Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-12-20 / 293. szám

Előfizetési árak: Herbes *r "’déken postán küldve égési évre 40 korona, — -él «ívre 20 korona, — negyed évre 10 korona, — egy hóra 4 korona. — Egyes szám ára >rnsp és ünnepnap la 16 f. — Szerkeszti. és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — begyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hitlS 6a üenep utáni nap kivátelável mindennap. Soranfcá Ukzgazdi Hirdetési áraki I Nyílttéri kSzleméay 2 U, birősijl lláletefe 'entá«ek 1 K. látéko ránt: nyílttéri kSzlemáay 2 ____ ««ágiHzlemények, gyászjet ... C élú sgyesOletek, bálblzottaigok értesítései, tetülíiiei#»«! nyugtázása «0 Hl). Eljegyzések; házasságok, kflszánetny#) tanítások 10 sortotok. - HIRDETÉSEKt egész el4«» las M K, hasábonként és centiméterenként haté* (igék. gazdaságok és hivataloknak l K, nagáncágalmea — » fillér, aaallaghirdatás azévagoldalon 1 K. A nemzetgyűlés. Eger, dee. 19. A népkormánynak az az el­határozott szándéka, hogy a legközelebbi hetekben meg­ejted a választásokat a köztár­sasági néptörvénynyel megálla­pított általános egyenlő és titkos választójog alapján és január hó közepére összehívja a nem­zetgyűlést. A népkormánynak ezt az el­határozását csak a legteljesebb helyesléssel fogadhatja mindenki és immár a legfőbb ideje is, hogy a nemzetgyűlés össze­üljön. A győzelmes forradalom által megteremtett uj korszak első, átmeneti idejében nagyon ter­mészetesen nem lehetett mind­járt arra gondolni, hogy az al kotmány sáncaiba most már igazán bevett egész nemzet választás utján képzett parla­menti képviselet határozzon az ország legfontosabb dolgaiban, hozzon törvényeket és gyako­rolja a kormány működésének ellenőrzését. De bizonyos másfelől, hogy se a kormány által a Nemzeti Tanács felhatalmazásából gya­korolt törvényhozást nem lehet állandósítani, se maga a kor­mány hosszabb ideig az egész nemzet szabályszerű képvisele­tét alkotó parlament ellenőrzése nélkül nem maradhat. Nem mintha eleve bizalmatlan lenne a nemzet működése iránt, ha­nem mert ez a dolgok rendje, ennek a szabályszerű parla­menti ellenőrzésnek kell helyet foglalni, mihelyt a viszonyok megengedik. Arra pedig már mindenesetre módot adnak ezek, hogy rátérjünk a parlamenti és a parlament által irányított és ellenőrzők kormánymüködésre. Nem akadály, hogy az ország nem csekély része megszállva van cseh-szlovázok, románok, szerbek által. Nem várhatunk addig sem, amig ennek a meg­szállásnak kérdése a békekon­ferencián végleg tisztázódik. Válasszanak ezekről a terüle­tekről képviselőket, ahogyan épen lehet. Hogy esetleg csonka lesz az az összeülő alkotmá- nyozó parlament, kisebb baj, mintha egyáltalán nem ülne össze. Most nem lehet régiköz­jogi tételeken nyargalni, az é feletti meggondolásukkal és vi­tákkal az időt nem tölthetjük. Itt cselekedni kell sürgősen, úgy, ahogy lehet. És ennek van még egy nagyon nevezetes oka, amit nem téveszthetünk szem elől. Az antanlnak meg kell mu­tatnunk, hogy mi a demokráciát végleg megakarjuk alapozni, megállapítván az uj alkotmányos rendet és behelyezve az annak j megfelelő szervezetet. Meg kell azt mutatnunk, mert jói tudjuk, i hogy a minden irányban ren | dezett állapotok a? antant ré­széről a békekötésnek fő fel­tétele. Különben is meg kel­lene tennünk most már