Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-12-11 / 285. szám
Ára 16 iiiiér ■|BHSMÉWCI|III|I|II|||I^IIIIIWIII I I I I gJgHMWIWMKgSP BBg—Ü sr XX Y. év faljam. 1918. december lí. szerda 284. tassdun-—i3fcffn£afc>>.-■..- ^V.&Bgáti& HM fi! "!■■—g—mmmmmmmmj^mmmagm^m^mamamammmm sem Előfizetési árak: ffetybes' *'' üdéken postán küldve egész évre 40 korona, ■•> évre 20 korona, — negyed évre Í0 korona, &•? hóra 4 korona. — Egyes szám ára *. rnap és ünnepnap is 16 f. — Szerkesztő^ ' és kiadóhivatal: Eger, ]6kai Mór-utca 6. — t. r?ei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP / Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFA! JÁNOS. Megjelenik hétIS és flnnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési iraki _________«orig a __ ______________ ____ l as 3eo K, hasábonként és centiméterenként haté* (ágak. gazdaságok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek — 70 fillér, azaílaghlrdetéa ezftvegoldalon I K. I Újabb jelszót tűznek ki ezért j az entente vezetői a maguk | sötét imperialista lobogójára s ; azt hirdeti, hogy a volt központi hatalmakat szerintük fenyegető anarchia és bolseviz- í mus ellen akarják folytatni a küzdelmet. Ezt még meg lehetne érteni ott, ahol téuyleg van ilyen veszedelem. De ha j az antant a demokráciát kiküzdő forradalomtól is tart és l például Románia sötét rabszol- I gaságban nyögő népének kirob- í bánni készülő forradalmi elé- ! gedetlenséget elnyomni szándé- j kozik, nem látjuk be, hogy j erre éppen csak az lenne az \ egyedüli mód, hogy a huszon- ? hat megye meghódításával akar- \ ják egy legnyersebb, legkendő- | zetlenebb osztályuralomtól kill zsákmányolt végelkeseredésbe i kergetett nép nyugtalanságát iecsillapitani. Olyan véráteresz- l lést akarunk a nagy beteg ja- I vára, amitől a másik pusztul el. I Ha ez nem' fontos az összes \ többieknek, vájjon nem fontos ! az< elnöknek sem ? Igaza van az elnöknek, mi- ; kor azt mondotta, nem tud oly I szolgálatot elgondolni, mely l fontosabb lenne, mint jövetele, j személyes ellenőrzése a békemü I készítésé felett. Ez legelső, j legsúlyosabb kötelessége és | amit tenni fog, azért oly felelj lőségei vállal, amihez nincs | fogható. íj Hinnünk kell abban, hogy j ismeri felelősségét azokért amit \ hirdetett s amit megvalósiiani | igért, azt mégis valósítja. Mert hogyha hajója énélkül tér vissza, akkor Európában végig fog gyűlni a láng s j Wilson nem egy uj boldogabb \ világot hagy itt a háta mögött, I hanem egy rettenetes tűzhányót, » amelynek szörnyű zsarátnokai I át röppennek az óceánon túlra is. W fson útja. (Saját tudósítónk telefonjdeniése.) Budapest., dec. 10. Géniből sürgönyzik: Párisi jelentések szerint Wilson hajója a George Washington valamint a kísérő hajók, amelyek Wilson elnököt és kíséretét hozzák, tegnap elhaladtak az Azori-szigetek előtt. Wilson útja alatt a tenger nagyon viharos volt s az elnök tengeri betegséget is kapott. / Az Azori szigeteknél a francia követ Wiison elé hajózott s üdvözölte az elnököt Az elnök a követnek kijelentette, hogz azon lesz, hogy a nehézségeket, üzenetének ismeretes tizennégy pontjával összhangban áthidalja. & csehek megszánták lerifcttóüdo!. (Saját üídősiiőnk teiefonjdentése.) Budapest, dec. 10. Mint BécsbőS sürgönyzik, mintegy 250 főnyi cseh csapat két ágyúval megszállta Marien- badot. A cseheh a népőrséget lefegyverezték. Délben a csehek parancsnnka megjelent a városházán s közölte a polgármesterrel, hogy Marienbadot és területét m gszálija. A poU .gármester ez ellen tiltakozását fejez je ki. ElszÉz-Lotaringia figfe (Saját tudósitónatól.) Budapest, dec. 10. 