Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-12-06 / 281. szám
XXV. <H folyam. 1918. december 6. péntek 280. «£&?■» An\ 16 fillér BEgg^gBgggBgg^g&tf^ • < ^-.ü pgWBswwEa? na ÚJSÁG EISHzelési árak: Helybe. 5: vidéken postán küldve egész évre 40 korona, — :é! évre 20 korona, — negyed évre 10 korona, • egy hóra 4 korona. — Egyes szám ára vasárnap ás ünnepnap is IS f. — Szerkesztőiig és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő ée ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronkénti Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági Ítéletek, nyugtázása «0 fitt. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 10 K, — HIRDETÉSEKi egész oldalát MO K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak l K, magáncégeknek — 70 fillér, szal!aghlrdeté8 szövegoidalon l K. A megszállott Jffagparország. Eger, dec. 5. A végtelenségbe nyúló háború szenvedései által belsőleg kimerített Magyarország békét akart, letette a fegyvert. Most egy megszállott ország. Az ország fővárosában franciák ülnek, a fegyverszüneti szerződés pontozatai szerint az antantnak joga van minden stratégiailag fontos pontot meg- szállani. A korrupt imperialista mámor gőzétől megbódult szomszéd államok ezt most jogtalanul, erőszakosan kihasználják. A délvidéket a szerbek, Erdélyt a románok özőnlik el, egyáita-^ Ián nem alkalmazkodva a fegyverszüneti szerződés féltéseiéihez. Csatlakoznak hozzájuk a csehek, akik most a felvidéken nyugtalanítják imperialisztikus törekvéseikkel, a békében, rendben és nyugalomban élni kívánó lakosságot, a mely túlnyomó részben magyar s még a lót - ság sem óhajt a szabad ma gyár köztársaságból a cseh- szlovén imperializmus fojtogató karjaiba jutni. A magyar nemzet a világháborúban szívós életerejének, az élethez való jogának, el- puszíithatlanságának olyan tanúságát adta, aminőre — szerénytelenség és az öndicséret legnagyobb árnyéka nélkül el mondhatjuk — csak a legnagyobb nemzetek képesek. Hősies küzdelmünket az osztrák vezetés sok kárhozaiös baklövése, nagy hibái mellett is ellenségeink is mindig elismerték. — Hogy a front mögötti nép mily nem kevésbé héroszi küzdelmet állott ki nap-nap után, az a háborús konjunktúrának a többiekhez képest elenyészően csekély kiválasztottam kívül mindenki tudja és érzi. Elbuktunk mindennek dacára és le vagyunk győzve. De nem ellenségeink győztek íe. Önként hagytuk abba a harcot melyet rég kilátástalannak láttunk, milyet azonban idegen érdekekért tovább akartak folytattatni velünk a végpusztuíásig. Négyszáz esztendeje, a török hódítás óta idegen haderők nem állottak az ország fővárosában. Dicsőséges negyven- nyolcadik i szabadságharcunk óta sem az ország területén sem, amikor az osztrák abszolutizmus zúdította ránk az orosz hadakat, miután a maga erejéből nem tudott velünk boldo • gulr.i. Most megint megszállott ország vagyunlf. Szomorú ország, de nem kétségbeesett. Az antant megszállást a fegyverszüneti szerződéssel vállaltuk. A kiknek a megszállását pedig nem vállaltuk, azokat se te tinijük ellenségeinknek, ha nem jönnek ellenség gyanánt. A megszállás azonban kezd olyan ellenséges indufatu lenni, amit már nem lehet egész lemondással fogadni. Tegnap a budapesti francia bizotíságraár Felsőmagyarország katonai kiürítését is kierőszakolta a kormánytól, ami a fegyverszüneti feltételeknek lábbal tiprása olyanoktól, akik annyira hangoztatják a jog és igazság törvényerejét és tiszteletét. Érthetetlen, hogy mit akar ezzel az entente ? Mert ez nem jó sem nekünk, sem neki. Nálunk aiarkiáí és pusztulást hozhat a felvidéken is, sőt veszedelmes az égés* országra, de & mi pusztulásunk és anar- kiánk visszahathat az entente- államokra, egész Európára és az emberiségre. A népkormány erélyes prok- lamáciéban tiltakozik a nemzetközi jognak ez ellen a lábbal tiprása ellen. Sajnos, mást nem tehet. Reméljük, hogy tiltakozásunkat meghallja Amerika elnöke és Amerika népe is, a melynek segítsége nélkül az entente imperialistái ma nem tobzódhatnának ilyen kegyetlenül ártatlan népeken. Reméljük, hogy «sak észre- térnek a győzők is s megmaradnak azon a határon, ahová ők határjelzőnek a jogot, igazságot testvériességei és emberiességet állították. i raknék magyaromig Integritása mellett. (Saját tudósítónk íeíefor-jelentése.) Budapest, dec. 5. Homonnáró! sürgönvzik: A rutén nép állásfoglalása dolgában a legutóbbi napokban Lesinczky Emii plébános nép- gyűléseket . tartott Toroczkón, Mezőlahorczon és Homonnán. A népgyfilésekmn a rutén nép eg?hííP«gttta£ állást foglalt Magyaromig területi integritása mellett Kijelentették a rutének, hogy megvárják a békekonferencia eredményét s «menynyiben ott őket a cseh- szlovén államhoz csatolnák, kimondják az önálló rutén köztársaságot. á német trósírSfeös is lemondott a trónró'. fisját tadősftónk teiefanjetentése.) Budapest, dec. S. Berlinből sürgöny zik: A Deutsch® Allgemeine Zeitung jelenti, hogy a volt német trónörökös szintén aláirt» a trónöröklési jogáról való lemondását. Jugoslavia és magyarersiég, (Saját tudósítónk felefonjelentése.) Budapest, dec. 5. Zágrábból sürgönyzik: A horvát kormány zágrábi hivatalos lapja, az Ágra mer Tageblatt, nyitván sugalmazott cikkben foglalkozik Jugoszlávia és Magyarország viszonyával. A lap mindenek előtt tiltakozik az ellen, hogy az uj magyar népköztársaság még most is a hervátok proteíkorának tünteti föl magát. Magyarország nem akar belenyugodni, hogy a horvátok és szerbek összevegyüljenek s még mais az Adria partjainak urai akarnak maradni. A magyarok e régi politikájának és gazdasági törekvésetek nincs többé alapja. Teljesen kilátástalan minden kísérlet, a mely a horvátokat a szerbektől el akarja választani. A magyaroknak gazdasági érdekei amellett szólnak, hogy minél szorosabban csatlakozzanak a délszlávok hoz, mert csak barátságos utón szerezhetik meg az Adriához való szabad és rendezett utat. Mi értjük, hogy fáj és nehéz elveszteni nekik azt, amit majdnem őrök idők óta bírnak. A tengerhez való ut a magyaroknak életfeltétel, de azt nem tehetjük, hogy saját békénket és jövőnket tönkretegyék. Mi megadjuk nekik azt, amit tőlünk várhatnak: a tengerhez való utat a mi politikai, gazdasági és életérdekeink megsértése léikül. Ha ezt megértik, nekünk érdekünk lesz, hogy egy szabad, demokratikus, életképes Magyarországgal szoros gazdasági viszont tartsunk fenn. Magyarország számára életkérdés, hogy bennünket ne izgasson, hanem barátkozzon meg velünk.
