Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-11-28 / 274. szám
Az egn radikális polgári párt szervezkedése. Eger, nov. 28. A radikális polgári párt tudvale- S vőleg szintén erősen szervezkedik Egerben s vasárnap már meg is tartja alakuló gyűlését. E szervezkedéssel kapcsolatban kaptuk az alábbi cikket, amely a szervezkedő polgárság, illetőleg polgári középosztály mai politikai felfogását tükrözi vissza. A cikk igy hangzik: Nehéz napokat élünk. Sorsdöntő idők súlyos gondjai nehezednek ma ■linden érző, gondolkozó ember agyára. A magyarság tudja, hogy sorsa, jövője kialakulásáról sajnos most nem maga határoz. jjA nyugati államok emberei belátásától kell várnunk, remélnünk, hogy a magyar jövő a magyarság számára egy jobb í világ jöttét jelentheti. Amit az ország igaz emberei e jobb jövő érdekében maguk megtehették e világrengető napokban — megnyugvással mondhatjuk — meg is tettek. Károlyi Mihály ma már világtörténeti nevéhez fűződ k a magyar népköztársaság megszületése. Károlyi a hősök szent tüzévei és erejével a maga, a magyar szociáldemokraták és a radikális polgárok pártjára tá maszkodva a magyar szociáldemok ráták szervezett erejének segítségével Kínálhatta csak meg a forradalmat, melynek szülötte: a magyar népköz- társaság. A magyar népköztársaság vezetői azon vannak minden igyekezetükkel, hogy a magyar köztársaság igazi népköztársaság legyen. E népköztársaságot úgy kell megépíteniük, ennek alaptörvényeit, intézményeit, cselekvő szerveit úgy kell életre hozmok, hogy ha a nemzetek itélőszéke elé lépnek a köztársaság képvisele tében, ne mondhassa egy sem a nyugati áliamok közül, hogy a magyar népköztársaság csak cím, csak üres szó, hogy Magyarország ma is a régi korrupt, osztályparlamentes, háborút akaró, imperiansztikuä állam, kiváltságos néhány tízezernek országa, mellben a népnek nincsenek jogai csak kötelességei, mezben a nép adót fizetni jó, katonának jó, de arra már nem, hogy saját ma gáról maga határozhasson. A magyar népköztársaságban már kész az általános választójogról szóló törvény. A lakosság óriási hán-ada, férfiak, nők egyaránt választójoghoz jutottak. És útban a többi reform, melynek megalkotására a régi, meghalt parlament képtelen volt, mert hiszen a parlament a kiváltságosok parlamentje volt, minden pártjában — a Károlyi párttél eltekintve — bármily szépen zengtek az ugyne- vereti függetlenségi pártok szabad Ságról, inálló banki ói, magyar hadseregről. i 1918. novembe' 28 Ezektt a parlamenti pártokat — j természetesen a Károlyi párt kivételével — a forradalom szele elsöpörte. Ma a magyar népköztársaság boldogabb jövendőjéért más pártok küzdenek. A forradalom előtt is volt már az t országnak egy polgári pártja az \ Országos Polgári Radiká'is Párt, mely életét nem hangzatos jelszavakkal kezdette. Országok, államok sorsa: emberek sorsa. Emberek sorsa nem lehet j jó abban a pegfüggetlenebb államban sem, melyben oly óriási különbségek vannak ember és ember között, mint amilyennek a forradalom által sirba taszított régi Ma gyarerszágban voltak. Mit ér, mit jelent a függetlenség, a szabadság abban az államban, melyben milliók vannak föld nélkül, mikor nehány ezer embernek ezer és ezer hold földje van .melyben rengeteg a koldus, a Kincseden, nehány embernek meg rengeteg a mill ója, hol nagy tőkék halmozódnak össze s e nagy tőke nem juttatja a köznek azt, mi a közé volna, hol a munkás munkáját nem fizetik meg. de a munkaadó haszna nagy, hol az állam a maga -hivatalnokait is éhbérért dolgoztatja, hol az alsópapság, mely igazán hivatásának él, fillérekből tengődik, hol a tanitónak kegyelem kenzér jut, hol keserves az élet, mert igaz ember, még jómódban sem lelheti örömét, me.t ha nyitott szemmel körülnéz szegénységet, betegséget, nyomort lát, meg panamát, megvesztegetést, protekciót. Ilyen független, szabad országért nem lelkesedett a polgári radikális párt. A régi forradalom előtti Ma- gyarország még ha független lett volna is, ilyen ország tett volna. A polgári radikális prt nem azt irta zászlajára, hogy éljen a független Magyarország, hanem azt: éljen az az önálló Magyarország, melyben senkinek fsem lesz több joga, l azzal hogy megszületik mint bárki i másnak, melyben a munkánatt meg ; van az értéke, a munkásnak a be | esfltete, melyben ne élhessenek egyesek milliókból munka nélkül, melyben a latifun iumok, nagytőkék korrumpáló hatalma megszűnik, hol lesznek jó iskolák, kórházak, hol munkanélküliség nem lesz, honnan