Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-12-04 / 279. szám

2 ; e u r i u j s a c 1918. december 4 egyetértésben együtt akarnak élni s elitéinek minden elsza­kadást. Úgy Homonna, mint igló városa küldöttséget me­neszt a kormányhoz s tolmá­csolni fogja, hogy a két város, a melynek 75 százaléka nem tót, hallani sem akar a cseh­iét imperiumról. Budapest, dec. 3. Az eperjesi tót nemzeti egye­sület elnöke Dvorzsák Győző ma Budapestre érkezett s ftt Jászi miniszter előtt tiltakozott a tót kiküldöttekkel folytatott tárgyalások ellen, kijelentve, hogy a keleti tótok teljes auto­nómia mellett minden tekintet­ben biztosa ban érzik magukat a magyar államban. A magyar hadsereg tisztjei. — Saját tudósítónktól. — Budapest, dec. 3. A hadügyminiszter megálla­pította a magyar hadsereg tiszti karának szervezeti sz bátyait, a mely szerint a legfőbb tisz­tek sorában csupán tábornoki, altábornagyi és tábornagyi ran­gok lesznek, a zászlósi rangot törlik s alhadnagyok lesznek. A tisztek megszólítása rend­fokozathoz úgy történik, hogy hozzáteendő az: „Uram“ szó. A vasút a megszál­lott területen Milyen a vasúti közlekedés a Délvidéken? Szeged, dec. 3, A szerbek által megszállott de­markációs területeken, amióta a megszállás tart, napról napra nehe­zebb lett a vasúti közlekedőt. A szerb Nemzeti Tanácsok és a meg szálló c-apatok parancsnokai is nem helyesen kezeltek a fegyveri-züneti szerződésnek idevonatkozó pontjtt és így szállítmányokat foglaltak le, vo latokat tartónak fel és szüntettek be. Ezek az intézkedések tetmésze esen kellemetlen k hatással voltak vasutforgalmi és közgazda ági szem­pontokból. A szegedi üzlet vezetőség, amely­nek jelentékeny vonalhálózata a de markációs terű etre esik, erősen szorgalmazta a bánáti vasutak pa rancsnokságánál a tévecésen alapuló súrlódások kiküszöbölését és a Dél vidékkel való forgalom mielőbbi teljes helyreállítását. Vigyázó István a szegedi üzletve etőség ideiglenes vezetője a cél elérésere kieszközölte, hogy a bánáti vasútvonalak főpa­rancsnoka, Joachimovics Dusán szerb vezérkari alezredes ez ügyben a szegedi üzletvezetőség bizottságát fogadja és meghallgassa. A találko­zás a szerb főparancsnokkal pénte­ken történt Szőregen. Joachimovics alezredes egy szerb százados kísé­retében várakozott a bizottságra. A bizottság tagjai voltak: Vigyázó István üzletvezető, Kotányi Manó felügyelő, a szegedi üzletvezetőség forgalmi és kereskedelmi osztályá­nak főnöke és Korláth Kázmér pá lyafentartási főnök. A szerb főpa­rancsnok rendkívül szívélyesen fo­gadta a bizottságot és a legteljesebb megértéssel, jóindulattal hallgatta meg a szegediek előterjesztései», egyben Ígéreteit tett, hogy tőle tel­hetőig mindent el fog követni a megszakadt vagy zavarokkal küzdő vasútvonalak mielőbbi üzembehelye­zésére Fontos ez a megszállott te­rületek szempootjából ír, amelyek gazdaságilag természetszerűen egy másra vannak utalva. A bizottság Szőregen kezdte meg az állomások és vonalak vizsgálatát. Itt több panasz merült fel. A többek közölt a sínek között mintegy 30—40 zsák levélposta, küldemény és 8—10 napról visszatartóit budapesti és vidéki hírlapok voltak garmadába hányva. Ezekre vonatkozóan az ál­lomáson levő egyik szerb tiszt ki jelenitte, hogy kénytelenek ez el­járásra, mivel a lapokat cenzurázniok ke'l. Elővett egy budapesti képes újságot, amelyen a szerbek bru'a- lizálását képen szemlélteti a lap. A kép fantasztikus rajz Lá itó hatása van. Indignalódva jelentették ki a szerbek, hogy ők sehol sem bántál mázzák a magyarokat és így hazug híreket n-m enged etnek terjeszteni. Mivel p<-dig a postazsakokban is varnak újságok, igy azokat is kény­telenek az átvizsgálásig visszatartani. Szőregen két szerb katona foglal kozik a vizsgálattal, igy bizony na­pokig hányódnak a postakü demé- nyek. Ebből a szempontból célszerű lenne, ha a poxtakezf-lóségek külön zsákba helyeznék a leveleket és kü­lön zsákokba a hírlapokat. A bizottság beutazta a Szőreg— Nagykikinda— Nagyb^cskerek Kar lova—Szeged v:nalakat. Mindenütt a legnagyobb rendet tapasztaltak az állomásokon. A szerb katonák a legnagyobb f gyelemmJ te'jesitik az örszo'gálatot és amióta a» egyes községeket meg zál ottatr, rend ava- rás sehol sem foidult eló. Egy két állomásról a vasutasok e'meneküitek, azonban nem a m g zá ók elől, hanem a helyi zavargók erőszakos­kodásai elől Mi st m r ezek az ál­lomások is henépe.sü .ek. A szerb Nemzet T nációknak a vasú ügyekbe v-.ió beavatkozását Jo-ichimovits fApuencsnok be zün- tette. így .