Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-11-13 / 261. szám
XXV. évfolyam. 1018. november 13 szerda, 260. szám Ara 16 lUiér EISfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 40 korona, — fél évre 20 korona, — negyed évre 10 korona, — egy hóra 4 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 16 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági Ítéletek, közgazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. Jótékony- célú egyesületek, bálbizottságok értesitései, felülfizetésel: nyugtázása 40 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 10K. — HIRDETÉSEK: egész oldalas 300 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek — 70 fillér, szallaghirdetés szövegoldalon 1 K. Jt magyar köztársaság. Eger, nov. 12. A központi Nemzeti Tanács, mint azt jelentéseink között közöllük, kiáltványt intézett az ország különböző helyein megalakult Nemzeti Tanácsokhoz, hogy sürgősen foglaljanak ál lást Magyarország jövendő államformája, nevezetesen a köztársaság mellett. A központi Nemzeti Tanács azzal indokolja ennek sürgősségét, hogy a világesemények hatalmas új fordulataiban nem lehet bevárni az aikotmányozó gyűlés egybehivását és döntését. A központi Nemzeti Tanácsnak ezt a lépését a magunk részéről csak teljes mértékben helyeselhetjük, sőt tovább megyünk : ennek a lépésnek és elhatározásnak már meg kellett volna történnie. Forradalmak idején nincs helye a szentimentálizmusnak s a történelmi hagyományoknak és az azokban megrögzött érzéseknek el kell tűnnie. Hiszen azért tört ki a forradalom, hogy a régi korhadt elméleteket, szervezeteket ledöntse s azoknak a romjain azonnal megkezdje az uj élet alapjainak lerakását. Az uj életnek, az uj demokratikus Magyarországnak az alapja pedig a köztársasági államforma. Minden népforradálom, amely uj korszakot akart teremteni, együtt járt a köztársaság kikiáltásával. A nyugati monar- chista államok, élükön a militarista Németországgal, a forradalom kitörésével együtt kiáltották ki a köztársaságot s ma már az ujjászüle'tő Magyar- országot csupa köztársaság veszi körül. Egyedül Magyarország nem döntött eddig véglegesen és határozottan. A néphangulat természetesen a köztársaság mellett van s már á magyar köztársaságban érzi magát mindenki, de hivatalosan még nincs államformánk. így tehát elsőrangú és sürgős feladat, hogy Magyarország államformáját megállapítsuk s mielőbb hivatalosan véglegesen kinyilvánítsuk, hogy Magyarország köztársaság. Úgynevezett „aikotmányozó gyűlések“-re nem lehet várni s ennek nincs is semmi értelme. A köztársaságokat a forradalmak csinálják közfalkiáltás- sal és nem szavazással. Nem a köztársaságról kell szavazni, hanem majd a köztársaságban lehet szavazni. A forradalmaknak nincs és nem is lehet idejük szavazni, mert akkor már nem forradalmak s a célt, amelyért lángra lobbantak, el nem érik. Az uj idők eszméinek égre- törő áradatában természetes, hogy nem is lehet másról szó, minthogy Magyarország köztársaság legyen. A demokratikus újjászületésnek, munkának és fejlődésnek más alapja nem lehet. Az igazi demokrácia s a történelmi fejlődés kerete más nem lehet, mint a köztársasági államforma, mert a monarchikus 'államforma a maga sallangjaival csak az emberiséget kiszipolyozó kapitalizmus uszályhordozója. Magyarország úgynevezett történelmi hagyományai ma már szerencsére csak történelmi emlékek, amelyeket legázoltak az uj, szebb jövendő eszméi és a jelen igaz valósága. Történelmi hagyományokból ma már nem élhet meg egy állam és egy nép. Sőt a nép, a dolgozó ember eddig sem élt meg ebből, mert a történelmi ha gyományokból csepegő zsir csak kiváltságos osztályokat hizlalt. Magyarországnak tehát köztársaságnak kell lennie s mindjárt mondjuk is ki habozás nélkül határozottan, hogy Magyarország ma már köztársaság. Somfai János. Budapest, npv. 12. A magyar köztársaság ’»öl- csőjénél áliunk. Még néhány nap s megszületik az uj Magyarország, a magyar köztársaság. Immár minden előkészület meg is történt arra, hogy a nagy esemény Magyarország ragyogó ünnepe legyen. Habsburg £ ár oly lemondása. Budapest, nov. 12 Bécsből sürgönyzik: Habsburg jKárolyuak a magyar trónról való lemondása közvetlen küszöbön all. Habsburg Károly lemondásával egyidejűleg valamennyi főherceg lemond a magyar trónra való igényéről. A magyar köztársaság proklamölása előtt. Budapest, nov. 12. A Nemzeti Tanács arra törekszik, hogy az áliamforma megváltoztatása minél ünnepie- sebb formák között történjék. E célból a Nemzeti Tanácsot í.00 főre egészíti ki, helyesob- ben átszervezi úgy, hogy abban a magyar társadalom minden rétege képviselve legyen. A tanács száz tagja a forradalmi pártokból kerül ki úgy, bogy a Károlyi-párt és a szociáldemokrata-párt 40—40 taggal, a radikális párt pedig 20 taggal lesz benne képviselve. A többi 400 tagság a különböző érdek- képviseletekre és területalakulatokra jut. \ Ez a Nemzeti Tanács az államforma deklarálásán kivül csak elvi deklarációkat fog tenni s a szükséges egyéb reformok az alkotmányezó gyűlés teendői lesznek. Ha a Nemzeti Tanács a köztársaság mellett dönt, az átmeneti időben az államforma megváltoztatását a kormány és a Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága viszi keresztül. Budapest, nov. 12. Mint a 8 órai Újság értesül, legközelebb már proklainál- jdk a magyar köztársaságot. A kormány nem hivja össze a képviselőházat, hanem ideiglenesen a Nemzeti Tanácsot ismeri el törvényhozó testületnek. Francia Csaptak BndepessfB. Budapest, nov. 12. A magyar hadügyminiszter közölte a főváros tanácsával, hogy a napokban 50 főnyi tiszt s ezer főnyi legénység érkezik Budapestre. A tanács a közlést tudomásul vette s elhatározta, hogy a francia katonákat az Andrássy-laktanyá- ban helyezi el. eroesaBW« a—Hippim A magyar köztársaság bölcsőiknél. Habsburg Károly lemondása a magyar trónról. A magyar köztársaság proklamálása e'Stt
