Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-12-17 / 290. szám
Ara íC fillér XXY. évfolyam. 1918. üseember 17. ke íd 289. «-ri- jgggygs;rg cc«ica< íWWSKim ?! EGRI FSőíi2eíési árak: fíelybet' ér vidéken postán küldve egész évre «5 korona, — :éi évre 20 korona, — negyed évre 10 korona, egy hóra 4 korona. — Egyes «zám ára v aséraap és ünnepnap is 16 f. ~ Szerkesztő. g is kiadóhivatal: Eper, Jókai Mór-utca 6. — r.V jvei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfS ée ünnep uUil nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: S oronkénti Nyilttérl közlemény 2 K, blróslgl ItéleOfe. özgazdasáal közlemények, gyészjelentések 1 K. JótékoR't las SM K, hasábonként és centiméterenként hité- sások, gazdaságok é* hivataloknak 1 K, magáncégtkock — 70 fillér, szallaghirdetés szövegétetek)» 1 K. Kaggarország eggsége. Eger, dec. 16. Nem mi mondjuk, mert saját dolgunkban az elfogultság vádjával illetnének bennünket, külföldi, sőt éppé® a mai antant államokbeli publicisták állapították rneg Magyarországról, hogy alig van, vagy a szi- getfekvésü Angliát kivéve, nincs is ország Európában, melyet a természet oly kedvező határokkal látott volna el, mint országunk. És alig van, amelynek természeti viszonyai oly meglepő módon egészítenék ki egymást. Az Alföld legacélosabb búzát rengető síksága, az ipari kihasználásra pazar vizierőket rejtegető hegységkoszorujaj a közlekedés természetes ereiül szolgáló folyórendszer és a tenger végtelen vize, minden együtt volt Ute», hogy népe nagyobb méretű nekilendülésével a produktiv munkára a legboldogabb anyagi jólétet alapozza meg. Az újabb politikai fejlődés azonban, a most förrongóban levő átalakulás, úgy latszik, rácáfol a régi axiómára, hogy a politikának a földrajz az egyik föalapja. Ma az önrendelkezési jog nevében teljes függetlenségre törekvő, tisztán a faji összetartozást néző nemzetek nem he* derítenek természetes határokra, földrajzi egységre, az ország területi részeinek egymást kiegészítő oly fontos gazdasági szerepére. Ma az önrendelkezési jog nevében igyekeznek szétdarabolni Magyarországot, nagy igyekezettel befejezett tényeket teremtvén, hogy a béke- konferenáiának ne legyen egyéb dolga, mist a régen halálra Ítélt, régen hullának tekintett egykori Ausztria-Magyarország teljes likvidálását tudomásul venni és jóváhagyni. Érdekes, hogy az önrendelkezési elv nevében való szétrobbantása a ma még legalább jogilag meglevő államkersteknek éppen annál a népnél jelentkezik tán legerősebben, melyet saját fajrokonai- tol a Kárpátok természetalkotta sziklafala választ el köröskörül: a románoknál. De Magyarország egysége nemcsak természeti, földrajzi egység. A sok százados közös történeti mult, a gazdasági, kulturális kapcsok is oly egységet hivatottak teremteni az itt élő népek között, mely nagyobb erőre, állandóságra számíthat, mint a faji tényező túlhajtott alkalmazása. Hiába szónokolnak az utóbbi egyetlen üdvözítő erejéről. Már eddig is eléggé látjuk, hogy ezt az állam- alakulások kizárólagos alapjává tenni nem lehet. Horvátok, szer- bek, bosnyákok egy egységes nemzet fiainak hirdették magukat, amíg nem egyesültek. De a mint kimondották az egyesülést, azonnal kitört a régi horváí-szerb rivalitás. Hasonló- képpen nagy az összeküiönbö- zés a románok és szerbek között is, úgy, hogy az uj alakulatok mellett tartós béke nem