkezett volna valami. A drágaság, ha nem is olyan abnormális mértékben, mint nálunk de Fiaméban is megvan. A forgalomban az olasz lira játszik szerepet. Magyarok igen kevesen vannak, a tisztviselők, a magyar családok kevés kivitellel mind elköltöztek, a magyar hivatalokban olasz hatóságok dolgoznak. A közbiztonság a városban nem esheiik kifogás alá, az amerikai katonaság szigorúan őrködik, hogy rendzavarások Re forduljanak elő. Nacionalista fellángolások legfeljebb csak a horvát és olasz matrózok között szitnak ellentéteket, de ez inter poeule intézik el.

A fiumei életre jellemző az alább közölt levél is, egy egri joghallgató kapott egy Fiúméban idéző nőrokonától kerülő utón. A levél a családi vonatkozású része mellőzésével, igy szói:

Fiume, 1918 deeember hó.

A minap beszélt a Silarmanicaban egy tengerésztisztet, aki oly páratlan hősiességgel sülycsztetie el a »Viribus UnitisM a publiknm majd szét szedte, sírva csókolták, ölelték. Itt egyáltalán folyton zokognak, kön nyeznek és közben csókolóznak. A többi entente csapatok (amerikaiak, angolok és franciák) abszolat nem érintkeznek a megszálló olaszokkal és a lakossággal is igen hűvösen bánnak. Módomban van néha angol és amerikai tisztekkel, katonákkal beszélni, kát azok bizony igen furcsa véleménnyel vannak olasz sző vetségesük iránt. Ami pedig a fiumei társadalmat, de főleg a hölgyeket illeti, gentleman lévén valamennyi, kritika helyett csak vállat vonnak. Annyit azonban maga az olasz főparancsnok mondott, hogy látszik, hegy itt 4 évig nem volt férfi. Tableau I De szépek, fessek és elegánsak az olasz tisztek, azt meg keli hagyni. Igaz, hogy csak elite- csapatos vannak itt, arisztokratikus lovasezredek. Annál törődöttebbek a franciák, de nagyszejü legények az amerikaiak. Igen fényes farsang volt, szóval jó világ van erre. Maccaróni és rizs is trkezik már a madrapat- riából.

(Egy Későbbi levéi) Fiume, 1919

Akár olasz, akár horvat lesz Fiume, itt nem igen maradhatunk. Istenem, hiszen nem élveztünk itt sok jót és különösen nekünk, lányoknak kevés örömünk volt, de mégis nehéz lesz elmenni. És hova menjünk ? Pestre ? Oda fog tódulni az egész határszéli magyarság. Oly szép terveink voltak és azokat meg is lehetne valósítani, ha Fiume nem zetközi kikötővé válna, de vájjon az lesz e? Egyelőre itt a legnagyobb biztonságban élünk. Több már a védő, mint a védelmezendő. Olasz, francia, angol, amerikai annyi van, hogy sok.

f

— Aranyat grammonként 8—16 koronáért veszek. Kiéin Herman ékszerész Hránia épüiet.

A románok elbocsátották az erdélyi postaigazgatóságot.

Az erdélyi postások nem tesznek román fogadalmat. Román „rendelet* a tiszt- YiselökhSz. — Az erdélyi pogt&forgaloni.

Eger, fefcr. 5.

Ismeretesek azok a tárgyalások, amelyet a kolozsvári postásokkal folytatott a nagyszebeni román kormányzótanács a fogadalom letétele dolgában. A postások ragaszkodtak első álláspontjukhoz és megtagadták rrindenféle „Nyilatkozat“ aláírását, Bt. Bolla József román kiküldött pedig alkálmazkodva a nagyszebeni kormányzótanács utasításához, tegnap reggel elküldte az igazgatóság tagjainak az alábbi rendeletét:

Rendelet.