nem vándorolnak kt százezrével az emberek más hazat keresni és hol nem hal meg évente száz és százezer gyerek, tüdőbeteg, vér- bajos tudatlanság, szegénység, orvoshiány miatt. É jen az a Magyarország, mely ben az embereket nem uszítják egymás ellen faji, nemzetiségi, vallási különbségek miatt a hatalmon levők, hogy a magyar, az oláh, a szerb, — a kathoiihus, a református, a zsidó ne latnassa, hogy ők nem ellenségei egymásnak, de ellensége valamennyinek, mint Kunfi miniszter mondotta, a tud Hanság, a sae génység. É jen Magyarország, a becsületes munka országa. Ez az onzág a polgári radikális párt országa, — ez a párt prog- rammja. Nem volt ez a programm kedves sokak szemében, nem is ült e párt egy tagja sem a magyar parlamentben. Nagyot változott a világ. Ma belátják már nagyan sokan, hogy ily programraot kell vaüaniok azoknak, kik azt akarják, hogy ország maradjon ez a szerencaétlen Magyarország. A polgári radikális párt Egerben is megalakul. Az alakuló gyűlés helyét, idejét, idejekorán közli majd a párt szervezőbizottsága.! Hívom Eger polgárait, jöjjenek el a radikális polgári párt gyűlésére és hívom Eger asszonyait, leányait is. Ma a nők politikailag egyenjogúak a férfiakkal, fogla'janak azon pártokban helyet, melyekben a férfiak, nincs szükség külön női politikai pártokra is. A gyűlésen a párt programmját részletesen ismertetik majd a párt budapesti kiküldöttei. Hallgassák meg ezt a programmot és aztán határozzák meg pártállásukat. A radikális polgári pártban kellene tömörülnie az egész városi polgárságnak, mely a történelem tanúsága szerint hajdan sokszor gerinces volt, a közelmúltban azonban figyelmet sem szenteltek rájuk, mart azokban a pártokban helyezkedtek el, melyben a polgárság érdekei ellen is dolgoztak. E pártban kell a polgári társadalom bec-üietes tagjainak egymásra találniok, e pártban egyesülve szervezetten kell kivennie a részét a polgárságnak az eljövendő küzdelmekből, öntudatosan síkra szállnia a népjogekért, azzal az osztálytu- datial, hogy polgári munka nélkül nem állhat fenn állam, társadalom, azzal a céll-.l, hogy ez a polgári munka, az ervon, a pap, a hivatalnok, a tanító, a mérnök, az ügy véd, a gazda, a kereskedő, az iparos munkájánál!, becsületes munkájának meg legyen a becse, az értéke az országban. Táruljon a középosztály a magyar, dicső szeciá.demokrata párttól. Tömörü'jön a középosztály a polgári radikális pártban, hogy a magyar szociáldemokrata párt pár huzamos politikai utón haladhassál a polgársággal a becsületes munka országának felépítésében ^ Lézár Bertalan dr. Franciak Budapesten. (Saját tudósítónk tetefonjelentése.) j Budapest, nov. 27. A Budapestre érkezett francia tiszti küldöttség ma délelőtt Zix alezredes vezetésével fölkereste Károlyi Mihály gróf minisztereinököt. A miniszter- elnök legszivélyesebben fogadta a francia tiszteket s hosszasan elbeszélgetett velük. Az srosz botseviki uralom válsága. (Saját tudósítónk telefonjelentése,) Budapest, nov. 27. Koppenhágába érkezett moszkvai jelentések szerint, a bol- seviki-uralom helyzete igen válságos. A polgári elemek sóvárogva várják az entente-csapatok közbelépését. Az utóbbi napokban a bolsevikiek tömegesen tartóztatják le a külföldieket. Lloyd Saorge a népek szőve Ságé. ól. — Saját tudósítónktól. — Budapest nov. 27. Rotterdamból sürgönyzik: Lloyd George Dundy-ben tartott beszédében azt mondotta, hogy őszinte képviselője a népszövetség eszméjének, azonban a népszövetség nem pótolhatja a britt flottát. Kijelentette továbbá, hogy Németország sohasem kaphatja vissza gyarmatait és hogy Törökország sem kapja vissza azokat a területeket, a melyeket megszálltak. A csehek nem eogéj ek (Saját tudósítónk tetefonjelentése.) Budapest, nov. 27. Bécsből sürgönyzik: Kramarz és Skrabar cseh miniszterek felhívást intéznek a tót néphez, melyben közlik, hogy az entente kormányai állítólag megmásithatatlanul hozzájárnltak ahhoz, hogy Csehország, Morvaország, Szilézia és Felsomagyarország Ungváív tól Pezsonyig teljesen önálló cseh állammá alakuljon. Az entente és » nemte- thégl kérdések. (Saját tudósítónk telefonjelentése ) Budapest, nov. 27. Az entente vezető politikusainak sorában, sőt a sajtóban is egyre erősebb hangot nyer az a felfogás, hogy a középeurópai nemzetiségi aspirációk kapzsiságát mérsékelni kell s Európa sőt az emberiség jövendő nyugalma érdekében a nemzetiségi ellentéteket olyan módon kell kiegyenlítem, amely tényleg a megnyugvást és a békét hozza.
