Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-12-05 / 280. szám
2 fi 'J t • S \ A húsárak csSkktnése. Még mindig magasabbak a maximális árnál. — Saját tudósítónktól. — Eger, dec. 4. Hirt adtunk legutóbb arról, hogy az egri úgynevezett hónapos vásá- j ren 40 —50 százalékkál estek az élőmarha és az élősertések árai^s abbeli reményünknek adtunk kifejezést, hogy most a vágott húsára kát a hatóság még jobban csökkenteni fogja. A hatóságokban erre meg is volna a hajlandóság, azonban most figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a húsárak csökkenése a valóságban egészen más képet mutat. Szó van itt különösen a sertéshúsról, miután a szarvasmarha már szabadforgalom tárgya. Ugyanis az élő sertés ára körülbelül 8 koronától 8 kor. 50 fillérig van maximálva minőség szerint. Ilyen árban azonban élősertést már régóta nem kapni s a piaci forgalomban az élő sertést kilónként 16—18 koronával árulják. A vágott sertés hús ára ás pedig a nyerskaraj 14 koronára, egyéb hús 13 koronára, a szalonna 13 koronára, a háj 14 koronára, a zsír pedig 16 koronára van maximálva. De amint élő sertést nem lehetett kapni a maximális áron, épp úgy nem lehetett maximális áron kapni a vágott sertés bust és a többi sertés busanyagot. A piacon a vágott sertés ára 30-25 korona volt kilónként, a hájé ás zsíré 50 korona, a zsirsza- lonnáé 40—50 korona. Már most a legutóbbi vásáron nem a 8 kor. 50 filléres maximális ár csökkent 40—50 százalékkal az élősertésnél, hanem a 18 koronás ár, úgy. hogy az élő sertés ára kö rfllbelül 10 korona ma, ami még mindig jóval felül van a maximális áron. Némileg csökkent ennek hatása alatt a piaci kofáknál is a vágott sertéshús és a zsirnemüek ára, azon ban a zsirszalonna még ma is 34 korona, a háj és a zsír 40 korona, úgy. hogy háromszor drágább, mint a maximális ár. Persze ennek nem volna szabad így lennie s ezeket az uzsorasokat kérlelhetlenül meg kellene büntemi 8 a holmijaikat elkobozni, de akkor az lenne az eredmény, hogy eltűnne a sertéshús, a zsír s a töboi és kéz alatt, titokban más vidékre meg drágábban adnák el a sertést és a zsírt, mig Egerben az emberek teljesen zsír nélkül maradnan-ik. A hatóság tehát a kevésbé rosz- eeat választja s ink-bb szemet huny a z8Íruzsorások manipulációi fölött, csakhogy a közönségét meg ne fossza a zsírtól, amely most különösen tél víz idején elsőrangú táp szer. 1918. december 5 A helyzetű csak úgy lehetne segíteni, ha a kormány utján a ha- •. tóságek mielőbb és minél nagyobb J mennyiségben sertést és zsírt szereznének be s azt Egerben olesóbban áruba bocsátva juttatná a közönségnek, másrészt ezzel lenyomná az itteni uzsoraárakat, ami nagy áldás \ volna erre a szenvedő emberiségre, j ebben az embertelen keserves vi- 3 lágban. A gazdasági j oilágbéke. j Eger, dec. 4. j Ha a nemzetközi béke szempontjából elismerjük a gazdasági relációk szerepét és kellő suiyt helyezünk is a szabadkereskedelem keresztülvitelére, nem szabad megfeledkeznünk ezon gazdasági momentumokról, a melyek a háború befejezése után fontos szerepet visznek a gazdasági világbéke megteremtésében. A legelső követelmény a háború utánra az entente áttal tervezett gazdasági háború kiküszöbölése. A különbéke, amely Németországgal való szakadást jelenti, a már úgy is valószínűtlenné vált és különösen nálunk kevés szimpátiával találkozó „Mitteleurópa“ megszűntét jelenti és ezáltal feleslegessé teszi azt a retor- ziós akciót, amely az entente 1916. évi párisi gazdasági konferencián nyilvánult meg. Ezen az 1916. évi junins 17-én megtartott értekezleten az entente, mint ismeretes, elhatá rozta, hogy a központi hatalmakkal kötött legtöbb kedvezményes szerződéseket felbont] és a nemzetközi kereskedelemben a gazdasági elzárkózás álláspontjára kelyezfcedik. A szövetségesek a béke megkötése után haladéktalanul meg fognak tenni minden intézkedést, hogy m-guküa központi hatalmaktól függetlenítsék, különös tekintettel azon nyersenyagra és készgyártmányokra, amelyek rendes gazdasági fejlődésükhöz eddig elengedhetet'enül szükségesek voltak. A szövetifg-sek ezen intézkedései nemcsak a beszerzési forrásokra, de a pénzügyi és egyébb üzleti össze követések.