< irden a vasuiiutézetiel kapcsolatos kérdésben ő fog disz- poná'ni a b náii vona okon U'azni ezentúl (december 1 ’öl) csak a hatóságok által kiálii ott igazolvá nyok alapján lehet. így tehát nem lehet az anyaországból a demarká­ciós vonalon túlra és viszont utazni. Árukat, élelmiszereket a denmkrá- ciós területekről csak dr. Roth Ottó temesvári ügyvéd engedélyével lehet elszállítani. Dr. Rothot a szombati | hivatalos lapban nevezte ki a kor­mány Temes, Torontál, Krassó Szö­rény vármegyék, valamint Temesvár, Versec és Pancsova városok köz­rendészetét érdeklő ügyek elláttására kormánybiztosi hatáskörrel Kívüle a moravai hadosztály parancsnoksága Versecen és a lovashadosztá'y pa­rancs okság Temesváron adhat és állitnat ki szállítási engedélyeket. A vonalok forgalomba helyezését növekvő szénhiány is nagy mérték­ben hátráltatja és igy természetesen a széninséggel erősen számolni kell a vasutütyek vezetőinek, Joschimo- vits főparancsnoknak is. A demarkációs vonal határállo­másain, Szőreg, Öscsanád, Ujarad, minden vonatot át fognak vizsgálni a szerbek és a fegyvereket, élelmi­szereket, amelyek szállítására enge­délye az utasnak nincsen, kérlelhet- lenül elkoboznak. A szeg di bizottság szombaton érkezeit vissza Szegedre. Remélhető, hogy a vasutforgalom a bizottság megállapodásai alapján rövidesen javulni fog a Délvidéken. jlz egri földművesek és a földosztás. Az egri Nemzeti Eger, dec. 3. | Megírtuk már, hogy az egri Nem- j zeti Tanács legutóbbi ülésén elha- j j tározta, hogy fölir.tot intéz a nép kormányhoz, a melyben fölhívja figye met az egri földművesek spe cidlis viszonyaira s kérni fogja hogy annak idején a földkiosztásnál ; az egri viszonyokat megfelelő mó- < dón méltányolja. A felirat szerkesztésével a tanács megbízta dr. Bárány Kál * án ügy védet, a tanács jegyzőjét, aki most elkészült a felirattal. A gondosan megszerkesztett 8 minden részleté ben alaposan megindikolt feliratot több vonásaiban a következőkben ismertettük: Az egri fölirat hangoztatja, hogy kétségtelennek tartja, hogy a főid höz juttatást célzó birtok reform akként fog megvalósulni, hogy a fö dre igénynyel biró fö dneiküü fö dmivesek, földmivesnők, katonák és rokkantak lehetőleg lakóhelyük közelében kapjanak fő det, legalább is a reform ezzel fog kezdődni s csak másod sóiban fog a reform a telepítéssel összekapcsoltatni olyan latifundiumokon, hol ezt a népkor­mány a nép érdek ben szükségesnek fogja találni. Azt pedig mar az ed digi nyilaikon okból tudjuk, hogy egyelőre az 500—2C00 kát holdnál kisebb középbe tokok felosztására meg nem kerül a sor. Ha már most ezeket az elveket a speciális egri viszonyokra kívánjuk alkalmazni, — mordja a fölirat — arra az eredményre jutunk, hogy az egri föídmivesek ezek alapján egy­előre fö dhöz alie juthatnának egy­szerűen azért, mert városunk haté j fában olyan földek, melyek a fel j osztásnál első sorban jönnének fi- ‘ gyelembe, egyáltalán nincsenek. Itt, e pontnál ke>l rámutatnunk arra a körülményre, hogy városunk lakosságának túlnyomó többxége földmives, a város határában azon ban szántóföld alig van, mert a város külteiülete legnagyobb resz­Tanács felirata. ben szőliőkből áll é3 pedig kisebb terjedelmű szőllőskcrtekből,. már pe­dig azt hisszük, hogy a birtokre­formnak célja az, hogy a nép szántó­földet kapjon, melyen búzát, rozsot, burgonyát és kukoricát termelhet. Lyen földek pedig különösen a fel­osztásnál számba veendő terjedelmű földek a város bátorában nincsenek. Arról pedig, hogy a kőzlegelőkhöz a népkormány nemcsak hozzányúlni nem fog, sót ellenkezőleg a többter­melés előmozdítása, különösen pe­dig az állattenyésztés fellendítése érdekében korrigálni fogja azt az évtizedekkel ezelőtt elkövetett hibát, mely akkor követett hibát, mely akkor követteiett el, mikor a köz­legelők nagy részben ft losztattak s nemcsak keveshbitenj nem, de ellen- kezöieg szaporitani fogja a közlege­lőket, meg vagyunk győződve. Minthogy azonban azokat a földe­ket, melyekből az egri nép igényei kielégítést nyerhetnének, városunk határában meg nem ta'ájuk, szinte önkékt kínálkozik az a megoldás, hogy a legközelebbi szomszédos községek határában levő földek je­löltessenek ki e célra. A Felnémet, Egerszalók, Kistálya és O toros köz ségek határában Fkvő holtsézi bir­tokok ezek, melyeknek fe oszlása nemc-ak a nevezett községek kevés számú s töddel egyébként is bíró lakosságának de Eger város föld­mives népének is bőven elégséges alapot nyújtanak a kielégítésre, mó­dot és alkalmat a munkára, a va- gyonosodásra 8 ezzel a nemzett jó lét előmozdításra. E<en biroknkra nézve a tervezett birtok reform meg­valósítását, a népnek, a dotgo/ni vágyó népnek földhöz juttatását nagy mértékben fogja előmozdítani az az előzékenység, melylyet az ügyet az érdekelt nagybirtokosok, az egti érsek és az egri fókaptdtan kezelik. A fen»ebb megnevezett községek közül Felnemet és Egerszalók, hol érseki illetve káptalani birtok van.

Next

/
Thumbnails
Contents