Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-02-02 / 27. szám

r \t. t q• f, & U&UTíSkM nlságirőttéd. lagitsitk a megszállott té­rtiéiről elüldözött magyar Hjságirőkaf. Eger, febr. 1. Az ellenséges haderők bevonulása Magyarországba, válságos helyzetbe sodorta a vidéki sajtót. Legvirágzóbb városain«^ idegen uralom alá ke- riltek, vagy kerülnek már a leg­közelebbi időben és ezzel zsurna- íisztikailag legfejletebb lapjainak létalapjukban meginogtak és sz összeomlás küszöbére jutottak. Má­ris tömegesen érkeznek Budapestre a megszáiioít területekről azok a ■agyar újságírók, aki! n°k lapjai egyrészt máris megszűntek, másrészt az ellenséges cenzúra nyomása alatt a jelentéktelenségig összezsugorod tak, — s az adott helyzetben a ki adók szempontjából vis majorral all- váa szemben — e lapok eddigi uj ságirói szervezete iliuzoriussá vált. Főként azonban 3zért kellett ezen újságíróknak a megszállott városok­ból távozniok, mert éveken át a magyar nímzeti ügy szolgálatában állva, a magyar állameszméért ne­mes harcot vívtak az irredentizmus­sal és ezért most személyi bizton­sági okok is menekülésre kénysze- ritetfék őket. Ezeknek az önhibájukon kívül földönfutókká vált hírlapíróknak a pillanatnyi elhelyezése, különös te­kintenél arra, nogy a különben is kritikus helyzetben levő fővárosi lapok szerkesztőségei túl vannak terhelve munkatársakkal, teljesen le­hetetlen és igy eltartásukról a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének kell gondoskodnia. Ennek az anyagi feladatnak a nagyságát sokszorosan fokozza az a körülmény, hogy a meaekült hírlapírók legnagyobb ré­sze nős több gyernekes család­apa. A meneküli hiriapirókkai azo­nos helyzetben vannak azon kartár­saink is, akik több évi katonai szolgálatuk után most tériek haza családjuk körébe é3 még remény­ségök sincs arra, hogy mindaddig, amíg a papír-krízis szanálás? uj lapok megindítását nem teszi lehe­tővé, álláshoz jussanak. A magyar vidéki újságírók ügyét az egész magyar társadalomnak magáévá kell lennie, mert a magyar kultúra azon harcosainak sorsáról vau szó, adfc a magyar áliameszme szolgálatéban estek a világháború áldozata iul. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége, mely éppen most üli Megújhodásának ünnepét és a leg­közelebbi napokban összeolvad a Budapesti Újságírók Egyesületével, mielőtt e nagy lépést megtenné, figgetienfll a jövő alakulásban rejlő ; nagy erkö’csi tőkéjétől, gondoskodni | szeretne önhibájukon k.ivfil szánal- ■ más helyzetbe jutóit érdemes tag- í jairől és miután a saját szerény • anyagi erői e célra elégtelenek, i! ' leiőieg már teljesen kimerültek, azoknak a vállalatainknak és ténye­zőinknek megértő áldozatkészségé­hez fordul, akiktől joggal remélheti, hogy nem vonják ki magukat a nemes kötelesség teljesítése alól. Az Újságírók szövetsége felkéri tehát a vállalatokat, intézményeket s minden tehetős magyar embert, hogy a magyar újságíróknak nem­zeti és kulturális szempontokból is nagyfontosságu ügyét támogassák. ! Azt hiszszük, hogy Eger város lelkes magyar közönsége segítsé­gére fog sietni a magyar voltukért szenvedő magyar újságíróknak s adományaival lehetővé fogja tenni a jobb időkig helyzetüket s enyhíteni szenvedésüket. Az adományokat kérjük lapunk > szerkesztőségéhez küldeni s minden j egyes adományt hirlapilag nyug- I tázunk. A magyar tengerpartról. Is élet fiimébiyi. I Olasz-magyar barátkozás. Eger, február 1. [ A háborús összeomlás egyik leg- ? fájdalmasabb csapása egyetlen ten- \ geri kikötőnknek Fiúménak leszaki- í tása az ország testéről. A magyar l korona gyöngye a délszlávok és í olaszok vetélykedése után olasz ké­I zén maradt. A* két nemzet között ma magasan lobog a gyűlölet és bizonyós, hogy Fiume akár olasz, akár horvát kézre jusson is, köz- megnyugvást nem teremt. Egy Fiúméból érkezett vasutas érdekfeszitő képet fest az egykori magyar kikötő városban uralkodó állapotokról. — A fiumei magyaroknak — mon­dotta — nincsen rossz sorsuk, de í azért a lelkekben az elfojtott zoko - gás fájdalma vibrál. Mi lesz Ma- 5 gyarországga! ? Ez a szivetmarkoló érzés uralja valamennyit. A bus magyarokkal szemben napról-napra nő az oia z szimpátia, az olasz meg­szálló sereg katonái gyakran említik Kossuth Lajos korát, amikor az olasz magyar testvériség az osztrák elnyomás folytán kiforrott. Az olaszokban a magyar szim­I páíia mellett, Jugoszláviának vad gyűlölete ég. Fiume köröskörül van véve fö’dsáncokkal, mert O'aszor- I szág el van szánva arra, hegy a ■' várost a délszlávoknak semmi kö- jj rülmények között nem engedik át l és ha az antant konferenciája nem 8 hagyná az olaszok kezén Fiúmét, Itália arra fog törekedni, hogy a város a magyaroké legyen, i Az olaszok délszláv gyűlölete