« is vonatkoztz^ndók. E célok elérésére alkalmazandó eszkö zök később határozatnak meg Az egyedüli eél azonban a szövetsége sekhez tartozó országok egy gazda sági egységként való kifejlesztem elvén az ellenséges országoktól való te'jes gazdasági függe» ens^g és ezen országok eddigi gazdasági po f ziciójának fenntartása lesz. Hogy a szövetségesek közötti ke- í reskede'mi forgatom könyitesték, alacsony vasúti tarifák a posta es távíróhálózat kibövité-e és más egy öntetü intézked-sek lé’etnek Külön delegátusok küldetnek ki a szövetséges országok között fennél ó sza badaiom és védjegy, valamint a származási hely feltüntetésére v<>nat j; kozó egyöntcü intekedések kidől * gozása. illető eg a meglevő rendele tek és törvények egyöntetű módosítása végett. Mintán a szövetségesek elhatá rozták, hogy az ellenséggel szemben követendő eljárás céljából egységes gazdasági külpolitikát köveinek, a melyre vonatkozó intézkedések haladé talanul életbeléptetnek, a szövetséges kormányok felhivatnak, hogy e cél érdekében megtehető mi den intézkedést haladéktalanul léptessenek életbe és erről megbi zottaik utján hasonló intézkedések megtétele véget a többi kormányokat azonnal értesítsék. A párisi konferencia ha'ározataiból kiragadott e néhány sor kellőképpen illusztrálják az entente szándékait a központi hatalmakkal szerabn, de igazolják a régi kormányok bűnösségét is, mert a határozatból már akkor kitűnt, hogy a központi hatalmak a fegyveres háború győzelmes befejezése esetén is, e gazdasági háborút elvesztették. M'csoda rövid látó politikusok vezették a monarchiát, hogy akkor a különbékét, a jelenleginél bizonyára sokkal kedvezőbb feltételekkel meg nem kötötték. A különbéke felajánlásával azonban kétségkívül megszűnt az ok az entente gazdasági háborúra vonat kozó haiarozmányainak keres ttül- vitelére, de a békekonferencián ennek mindenesetre kifejezésre kell jntnia. Hasonlóképpen ki keli kötni a di- ferenciális vámtarifák alkalmazásának megszűntét. Ismeretes, hogy ennek küiör-ösen a gyarmatoknál a háború e>őtt milyen nagy szerepe volt. Elsősorban Franciaország használta ki ezen a módon gyarmatait. Hasonlóképpen alkalmazta azt Kanada, midőn az angol áruknak kedvezményesebb vámtarifát állapított mag. Nem szabad megfeledkeznünk a háború utáni nyersanyagbeszerzésről, különös tekintette! a nagyobbrészt ént.-n e kézben lévő ln|6iérre. Itten . üdvös lenne e célból egy nemzet közi nyersanyagelosztó hivatal léte- 8i ése. jj Általában tisztában kell lennünk • azzal, hogy a világbéke csak gazdasági alapon, a gazd ságpoiitika és pénzügyek teljes internacionáiizálá- sával teremthető meg. Sm J & szerbek e ősyomnl-sa. (Saját tudósítónk telefopjaientése.) Budapest, dec. 4. Mint Kaposvárról jelentik, a szerb csapatok átlépték Somogy- vármegye határát s megszállották Barcsot és Szigetvárt. Barcson lefegyverezték a nemzetőrséget s megtiltották a legfiatalabb korosztály bevonulását. Szigetváron az összes fegyvereket beszedték. j Megjött Egerbe is a j ruharekvirilo rendelet I Előbb összeírják az igénylőket. — Saját tudósítónktól. — Eger, dec. 4. I A ruharekviráló kormányrendelet, 5 amelyet Budapesten a várakozáson !j felüli sikerrel már végre is hajtottak, I most leérkezett Egerbe is s a belli ügyminiszter utasította Hevesvár- l megye alispánját, hogy a rendeletet a katonai hatóságokkal való közreműködés mellett hajtsa végre. A varmegye alispánja a rendelet végrehajtásánál igen helyesen arra álláspontra helyezkedett, hogy előbb Egerben a polgármester, a közsé- j gekben a főszolgabirák utján össze- 1 íratja azokat, akiknek ruhára igényük van. Mert a helyzet úgy Egerben, mint a községekben egészen más mint Budapesten 8 ha itt számítás nélkül rekvirálnak, esetleg annyi ruha gyűl össze, amennyire itt nincs szükség. Ezért tehát ettől I eltekintve ma távirati kérdést intézett : a belügyminiszterhez, hogy mi történik abban az esetben, ha sokkal több ruhát rekviiálnak, mint a meny' I nyíre szükség van. I Az alispán a kormány ruharekviráló rendeletét ma megküldötte Eger város polgármesterének és a járási főszolgabiráknak a föntebbi utasítással hogy t. i. Írják előbb össze, hogy mennyi ruhára vaa szükség. Azután sor kerül majd a rekvi- rálásra a kormányrendelet ismert rendelkezései alapján, amikor m jd a városi hatóságok részleteden megállapítják a ruha és fehérnemüek beszolgáltatásának módozatait. Hémet-Aüsrtriaban eltöröm fc minden rangot. . — Saját tudósítónktól. — Budapest dec. 4. j Bécsböl sürgönyzik: A német-osztrák államtanács a tanács egyik tagjának indítványára kimondotta, hogy a . nemességet s az összes rangokat eltörli, a kitüntetéseket pe- d'g a nemzeti vagyon javára elkobozza. Az erre vonatkozó törvényjavaslat elkészítésével megbízták az államtanács jegy- l zőjét. i __ I Az os trfik-m gyár flotta leszerelés«;. Budapest, dec. 4. I Luganobél sürgönyzik: j Mint a Havas ügynökség je- ' lenti, a volt osztják-magyar flotta leszerelése már legnagyobb részbea megtörtént.