a vég­leges demokratikus berendezke­dést, de igy állván a dolog, azzal még kevésbbé késleked­hetünk. Ha akként járunk el, se kényszerből tesszük, amit teszünk. Csak a nagyobb si­etésre vagyunk ösztönözve. De különben is akarjuk végleg a tiszta, becsületes, őszinte de- | mokráciát, amely mindenkinek | megadja a polttikai, társadalmi és gazdasági érvényesülés tel­jes szabadságát s igy egy bol­dogabb jövő lehetőségére a szükséges szilárd alapot lerakja, a melyen azután sokkal köny- nyebb építeni, mint ma, amikor jóformán a levegőben lógunk. Magyarország megszállása. Erdély veszed« me. — A magyarság ellentállása. — Nagy izgalom Kolozsvárod. Budapest, dec. 19. Kolozsvár lakossága, a ma­gyarság és székelység egyálta­lán nem akar beletörődni a román megszállásba. A han gúlát annyira elkeseredetté vált, hogy az ott időző Fényes László kormánybiztos, valamint az erdélyi és kolozsvári nem­zeti tanácsnak minden befolyá­sukat latba kellett vetni, hogy az elkeseredésből vérengzés ne támadjon. Tanácskozás folyik arról, hogy a megszállás alatt a magyar katonaság helyén maradjon e ? Az a felfogás a magyar részről, hogy a romá­nok esetleg megszállhatnak egyes stratégiai pontokat, de nincs joguk az ott levő kato­nákat eltávolítani.- A csehek megálltak. Kolozsvár megszállásának hire a tegnap esti órákban jutott a városban köztudomásra, a mire több ezer főnyi tömeg gyűlt össze a Nemzeti Tanács épülete előtt. Itt dr. Vince Sán­dor a tanács elnöke csillapító beszedet intézett a tömeghez. Kolozsvárott a tegnap esti órákban intézkedtek a hatósá­gok, hogy a székely katonákat bevaggonirozzák s elszállítsák. Az egyik átjáró hidon két ro­mán katona kézigránátot do­bott a székelyek vonatára, a mire a székelyek sortüzet adtak a támadókra. Ezek egyike el- meneKült, a másikat azonban 15 lövéssel a székelyek meg­ölték. A lövésekre nagy tömeg cső­cselék gyűlt össze, amely az erdélyi pinceegylet pincéjébe hatolt, ott leitta magát s azután lövöldözve végigvonult a város uteáin. A zajrb Zeyk István huszárszázados kinyitotta laká­sának az ablakát és kinézett, miközben golyó fúródott ar­cába. A golyó, mely dum-dum lőveg volt egészen szétron­csolta a kapitány fejét. A szá­zados azonnal meghalt. A ko­lozsvári nemzetőrségnek végre a késő éjjeli órákban sikerült a rendet helyreállítani. Egy másik kolozsvári távirat szerint néhány nappal ezelőtt a mieink nagyobb mennyiség® benzint szállítottak el vonaton Nagyszebenből. A románok megtámadták a vonatot, ame­lyet magyar katonák kisértek páncél vonattal. Véres harc tá­madt, amelynek az lett az ered­ménye, hogy katonáink szét­verték a románokét. A csehek megálltak. Budapest, dec. 10. Hivatalosan jelentik: A Poprád és ígló környékén, valamint a Turóc völgyében jelentett eseh csapatok előnyo­mulásukat nem folytatták. Pozsonytól északkeletre a helyzet változatlan. A többi határszélekről újabb jelentés nem érkezettt. Budapest, dec. 19. Ideérkezett jelentések szerint, debember 16-an bevonult Sel- mecz bányára 48 főnyi cseh csapét, a mely megszállotta a városházát s azután a város kifosztására indultak. A dohány­gyárban készenálló 22 waggon szivart útnak indították Cseh­ország felk, de Garamberzen- cén a cseh katonák összevesz­tek a zsákmányon s valóságos harcot vívtak. Közben elszéled­f

Next

/
Thumbnails
Contents