Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-11-27 / 273. szám

XXY. évfolyam. 1918 november 27. szerda, 272. *za,in Ara Ifi tiilér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 40 korona, — fél évre 20 korona, — negyed évre 10 korona, — egy hóra 4 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 16 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. ^ Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági Ítéletek, közgazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. Jótékony- célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetéswt nyugtázása 40 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyil­vánítások 10 sorig 10K. - HIRDETÉSEK: egész olda­las 300 K, hasábonként és centiméterenként ható­ságok, gazdaságok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek — 70 fillér, ezallaghirdetés szövegoldalon 1 K. Az eniente nehéz | feladatai Eger, nov. 26. Az entente a harctéren [győ­zedelmeskedett s valamennyi ellensége kénytelen volt letenni a fegyvert. Az entente akaratának nin­csenek fizikai korlátái, velünk és a többi legyőzöttel azt te­het, amit szeszélye, érdeke vagy lelkiismerete diktál neki, A fegyverszüneti stipuláciök- ban teljes mértékben kihasz­nálta sorsdöntő hatalmát, de azért öröme nem teljes s a béke áldásait — éppen túl* szigorú eljárása miatt — még sokáig nem fogja élvezhetni. A fegyverszüneti szerződések kérlelhetlen szigora, a központi hatalmak hirtelen bekövetkezett katonai összeomlása, a túlzó szocialisták erőrekapása, az entente-diplomácia és Wilson által négy éven át annyi hév­vel hirdetett s a háború végén a legyőzött népek leikében csodásán kivirágzott pacifista és wilsoni eszmék olyan gon­dolatvilágot teremtettek Európa legtöbb országában, mely aligha felel meg az entente- diplomácia óhajainak. A népek önrendelkezési jo­gának önkényes módon való keresztülvitele darabokra törte Ausztria- Magyarországot. És a monarchia különvált részeiben, sőt Németországban is a köz- társasági államforma lépett a monarkia helyébe. Az állam­forma megváltoztatása vegyes érzelmeket válthatott ki Angliá­ban és Olaszországban, más­felől pedig az a körülmény, hogy az egységes Ausztria- Magyarország helyett, mellyel az entente megvívta a harcot, négy öt, többé-kevésbé rende­zett, egymással vetélkedő or­szággal kellett békét kötnie, nehéz feladatok elé állította az ellenséges diplomáciát. Kellemetlenül ériathette az entente-kormányait a magára maradt Német - Ausztriának abbeli elhatározása, hogy a népek önrendelkezési joga aiapr ján a Németországhoz való csatlakozást követeli. Tízmillió intelligens osztrák-németnek a nagy köztársaságba való belé­pése bőséges kárpótlás Német­országnak az ellenséges indu­lata Elszász Lotharingia és Po­sen elvesztéséért. És nemcsak a Magyarország teljes megrontására töri csehek, románok és délszlávok túlzott követelései, hanem az Ukrajna és Lengyelország közti vetél­kedés s mindennél inkább az olasz délszláv gyűlölködés és érdekellentét feszélyezik az entente©*. Az olaszok és dél­szlávok versengése nemsokára már kemény próbaköve lesz a szövetségesek közti harmóniá­nak. A legtöbb gondot azonban nyilvánvalóan a bolsevikizmus okoz az entente kormányainak. És most már nemcsak Orosz­ország felől fenyeget a szociá­lis forradalom, hanem Német­országban is egyre jobban erősbül a felforgató irányzat. A nehézségek megállapításá­nál nem hagyhatók figyelmen kívül azok az entente körében lappangó ellentétek, melyek meg voltak már a háború kez­detén és azóta sem szűntek meg, most azonban, hogy kö­zeledik a likvidálás időpontja, mindegyik szövetséges állam teljes erővel iparkodik meg­védeni speciális s igen sok esetben a szövetséges államok vágyaival ellentétes érdekeit. A békekonferenciára készülő entente-diplomácia helyzete te­hát egyáltalán nem nélkülözi a kellemetlen vonatkozásokat, amelyeknek jelentőségét fokozza az, hogy a diplomaták kon­gresszusával egyidőben a szo­cialisták is akarnak nemzet­közi konferenciát tartani.­Még pedig ugyanabban a városban, amelyben a hivatalos diplomaták fognak tanácskozni. A munkások nemzetközi kon­ferenciájának megtartását az entente, most, hogy véget ért a háború, már nem fogja meg­akadályozhatni. A békekongresszus tárgyalá­sain Wilson elnök is jelen lesz, személyesen közreműködik a békeszerződés alapelveinek, az ő intencióinak megfelelő szel­lemben való megállapítása vé­gett. A kongresszuson Wilsonnah minden bizonnyal kiváló szerep jut majd az összetorlódott ne­hézségek leküzdésében, a ki­élesedett érdekellentétek ki» egyenlítésében. És a magyar nemzet joggal remélheti, hogy a békedelegá­tusaink által kellően tájékozta­tott Wilson Magyarország jövő­jét a jogbéke elvei alapján fogja biztosítani. Budapest, nov. 26. A népkormánynak hivatalba lépése óta minden törekvése hajótörést szenvedett, hogy az entente hatalmakkal közvetlen összeköttetésbe jusson s így a kormány nem jutott abba a helyzetbe, hogy megfelelően informálhassa az entente hatal­makat a Magyarországban végbemeit gyökeres átalakulás­ról. Most végre sikerült az országot elszigetelő gyűrűt ke­resztül törni és utat találni az entente-hoz, úgy, hogy minden remény meg van arra, hogy a jövőben közvetlen kapcsolat létesül a magyar kormány és az entente kizött. Tárgyalások a fegyver- szünetről Budapesten. 'Budapest, nov. 26. A fegyverszüneti szerződés egyes pontjainak megbeszélé­sére ma este francia tiszti bi­zottság érkezett Budapestre. A A béke eseményei. Már közvetlenül érintkezhetünk az antant tál. — Tárgyalás a fegyverszünetről Budapesten. — Ame­rikai és ausztráliai élelmiszer jön Magyarországba. Az antant és a nemzetiségi küzdelmek. bizottság tiz tisztből áll, a kiket ötven főnyi legénység kisért. A bizottság holnap dél­előtt érintkezésbe lép a had­ügyminiszterrel a fegyverszü­neti szerződés azon pontjainak megbeszélése végett, a melyek végrehajtása katonai intézkedé­seket igényel. Amerikai és ausztráliai élelmiszer jön Magyar- országba. Budapest, nov. 26. Géniből sürgönyzik: A Journal de Geneve jelen­tése szerint az amerikai és ausztráliai kikötőkben éjjel-nap­pal dolgoznak a hajóknak élel­miszerekkel való megrakásán. Amerikából és Ausztráliából óriási tömegben fognak a ha­jók élelmiszert hozni Euré- pába Magyarország, Ausztria, Németország és Törökország részére. Az élelmiszert a Pa­nama csatornán át hajózzák Európába.

Next

/
Thumbnails
Contents