Miután Ön szabadon és önként jelentette ki art, hogy a nagyszebeni román kormányzótanács által megállapított szövegű nyilatkozatot alá nem Írja és ez állal pedig nemcsak a román hadsereg erdélyi főparancsnokának 16. számú rendeletében m gállapitott kötelezettséget szegte meg, hanem a nagyszebeni román kormányzó- tanács akaratával jutott ellentétbe, nem akarván elismerni ennek intézkedési és rendelkezési jogkörét, ami elemi föltétele további állami alkalmaztatásának, miért is, mindazon következményeket, amelyeket az ide vonatkozó rendeletek előírnak és megállapítanak az Ön személyére vonatkozóan beállottaknak jelentem ki, ennek következtében a szolgálati állása és évei által szerzett ősz szes jogai megszűntek, hivatalától önként elállotinak tekintem s mint ilyen a mai nappal kezdődően hivatali teendőit to vibb nem intézheti és megtiltom, hogy hivatali helyiségébe lépjen.

Mindamellett érintetlenül marad hivatala átadásának kötelezettsége, va'amint az a köte lezettsége, hogy a hivatali pénztárból február és március hónapokra jogtalanul felvett fize tését levonások nélkül 8 nap alatt, annál is inkább fizesse vissza, mert különben haladéktalanul gondoskodni fogok a bűnvádi eljárás megindításáról.

Érintetlenül maradnak azok a következmények, melyeket a katonai p rancsnokségnak rendeletéi a hivatali állásuk elhagyása e/eiére előírnak.

Nagyszeben, 1919. jan. 29 én.

Bohaliel Leó, államtitkár.

Dr. Bo la román megbízott igy nyilatkozott az erdélyi postaforga- iomról:

j — Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy sajnálom, hogy nem tudtunk megegyezést létesíteni a tisztviselők és a kormányzótanács között. A kapott utasítások értelmében ma délelőtt az igazgatóság, számvevőség és müizabi osztály tisztviselőinek egy-egy rendeletét küldöttem. Ma délután a pénztár és az anyagraktár alkalmazottainak küldjük el ezt a rendeletét és egykét nspon belül a kezelőszemélyzetnek is. A kormányzótanács iparkodni fog, hogy a forgalom meg ne akadjon. Egyelőre csak az ajánlott küldemények, utalvány, cheque és táviratok ^továbbítását szüntetjük he. A hivatalos táviratokat azonban továbbítani fogjuk. A hírlapok budapesti táviratait, nem ígérhetjük meg előre, hogy továbbíthatjuk, de a hírlapokról gondoskodni fogunk, mert Nagvszebenből is elegendő táviratot kaphatnak. Ezekről különben most folynak a tárgyalások.

Egy „elcsapott“ tisztviselő a postások mai heyzetéről, elmondotta, hogy minden egyes alkalmazottja a postának törhetetlenü! ragaszkodik közös állásfoglalásukhoz. A „Nyilat- ; kozat“-ot senki sem írja alá és a j hivatalt úgy, mint mi is — moa- j dotta — csak a leghatározottabb . erőszaknak engedve hadják el. Jel- | lemző a kormányzótanács „Rende- j let*-éré az, hogy számítottak a mi ! ilyen irányú állásfoglalásunkra, mert ; a „Rendelet“ blankettáját előre el- j készítve hozták el N3gyszebenből és : a dátum január 29-ike. Egy héttel előbb tudták, mint mi, hegy mit fogunk tenni.

Ha jön a tavasz

Eger, február 5.

Szó, ami szó, megérzi falu, város, hogy elvesztettük a háborút, hogy a megszálló csapatok úgy körülvettek bennünket, mint farkast a verem.

Mintha a mellünkön térdelnének: nehezen lélegzőnk,

Télviz ideje van és üres a kamránk, hideg a szobánk. A háború föieméíiztett mindenünket és az ösz- szeomlást követő megszállás meg kötötte a kezünket: nem tudtunk úgy cselekedni, ahogyan kellene, ahogyan szeretnénk.

Erdőink, bányáink idegen, sőt ellenséges kézen vánnak.

Fázunk. A konyhánkba, szobánkba nem kerül annyi tüzelőanyag, a mennyi kellene.

! Legtöbb helyen hogyan segített 1 magán a falu, a város?

Úgy, hogy a család meleg ételhez juthasson, hogy a szobában a mos- dóviz be ne fagyjon, megengedte a köztereken, utcákon levő fák kiirtását.

Nem jószántából, nem fapusztitási passzióból, hanem a legnagyobb kényszer parancsa folytál.

Tudjátok, mit jeleni ez?