képzelhető. Európa, sőt az emberiség jövendő békéjét csak az egységes Magyarország biztosíthatja, amelynek határain belül az összes itt élő népek az önrendelkezési jog minden kellékével felruházva, rendben, békén, kultúrában és jómódban fejlődhetnek. A békekonferenciának erre az alapra kell helyezkedni s ha ettől eltér, akkorjsohasem lehet béke Európában. Azért hisszük, hogy az utolsó órában Magyarország egységének kérdése a legkomolyabb sulylyal fog szerepelni a béke mérlegén és azok akik ma békét- diktálják, számot fognak ezzel vetni, mert saját érdekük j is ezt követeli. A franciák megtiltják a románoknak a demarkációs vonal átlépését. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, dec. 16. Mint Kolozsvárról sürgőnyzik, Pap usicsó István a nagyszebeni román nemzeti bizottság nevében közölte a kolozsvári nemzeti tanács alelnökével dr. Vince Sándorral, hogy a román csapatok utasítást kaptak a demarkációs vonal átlépésére és egyes magyarországi és erdélyi városok megsz 1- lására. Dr. Nagy Vince telefonon azonnal érintkezésbe lépett bőbm V Itnos hadügyi államtitkárral, aki viszont Vix francia alezredeshez fordult. Vix táviratot intézett a román hadsereg főparancsnokságához, a melyben utasi ja, hogy a román hadsereg át ne lépje a Marost s a mi csapataink maradjanak a demarkációs vonalon. Vix egyúttal közölte azt is, hogy a román gárdáknak nincs joguk sem megszállásra, sem egyes városokban az impérium átvételére, a melynek mindenütt magyar kézben kell maradni. A román csapatok más francia parancsnokságoktól is megkapták az utasítást, hogy a demarkációs vonalat át ne lépjék. Szervezkedő gyűlések Egeroen. A Bövelöninnkások gyűlése. A magánál!almaz ttak szervezkedése. A kisiparosok ;értekeziete. A bőriparosok; •— Saját tudósítónktól. — Eger, dec. 16. A tegnepj vasárnap ismét a szervezkedések napj i volt. A különböző társadalmi osztályok tegnap is több gyűlést tartottak, amelyen főleg gaz- dasági szervezkedésüket tárgyalták. így délelőtt a főreáliskolában az egri nevelő munkások tanárok, tanítók, óvónők gyűltek össze navy számmal, hogy szervezkedésüket megbeszéljék. A gyölést, amelyen megjelent dr. Mód'y László kormánybiztos főispán is, Alpári Lajos tanfelügyelő nyitotta meg a szervezőbizottság revében, majd indítványára dr. Csutorás László jogakadémiai tanárt megválasztották a gyűlés emökévé, akinek felhivá- * Sára Miklóssy előadó ismertette & ■ nevelőmunkások sorába tartozó tanítással foglalkozó összes pedagógusok törekvéseit és szervezkedésének célját. A nrevelőmunkások országos szövetségének felhívására indították meg az egriek is a mozgalmat, amelynek célja a politika kizárásával egyedül az, hogy az ország nevelőmunkásainak nagybecsű munkájának értékét teljes mértékben méltányo'ják és elismejék Főcélja szervezkedésüknek elsősorban anyagi helyzetük rendezése, mert hisz enélkül nem végezhetnek eredményes munkát. Kivár ják továbbá a szolgálati pragmatikát, a tanítói és tanári kamarák fel'áilhák t, a kulturális intézményekben a vezető szerep biztosítását 8 a nevelőmunkái-ok gyermekeinek megfelelő támogatását. A részletes programmot még az összehv*ndó országos kongresszus fogjí megállapítani, de a szervezeteket m r most meg kell csinálni. Ezután bemutatták az alapszabályokat, -melyeket egyes kisebb módosításokkal elfogadtak s végül kimondottak a nevelőmunkások or-