lép- | ten-nyomon megnyilvánul. S'erb : vagy horvát származású vasutast ; nem engednek a vasúti pályatestre, t A magyar vasutasok mindnyájan 1 bírják az engedélyt. Itália katonái 1 nem tűrik el Jugoszlávia nemzeti szi- j neit és emiatt gyakran összeütközés : támad olaszok és horvá ok között, j Fiúméban ma az antant minden S nagyhatalmának katonasága képvi- ! selve van. A kikötőben angol, fran ‘ cia, olasz és amerikai hadihajók j himbálóznak. Az angol zenekar több- l szőr eljátszotta már a magyar him­nuszt, az esztráu császár himnuszára eddig még nem került a sor. A város parancsnoka olasz tábornok. Fiúméban még fennállnak az I összes magyar hatóságok. Még az államrendőrség is lenn van. Az | alkalmazottakat az olasz nemzeti l tanács fizeti. A fizetési eszközöket ehez a dohány darusításából veszik. Fiúméban ugyanis teljes működés­ben van a dohánygyár. Mindennemű szivart, cigarettát a magyar állam által megállapított hivatalos áron lehet kapni. Soha olyan dohány bőség még nem volt Fiúméban. Olaszországgal élénk üzleti össze köttetési tartanak fenn a magyar kereskedők. Ellátogatnak Velencébe és a többi nagy olasz kikötőbe és árukkal gazdagon megrakodva tér­nek vissza. Fiúméban ma minden kapható. Naponta vonatok és hajók hoznak árukat, melyeket azonban csak a denarkácionális vonalig sza­bad forgalomba hozni. A vászon- és ruhainség megszűnt. A kávéhá zakban — melyek éjfél utáu egy óráig vannak nyitva — valódi kávét szflrcsölnek a vendégek. A narancs és citroM újra otthon van Fiúmé­ban. Egy citrom vagy narancs negy­ven fi lér. A rizs kilója három ko­rona. Kávét negyven koronáért le­het kapni. Kiviieínek is van módja, légin kább citromra és narancsra, de olasz, fra .cia és szerb engedély kell hozzá. A társadalmi élet élénk. Olasz és francia tisztek, de angolok és ame­rikaiak is, sörön vizitelnek magyar családoknál. Szóval olyan békebeli áliapot nralkodik, ami a fizikai jól­létet ismeri, de a lelkekben boron- gós brnaí tanyázik és ez az, ami az ellenség tiszteletét kivívta. — Meghívó. A Földmunkásom és Kisgazdák Országos Szövetségének csoportja folyó hó 2 án vasárnap délután fél 3 órakor tartja tisztújító közgyűlését a Munkás-otthon nagy­termében. A vezetőség kéri az elv- társak minél nagyobb számbani megjelenését. HÍREK. Eger, febr. 1. I Gyertyaszentelő. Holnap ismét beköszönt Gyertya- szen^e'ő Boldogasszony ünnepe, a t mely a közönséges emberi életben 1 a medvéről szóló hagyományáról | nevezetes. | Gyertyaszentelő napja ama bizo- '< nyos időjósló napok sorába tartozik, ' a melyekre a gazdaember mindig l nagy figyelemmel van és szentül jj hisz benne. I Ilyenkor február elején bizony I S már eptdve várják az emberek a tavaszt s lesik várják a napokat, a melyek kiviszik őket a télből és ? annak ma százszoros keserveiből. Hát a hagyomány szerint, Gyertya­szentelő napjain meg lehet tudni, \ hogy soká tart-e még a tél? Gyertyaszentelő napján ugyanis a | téli álmát alvó medve kibújik a j barlangjából és ha szép időt talál, i rkkor visszabuvik és tovább aiszik, ‘ mert hosszú lesz a tél. Ha ellenben zord, zimankcs az I idő, akkor kinn marad, mert hama­rosan vége a télnek s közeleg a tavasz, az uj élet s így nem érde- i me« tovább aludni. ; ő tudja, hogy miért van ez így I s az emberek hisznek a derék mac­kónak, mert bizony nem lehetetlen, l hogy ma ennek a jámbor vadállat- \ nak több esze van, mint az em- j bemek. — — Gellért Oszkár miniszteri ; tanácsos. A népkormány Gellért * Oszkárt, a miniszterelnökségi sajtó- S iroda uj vezetőjét, miniszteri taná­csossá nevezte ki. Kitűnő kollégánk tovább is megmarad az Újságírók Szabadszervezetének vezetőségében. — Jegyzőválasztás. A László I János nyugdíjazása folytán megüre- . sédét?, tiszafüredi községi adóügyi * jegyzői állásra a község képviselő- I testölete Kovács Péter tiszafüredi ' rendsz. segédjegyzőt választotta meg | — Az árvaszék elismerése. He­vesvármegye árvasíéke sajnálattal vette tudomásul, hogy Kürti János, ecsédi községi közgyám ezen tisz­tétől, amelyet 1898 augusztus 6 án történt megválasztása óta mindig lelkiismeretes pontossággal töltőit be, megvált. Ez alkalomból az árva- i szék Kürti Jánosnak eredményes ! közgyámi működéséért, az ecsédi ; kskoruak és gondnokoltak, de kü- i lönösen a hazáért hősi haláli halt ecsédi hősök hadiárvái és özvegyei nevében hálás köszönetét és elis­merését nyilvánította. — Meghívó. A Kereskedelmi al­kalmazottak országos szövetségének I helyi csoportja, Dobó utca 27 szám I. emelet megnyílt. A tagok részére 1 az egyesület helysége minden nap • rendelkezésére áll. Vezetőség. Bobó-íér 2., i. emelet (Fodor- féle ház) újból megnyitottam. Minden e szakba vágó munkát jutányosán el- ■ vállalok.

Next

/
Thumbnails
Contents