Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-11-24 / 271. szám
Ara 16 fillér XXV. évfolyam. 1918. november 24 vasárnap, 270. ‘•-zait «awnwnniniri,^—————■" ■b.'s.w Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 40 korona, — fél évre 20 korona, — negyed évre 1G korona, — egy hóra 4 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 16 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági ítéletek, közgazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. Jótékony- célú egyesületek, bálbizottsáóok értesítései, felülfizetései: nyugtázása 40 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 10K. — HIRDETÉSEK: egész oldalas 300 K, hasábonként és centiméterenként hatótágok, gazdaságok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek — 70 fillér, azallaghirdetés szövegoldalon t K. Hiába terpeszkedik itt most nálunk mindenféle nép katonája, akiket az imperial’s ta kapitalizmus hajt ide akarva nem akarva idegen népek j nyakára ülni. Bizonyos, hogy ha megkérdeznők azokat az embertársainkat, akiket messze idegenbői idehajtottak, hogy itt ismét a kapitalista kapzsiságot j szolgálják, hogy mit szeretnének már legjobban, csak azt mondanák, hogy haza akarunk menni, békében, nyugodtan aka- c runk élni mindenkivel. Ez az érzés nem fog sokáig j elfojtottan az emberek, a népek lelkében fulladozni. Nem a győztes kapitalista hadseregek katonái, hanem em- \ berek fognak a béketárgyalá- \ sok asztalához ülni. A világ \ munkássága egy közös érzés- \ ben kezd egybeolvadni és a ; mindennél erősebb és elszán- * tabb tömeg megkezdte a har- * cot a megértés békéjéért. Eb- j ben a harcban a munkásság 1 mögött áll a világ minden né- f pe, a legyőzöttek és a győzők, ■ mindenki, aki szenvedett, vér- j zett, pusztult a háború négy esztendejében. A béke, amit a győztes kíméletlensége diktál, gyűlöletet s bosszút hint el a népek közt és a háború befejezése nem lehet a népek testvériesilésé fogant alkotás kezdete. A győzelmes népek sem akarnak háborút többé és a jövendő béke biztosítását annak a gondolatnak a megvalósításában keresik, hogy nem tapossák le a maga hibáján kívül háborúba sodort legyőzött né- geket. Magyarország áldozata lett a háborúban lelkiismeretlen vezetőinek és uralmukat lerázván magáról, nem szenvedheti meg azok bűneit. Ami most történik az ellenség országaiban, az már kezdete annak, hogy ott is uj uralom kezdődik és ebben nem a háború felidézői és vezetői, hanem a világot bejáró békés, becsületes szellem munkásai lesznek a vezetők. A generálisok, az emberek tömegeit hideg lélekkel vérpadra vonszolók véres, kegyetlen dicsőségének kora lejárt, az emberek kijózanodtak a mámorból és nem hajlandók többé magukat, mint öntudatlan állatokat vezettetni. Az emberiség felvilágosodása lesz biztos záloga a békének és a megértés, mely a béke napjául fog szolgálni. A világ nagy érdeke, hogy ezt az ezeréves országot, mely megbecsülhetetlen szolgálatokat tett a kultúrának, mely a maga vérével, nyugalmával védte évszázadokon át a nyugati kultúra e kapuját, ne tépjék széj jel falánk mohósággal mostani gyöngeségében rárohanók. A magyarság hivatása nem a múlté, jövőjében, ha e véres napokban összefogunk, meg lehet minden reményünk. Nem szabad elcsüggedni, nem szabad a boldogulás reményét tei- adni. Volt már a mi sorsunk még rosszabb is, mégis dacolni tudtunk a viharral. Tegyük félre az egymással való meg- hasonlást, legyünk erősek és csüggedetlenek, hadd lássa a világ, hogy egy népet, amelyben annyi nagy és nemes érték van, nem szabad hagyni elpusztulni. & csehek Zsolna e.