Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-07-26 / 170. szám

i £ á 26 A színházi verekedők nem jelei tek m »g a tárgyaláson. A bíróság «^vezettäti eket. Eger, julius 25. Nagy megütközést és íelháboro- dási kelte!? a váres jóizlésü és lo vagiasérzésü közönségében az a duiva és eddig az egri színészet életében példátlanul álló inzultus, a melyet a társulat néhány tagja kö­vetett el Darrigó Kornéllal, a társu lat volt tenoiistájávai izemben, A múlt hét hétfőjén, a Nemtudomka előadása után, amidőa Darrigo a munka izzsdtságcseppjeit töiöíie le magáról öltözőjében, berontottak hoziá Thá:ia markos legényei és a háromfel vonásos játékban kifáradt Darrigoí agyba-főbe verték. Bucsu- előadása eiőtt három nappal rendez­ték a színfalak mögött a csúnya botrányt, hogy ezzel meghiúsítsák Darrigo további fellépését. A terv sikerült. A 8—10*ember legyőzte a hatalmasan védekező Darrigóf, akinek egyedüli bűne az volt, hogy a közönség HÍtgyori sze­rette őt, mert szivvel-lélekkel ját­szotta szerepeit, művésze volt a mesterségének. A tehetségtelenek, az intrikusok szemében ez a legna­gyobb hiba. Ellenségei a színháznál nem akarták még egysíer végig­nézni azt, hogyan búcsúzik el a közönség Darrigótól, akit az egri társadalom már régebbről ismert és megszerete f. Elég vol. nekik a mis­kolci bucsuzás, ahol nagyon forró ünneplésben és virágesőberi búcsúz­tatta ezt a csupa szív embert a kö­zönség, emléktárgyakkal, ajándékok" kai halmozták el öt és a misko.cri sajtó, három napilap C egyérielmSleg a színtársulat pótolhatian vesztesé­gének mondotta Darrigó távozását, hogy az ő helyét, szerepkörét nem képes senki betölteni. Egy ilyen bucsuzkodást meg kel­leit Egerben akadályozni s e cél elérésire minden alkalmat jónak ta­láltak. Ki kellett marni még a bu­csuzás előtt a társulat legintelligen­sebb, nagyon tehetséges és közsze­retett tagját — még csütörtök élőit. Hogy Darrigó sértett, hibázott, mert a sugókönyvbői lapot tépett ki stb., azért van a szinh'zi törvényszék, miért nem állították az elé, ahol felelhetett volna — mindenért. De a fáradt embert megrohanni, meg nem hallgatni és brutaiízáini iiz em­bernek — még a festett világ ledér erkölcsei szerint i3 annyira vissza­taszító látvány, hogy csak felhábo­rodással lehet e kulisszák mőgöltli előadásról megemlékezni. Darrigo a társulati intrikusok ilyen együttese után a bíróságnál jelen­tette fel azokat, akik orozva, hátul­ról megtámadták és bántalmazták őt. Korda Sándor, Faragó Sándor, Szendrő Gyula és Adamcső István elien emelt vádat rágalmazás és be­csületsértés miatt. Az egri járásbiró- sá gná! mára tűzték ki az ügy tár­gyalását. Szikszay Gyula járásbirő 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást. Számos érdeklődő íb megjelent, hogy meghallgassa ennek a bot­rányos ügynek a részleteit. A tár­gyaláson jelenlevőket azonban meg­lepetés érte. A vádlottak tanácso­sabbnak vélték, ha nem jönnek el. A négy vádlott és a szinésztanuk is elmaradtak, ami élénk feltűnést keltett annál is inkább, mert Korda Sándor bizonyítékokat emle­getett nyilatkozataiban, amelyeket felvonultat majd Darrigo éllen. Darrigo Kornél, aki direkt a tár­gyalásra jött le Budapestről, megje­lent ügyvédjével,- dr. Barsy 1st- - vánnaí. A tárgyalás megnyitása után dr. Kolozsváry István ügyvéd a vád­lottak megbízásából bejelentette, hogy azért 'nem jelenhetnek meg, mert szerződés után keli nézniök. Ez persze csak trück vo;t a részük­ről, hiszen mindenki tudta, hogy mind a négy vádlottnak megvan a szerződése s Miskolczra utaztak — a tárgyalás elől. Persze a birőság előtt kissé ve­szélyesebb megjelenni, mint Darrigo öltözőjében. Kolozsváry doktor még az ügynek bocsánatkéréssel való el­intézéséről beszélt, amelyből azt vehették ki, hogy a vádlottak sze­retnének ilyen olcsón szabadulni. Szikszay járásbirő a vádlottak meg nem jelenése miatt a tárgyalást el­napolta s miután fogházzal is bün­tethető cselekményről ,van sző, a legközelebbi tárgyalásra rendőr vagy csendőr fogja Kordát, Faragót, Szendrőt és ádamcsóí elővezeíni. Heves&egyében nem lesz rekvirá ás. Tanácskozás a közélelmezési minisztériumban. A megye megállapodása Windisshgraíz Lajos herceggel. — Puchiin Lajos főjegyző nyilatkozta. Eger, julius 25. Dr. Remenyik István főiipán és Puchiin Lajos megyei főjegyző ked- de» Budspesíré utaztak, hogy-a közélelmezési minisztériumban az idei termés felhasználására vonatko­zólag tanácskozzanak. A tárgyalások szerdán délelőtt folytak le és meg­felelő eredménnyel jártak, mert Windischgi ätz Lajos herceg a megye megbizottaival olyan megegyezést létesített, amely elkerülhetővé teszi azt, hogy Hevesmegyíben é3 a két városában, Egerben és Gyöngyösön a most következő gazdasági évben rekvirálássa! nehezítsék