Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-12-12 / 286. szám
Vass láaos államtitkár az ország élelmezéséről. Magyarország élelmezése biztosítva van. Budapest, dec. 11. A Budapesten megjelenő „Köztársasági Üj^ág“ munkatársa előtt dr. Vass Jänoii közélelmezési állam titkár az ország élelmezéséről a kö vetkező közérdekű nj-iiaikozaíot tette: — Az ország élelmezését közvet" len veszély egyelőre nem fenyegeti. Persze rengeteg a technikai akadály, amely a felgyüjtést és az egyenlő mértékű elosztást nehezíti. Komoly baj itt a azénhiány. ami úgy a szál litásra, mini a gyáriizemek termelésére jelent végzetes csapást. Vannak — úgy tudom, — ma már eredményesebb tárgyalások folyamatban a cseh és o?ztrák-,német kormányokkal ép a széneíLtás kérdésében és hisszük, hogy nemsokára eljutunk a megegyezésig. — A közélelmezésügyi minisztériumnak mérhetetlen gondot okozott a dél- és felvidékek elszakadása. Mindenki jól tudja, hogy az ország kö/ös élelmezéséhez a Bácska és a többi szerb haíármeníi vidékek tetmelte a legtöbb gabonanemüí és a sertésállománynak i3 elég tekintélyes részét, a Fe^idek pedig fő burgonyatermelője az országnak. Ezek a terültek most a demar- kácionális vonal mögé záródtak, honnan eddig semmi mennyiséget nem tud unk átkozni. Hogy számo- ; kát is adjak : zsireliátásunk négy százért? darab hizoit sertésállományt Igényel, amiből ma csak s?áztizer van. Ezért mg/ mozgalmat indítottunk a sertéshizlalás ügyében, módot adtunk a hizlalni akaró kisgazdádnak is fczzal a sz’goru meghagyással, hogy félhizottakat levágni nem szabad. — Hüvelyes véleményünk ez évben összesen háromszáz vaggon. Ennek nsgv részéi a forradalom hányta szít; ma tehát igen csekély a fogyasztásra kibocsátott készlet ebből. A gabonakészletünk kel elő vigyázattal fogunk takarékoskodni. Búzánk rengeteg métermázrája nu radt a szerbek zsákmányául, sok p^d'g a forradalmi nyújtózkodáskor po'yázódott ti. Uen kellemetlen meglepetésekre ébredünk egy egy számfej'ésnél, am kor kisül, hogy as a gabona, amire feltétlenül számi tot'unk, a fent era i'ett Óitok vala melyikénél fogva nincs Amig pontos mértékben meg nem állapitiuk a tényleg rendelkezésre bocsátható gabonakvaniumnak, i eig lenesen behozzuk megint a fejada gokra ismert kulcs alapján kiszabott ku»or caii-ztet. — A legsúlyosabb kérdés a cukorgyártás kérdése. Cukortermelésünk egészen stagnál. Elsősorban szén nincs az üzemhez, legtöbb gyárunk már hetek óta ISIS. december 12, nem dolgozik, de a legfőbb b j, amin villámgyors tá2gada!ms akcióval kell segíteni, az, hogy százholdakra menő területeken még künn van a kukorica, a cukorrépa és a krumpli. Rengeteg mennyiség pusztul el már eddig is ezekből. Különösen a répatermésben tesz mérhetetlen károkat a nagyon korán beállt tél, mert megint csak a forradalom mutifta- eltolődásokat okozott, nem hordták ba az idői termést. Sürgős segítséget kérnek, hogy ezt az óriási oem- zetvagyont megmentsük. Mi nyom ban intézked ünk, hogy a répabe- takaritáshoz munkásokat kü djünk, melyben nagy segítségünkre voltak a szocialisták, kik saját hatáskörükben állítottak rendelkezésre embereket. — A kukorica szedést az. intelligens osztályok segítségével keli sürgősen elintézni. Hangsúlyozom, jövő élelmezésünk alapja van ko molyaa veszélyeztetve azáltal, hogy egész járásokra íölorészuken még lábon áll a tengeri. ill] !'■ MMWMUW A kukoricaszedés igen könnyű munka, aztán a földek nem sárosak, legtöbb helyütt hóval vannak fedve már ami lényegesen könnyíti majd a szokatlan munkál. — A közéielmezés e sürgős megoldása tárgyában egyik ankét a má8ikaíéii:a minisztérium egyelőre egy nagy gondol aítennelő fofcus. De bízunk számításunk praktikus prak tikua alapjiban és ígérjük, hogy nem engedjük megállni az ország szekerét. Az államtitkár kukoricaszedés ah dója javára hasznok ideának látszik, hogy erre a felelete sürgős mnnks- laíra a cserké zfiukat próbáljak ki. Az iskolák január 10 ig úgyis zárva vannak, mulasztást tehát azok a tanulásban nem szenvednek ezáltal, viszont három hét alatt el végzik és betakarítják a veszélyeztetett tengerit, amivel óriási hasznára lettek a köznek, de ők maguk is megkeresték tandíjaikat legalább. Az államii kár intézkedett, hogy a cserkész szövetséggel mielőbb din tézze ezt a harznos prepozíciót. sssa Hz ónálló tót köztársaság kikiáltása. A kassai tét nemzetgyűlés. — Ma