1 Berlinből sürgönyzik: Mint a Havas ügynökség jelenti, Poincaré elnök a párisi városházán a polgármester előtt kijelentette, hogy az a népszavazás, amelyről ElszászLotha- ringiában a németek beszélnek, már el van intézve Elszász- Lotharingia megszállásával. Wilson elnök hajója már az óceánon jár s úgy lehet e héten már kiköt a gőzös s Amerika elnöke Európa földjére lép. A világ véreres szeme a büszke gályát kémleli s hajó még olyan terhet nem hordott hátán mióta vizet szánt, mint a melyik most közeledik az óceán túlsó partjáról Európa felé. Wilson elnök Amerikának a világháborúba való beavatkozásával eldöntötte a négy és fél évig tartott emberöldöklés sorsát. Célját: a világ békéjét fenyegető német militárizmus- nak és autokrata uralomnak megsemmisítését elérte. De ő, aki hazájának óriási jelentőségénél és saját személyének kivételes súlyánál fogva legfőbb irányitója volt a szövetségesek háborújának, ennek kezdetétől folyton hangoztatott elveinél fogva irányitója akar lenni és lesz a békének is. Azért jön Európába, mini legutóbbi kongresszusi üzenetében kifejezte, hogy ezt a békét, az ő békéjét megcsinálja. „Tartozom magamnak azzal — mondotta, — hogy arra ügyeljek, hogy ezeket az elveket ne magyarázzák tévesen és hogy minden megtörténjék, hogy megvalósuljanak.“ Az események napról-napra igazolják, mennyire szükség van az ő jövetelére. Nem azért állította fel elveit, hogy azok nevében, azok elcsavarásával, vagy éppen egyenes negligálásával már most a legyőzőitekkel szemben minden megengedett legyen. Wilson felállította a tételt, hogy a béke ne legyen megalázás és elkeseredés forrása legyőzöttekre. Anglia, Fran ciaország Németország a vae victis elvét a legkönyörtelcneb- bül készül alkalmazni. Wilson felállította a tételt, hogy nem a népek ellen, melyeket belevittek a háborúba, hanem a bűnös kormányok ellen kell eljárni. És az angol és francia imperialisták a kapitalistákkal együtt a népeket akarják megbüntetni, kirabolni s megnyomorítani időtlen időkre, hogy a feltámadásra még csak reménye se legyen. Wilson felállította a nemzetek önrendelkezésének elvét, de nem úgy, hogy az jogot adjon mindegyiknek még a békekongresszus előtt annyit hódítani képzelt jogcímeken más nemzetektől, amennyi éppen jól esik. Most Magyaror szág területe fölött vigan folyik a nagy osztozkodás, ellenére a fegyverszüneti megállapodásoknak. Különben most már igazán nem tudjuk, vannak e ilyenek, vannak-e még valamelyes jogaink egyáltalán, avagy csak kötelességeink, melyek abban foglalhatók össze: tűrni és hallgatni. Most a cseh külügyminiszter szerint Károlyival egyáltalán nem mint elismert meghatalmazottal tárgyaltak és a kötelező tárgyalásokat csak Versail- lesben. fogják lefolytatni. Az entente hatalmak nagy garral azt hirdették mindig, hogy az elnyomó, népeket tipró autokrata uralom ellen szálltak harcba s most a leggőgösebb zsarnoksággal akarnak ráfeküdni azokra a népekre, akik autokrata vezetőiket elkergették és lerázták magukról a rabbilincset, a zsarnokságot.