ótt Álnak. Budapest, nov. 23. A legutóbb kivert cseh csapatok ismét előrenyomulnak s most Ricsó községben Zsolna előtt állanak. A hadsereg demokratizálása. A Katonatanács memoranduma. Egtr, nov. 23. A Katonatanács memorandumot készített a hadsereg demokratizálásáról. A memorandum nagy vo násokban megalkotja az uj demokratikus katonai fegyelem szabályait és meg rajzolja az uj szociális irányú kaszárnyaélet képé!. A memorandum természetesen a demokráciára, a bizalmiférfirendszerre épiii fö! nemcsak a Katonatanács, hanem az egész uj fegyelmi szervezet működését. A Katonatanácsot a mindenfajta rangú katonák szociális érdekeit ellenőrző szerv gyanánt állitji föl. A Katonatanács tagjai azok a bizalmiférfiak, akiket a csapatfestek alosztályai gyűléseken általános választójoggal választanak. Valamennyi század bizalmiférfiai együtt alkotják az ezred bizalmiférfi- teatületét. Budapest Katonatanácsát, amelynek élén a végrehajtó bízott ság áll. Ugyanígy alakulnak a vidéki Katonatanácsok is. A katonabizalmiférfiak már ma is igen jelentős szerepet töltenek be, nekik köszönhető, hogy a kaszárnyák rendje valamennyire helyre állott éa az uj demokratikus hadseregben még jelentősebb szerepet vár rájuk. Az ő kezükbe kell kerülnie a katonatömegek minden szociális érdekének és az egész fegyelmezésnek. A Katonatanács memoranduma úgy kívánja megoldani a kérdést, hogy minden katona minden panaszával, kérelmével a rendes szolgá lati utón elöljárójához fordul. Csak ha nem tartja igazságosnak az intézkedést, akkor fordul a század bizalmitestü'e éhez. Has ez igazságosnak látja az illető ügyet, az ezred bizalmitestülete elé viszi, az ez red bizalmitestülete megvizsgálja az ügyet és az ezredparancsnoknak ja vaslatot tesz az intézkedésre. Hó a bizalmitestület nincs megelégedve az ezredparancsnok intézkedésével* akkor elvi-ai az igyet a Katonatanács végrehajtó bizottságához, a mely végső fokon kéri a hadügyminiszter intézkedését. A fegyelmezésben meg kell szüntetni az önbíráskodást Nem lehet egy pillanatig sem föntartani azt a régi helyzetet, hogy egyazon tiszt legyen vád ó, Kihallgató és itélőbiró. A fegyelmezést a bizalmiféifiak kezébe ke'l adni. A legénység fegyelmi ügyeiben az ezred bizalmi - testületétől választott tiszti esküdszék ítéljen, a tisztek fegyelmi ügyeiben az ezred b zalmife-fiaitól választott tiszti eskUtszék gyakorolhassa a fegyelmet. Csak igy lehet a legénységet megmenteni a tisztikar önkényétől és a tísz íkart az ezred pararcmok önkényétől. Ezzel az uj fegyelmi rendizerrel, a bizalmiférfiak esküdtszékének megteremtésével egyidüben meg kell változtatni ez egész kaszárnyái életet is. Ha azt akarjuk, hogy az uj fegy- , veres erő katonái ne'szökjenek meg a kaszárnyákból és valóban a forradalom katonáivá legyenek, akkor j a Katonatanács programja sztrint szociális otthonná és kultúrpalotává kell átalakítanunk a kaszárnyákat. A higiéné és az emberséges bá- | násmód legelemibb szabályait be ■ kell tartani a kaszárnyákban csak úgy, mint a gyárakban. Éppen ezért azonnal meg keli valósítani mindazokat a követeléseket, amelyeket a Katonatanács fölállít: 1. Minden katonának rendes fekvőhelye legyei. 2. A kaszárnyatisztogatast és a szennyes munkákat ne a katonák, j hanem fizetett emberek végezzék. A főzést hozzáértők kezébe adják 3. A bádogcsajka helyett rendes cserép- vagy porcellánedény és rendes evőeszköz álljon minden katona rendelkezésére. 4. Külön ebédlőhelyiséget kell bérén ezni. terített asztalokkal. Rendes világítást adja- : nak. 5. Minden kaszárnyában oi- j vasólermeket kell fölállítani, újságokkal és könyvekkel. 6. Külön hálóterem legyen és külön szobában helyezzék el a sokszor nedves és sáros szerelvényeket. 7. Minden kaszárnyában fürdőket rendezzenek be. 8 Mindenkinek jó ruhzt adianak. 9. Szakítani kell a 24 órás szolgálat rendszerével és be kell hozni a kaszárnyában a 12 órás munkaidőt. Iteooilori