kifeiá'tották a tót köztársaságot. —Hodzsa Miián lesz az elnök? Budapest dec. 11. Kassáról sürgönyzik: A kassai városház közgyűlési terme ma történelmi esemény színhelye volt. A keleti tótok ugyanis ma délután 3 órakor itt nemzetgyűlést tartottak, melyen kikiáltotok az önálló ffiggeilen Ltó» köztársaságot. A nemzetgyűlésen, amely ma délután 3 órakor kezdődött, rendkívül nagy számmal jelentek meg a keleti tótság küldöttei. A jelenvoltak mind, kivétel nélküi a cseh uraíorn ellen fog'altak állást. A gyűlés egész délután lelkes hangulatban folyt s befe- zése csak az esti órákra várható. Általános a felfogás, hogy a tótság a belső béke megteremtéséért s a tótság önnáilóságáért küzdő vezérférfiak sorából a töt népköztársaság elnökévé II (Izmi Milánt a cseh kormány budapesti követét fogja megválasztani, illetőleg neki fogja az elnöki szé két fölajánlani. Hodzsa csak kényszerhelyzetben fogadta el a prágai kormány követeli megbízását, akkor amikor a tótok még a cseh állam protektorátusa alatt remélték politikai szervezkedésük sikerét. Most azonban mikor látják, hogy a cseh államban csak csak még rosszabb dolguk lenne, viszont a magyar kormány nem támaszt akadályokat a független tói országgal szemben, Hodzsa Milán személyében vélik megtalálni azt a legalkalmasabb egyént, aki a tót köztársaságnak a kellő suiyí megragadhatja. Ha Hodzsa nem fogadhatná el az elnöki tisztséget — mint azt a hozzá közelállók határo zettan állítják — akkor Dula Máténak, vagy Mudrony János nak kínálják föl az elnökséget. Azt hiszik, hogy az uj alakulással megvalósul a felvidéken az óhajtott béke s a nyugati tótokkal is egységesek lennének. Az uj tót köztársaság kormányának egyes tagjait is emlegetik már. így: belügyminiszternek Román János ügyvédet, közigazgatási miniszternek Jed- lieska Ferenc pozsonyi egyetemi tanárt, népjóléti miniszternek Versa Jánost. A nagy áta akulás gazdasági programmjaEger, dec. 11. A nagy átalakulás érthető kíváncsisággal néz a közvé'eminy az uj kormány gazdasági é? pénzügyi tervei felé, mert a háború megszűnése egyet je ént a gazdasági éíet újra« éledésével.; Ez az érdeklődés részben kielégítést nyert, mert a kormány több tagja nyilatkozott airóí a programm- ról. amelyet a sejáí resizortjáhan megva ősitani óhajt. Kétségkívül, ezekbői a tervekből egyeőre mfg hiányzik a nagy elvi alap, amelyen a kormány gazdasági programmja nyugszik és a r életkérdések sincsenek még kellően elénk álíiive. A gazdasági politikában azonban kár volna a kormány munkásságot túlzott kívánságokkal elrontani. Nem felej heJjiik el, hogy az alkotmányos ág szempontjából csak az a kormányprogramra szolgálhat majd a kormány gtzdasági tevékenységének alapjául, amely a nemzet megnyilvánult aktraiánnk megfejel. — Éppen a'ért meglehetősen idő e'ött való volfiß, ha már ez alka'ommal a kormány az összes kérdésesre kiterjedő részletes programmal áilana elő, midőn ez a progrsmm még távol áll a gyakorlati megvalósulástól. Az első feladat, amely a fegyver- szünet nyomában jár, a belső rend megse érmésé, mert enélkül semmiféle gazdasági munka nem képzelhető. Az uj kormai-ynsk a szociáldemokrata part segítségével a * atal- más áralakulást sikerült is minden erősebb rázkóchatás nélkül megváló • sitania. A belső rend további biztosítása még ma is, éppen a gazdasági te vékenység érdekében elsőrangú és a legjelentősebb kormányfaladot. Ám már most az átaíaku as gaz- dasagt programmját illeti, első sorban a biitokfe!oszSás kérdése különösen aktuális, me;1 ezt a mező- gazdasági munká teszi sürgőssé. A birtokpoliúkai kérdésekkel együtt már az aj?ón kopognak az úgynevezett átmeneti gazdaság összes problémát, Ezeket a kérdéseket azc»bm érezhetően befolyásolj*« a békevei összefüggő kérdések, mert megöl- dásukat jó részben a béktfeltételek- tő! kell függővé tenni. Egyelőre arra keli ízoritko nunk, hogy a munka erőt és a termelés anyagait biztosíthassuk, ameyek kö-ül a szén kér ese ái! első heíyen és melyre vonatkozólag örömmel konst táljuk, hogy Garami kereskedelemügyi miniszter erre a kérdésre kiváló figyelmet fordít. A másik a közlekedés kérdésé, a hol a miniszter a fővárosi közlekedés érdekében már is lett intézkedéseket és rémémünk kell, hogy a vasutas-szindikátus közre működésével mieií bb az első lépeseket meg fo*ja tenni a Máv. lehető Helyrehozatala éruekében. E teHníetben a