meg a kö­zönség ellátását. A nagy jelentőségű tárgyalások le­folyásáról ma Puchiin Lajoä főjegyző az Egri Újság munkatársának a kö­vetkezőket mondotta: — Szerdán délben a várható termés felhasználása ügyében tanácskozás volt a Közélelmezési Hivatalban. A tanácskozáson Temple Rezső, Szabó László, Ferdinandy Bíla miniszteri tanácsotok, Térfy főtanácsos, Fischer Lajoä báró közélelmezési kormány- biztos és Hevesmegye részéről dr. Remenyik István főispán és én vet­tünk részt. A Közélelmezési Hivatal vezetői azt állították, hogy Heves­megyében egy katasztrális holdon átlag 7 mázsa gabona terem, ami ellen mi tiltakoztunk és hangoztat­tuk, hogy legfeljebb holdankénti át­lagos 4 mázsáról lehet szó. A mi­nisztériumi urak errs 6 ra, majd 5 re szállottak le, végre is 4 és fé! mázsa hoidankénii átlagos hozamot fog-dtunk el tárgyalási alapul. Elő­adtam ugyanis azt, hogy a lisza rüredi, pétervásárai járások egész területén és a hevesi járásnak tiszai részén két mázsás hozamnál többje nem számíthatunk, s ez meggyőzte Temple tanácsost. — Hevesmepyében 136 831 kai. hold terület van búzával és rozzsal be­vetve. Eszerint a megyében 6160 vaggon búza és rozsterraésre lehet számítani. E várható termésből le kell ütni a vetőmagnak szükséges mennyiséget; 1390 vaggont, (több mint egy mázsát véltünk egy holdra), marad tehát 47T0 vaggon. Ebből azonban levontuk a termelők házi szükséglete címén visszahagyandó mennyiséget, amely 2550 vaggont tesz ki. így tehát mindent leszámítva 222i vaggon búzát és rozsot kell Heves­megyének a várhitő termésből át­adni az Országos Közélelmezési Hi­vatalnak, ezt se viszik azonban in­nen el, mert a megye közélelmezési céljaira egy évre 1840 vaggon ter­mény szükséges, tehát tulajdonkép­pen 380 vaggon terményt visznek el Hevesmegyéből, ami soknak iga­zán nem mondható. Megjegyzem, hogy e mennyiség beszolgáltatása esetén rekvirálás nem lesz a me- gyéoen. — Ezenfelül árpából 500 vagon­nal követelnek. Zabból semmit sem ajánlottunk s nem is kértek. Az árpa beszolgáltatására kötelező ígé­retet nem tettünk, egy hét múlva előzetes tájékozódás után jelentem be, hegy mennyit garantálhatunk. Az árpaierméiből 1500 vaggonra számítunk. A minisztérium nagyon ragaszkodik az 500 mázsás kontin­genshez és a tanácskozáson azzal nyugtattak meg bennünket, hogyha beszolgáltatjuk az 500 mázsa árpát s emiatt hiány állna elő valanol, az esetben kukoricával pótolhatjuk ezt. ‘A kukorica felhasználását igen libe­rálisan akarják kezelni a miniszté­riumban. — Az egyezséget egyéb- Ként — a gazdákra nézve igen elő­nyösnek tartom. Mit kall tudni a bor­termelési adóról? Eger, jul. 25. Az Egri Újság munkatársa előtt az uj bortermelési adóról, amely igen erősen fog.alkoztatja most az érdekelt nagyközönséget, — egy országos szaktekintély a kivetkező ismertetést adta a közönség szá­mára : — A m. kir. pénzügyminiszté­riumnak 1918. február 23 án 13 647. szám alatt kelt intézkedésivel ki­mondotta, hogy a bortermelési adó tárgyát a törvény I, szakasza értel­mében a bormust és a bor képezi, minélfogva a szőliő után borterme­lési adó nem fizetendő, még akkor sem, ha az egész szőlőtermés adat­nék is el. Ily esetben a borterme­lési adó fizetésére az köteles, aki a szőlőből bormustot vagy bort ter­mel és -az adó az idézett t. cikk 10. szakasza szerint a must vagy a bor termelési helyén fizetendő. — Ha a termelő a mustot vagy a bort anélkül, hogy azt a termelési helyen bepincézte, illetve beraktá­rozta volna, más községbe szállítja és az ott lévő helyiségben pincézi, illetve raktározza be, úgy a bejelen­tést a törvény 10. szakaszásak 1. bekezdése érteimében abban a köz­ségben kell megtenni, ’amelyben a mustot vagy a bort bspincézíe, il­letve beraktározta. — Éhez képeit tehát a must vagy a bor kezelése körüli teendőket annak a községnek kell végeznie, amelynek területén a mustot vágy a bort a termelő be- pincézte, illetve beraktározta és így a törvény 13 szakaszában beszedési é® kezelési költség fejében megálla­pított hektoliterenként 2 ;orona ugyancsak ezt a községet illeti meg. — A törvény végrehajtására vo­natkozó 1918. évi 1000 számú kör­rendelet 7. szakaszának httározvá- nyai értelmében az Ausztriába, Bosz­nia-Hercegovinába avagy a vámküi- földre való kiszállításkor, ha ax e részben fennálló különleges szabá­lyokban előirt föltételek fennforognak és a pénzügyi igazgatóság ez alapon az adó befizetése nélküli vagy a le­fizetett adó visszatéritésemelleti kivi­telre szóló engedélyt megadja, a bortermelési adóból az. államkincs­tárt megillető hektoliierenkénli 10 korona adó leiratik vagy, visszaté- rittetik. — A Széchényi-teévé- házban minden este KiS9 Béta cigány prímás híres zenekara muzsikái. ■

Next

/
Thumbnails
Contents