Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-10-18 / 240. szám
IX Y. évfolyam 1918 október 18. péntek, 239. «zftici Ara 12 lillér Előfizetési firak i Helyben és vidéken postán küldve egész évre 32 isorona, — fél évre 16 korona, — negyed évre ß korona, — egy hóra 3 korona — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 12 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Sió?-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Bagiclanlh liétfS ésüünnep ntftni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági Ítéletek, közgazdaság közlemények, gyászjelentések 1 K. Jótékonycélu egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyugtázása 40 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 8 K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 200 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 fillér, szallag- — — hirdetés szövegoldalon 80 fillér. — — "•*sse. »*«»«« MEGHÍVÓ. A Hevesmegyei Nemzeti Munkapárt folyó hó 20 án este 7 órakor Egerben a Korona- szálló nagytermében értekezletet tart, amelyre a párt törvényhatósági bizottsági tagjait tisztelettel meghivom. Eger, 1918. október hó. Gróf Kegievich Gyula, pártelnök. „Mi entente barátok vagyunk.'* Eger, okt. 17. Amikor a politikai fórumon először hangzott el az a kijelentés, hogy a Károlyi páit a háború alatt is entente baráti érzelmeket táplál, — olyan vehemensen utasították el ezt maguktól, hogy úgyszólván az egész magyar politikai világ segítségükre sietett azzal a megállapítás sál, hogy ilyent feltételezni magyar emberről nem lehet. Ma pedig már ott tartunk, hogy ami ellen — például a Holló emlékezetes felszólalásakor — tiltakoztak, azzal most nyíltan dicsekszenek. Miután úgynevezett „szeretett képviselőnk“ utján nekünk egrieknek egy kissé házi ügyünk lett ez a politikai szenzáció, tehát ide íktalju < egyik higgadtabb fővárosi újságnak az alábbi sorait, amelyben az országos felháborodást keltő politikai affaire-1 jellemzi: „A Károlyi-párt egyik kapitánya a fejét vesztve kiáltotta bele a Házba: — Vegyék tudomásul, hogy mi antant-pártiak vagyunk! Hogy mely démon ragadta ezt a „haraggal és gyűlölettel“ élő magyart erre a meggondolatlan vallomásra és az antantnak való nyilt felajánlkozásra, nem lehet elképzelni. Mert hogy az ellenség dolgát végzik közöttünk, azt eddig is tudtuk, mert láttuk a munkájukat. Hanem, hogy egy ország törvény- hozásában, amely ország négy év óta háborút folytat, egy országos képviselő igy magára és pártjára valljon, hogy kikiáltsa, hogy az ország s a nemzet ellenségeivel tart, nem a szenvedő és áldozó magyar nép, nem a csatatéren vérző magyar katona gondja, hanem az ellenség érdeke jár a fejében és ül a szivében: ez olyan hallatlan és elképzelhetetlen eset, amely egy pár pillanatnyi megdöbbenés után, még a mi fásult, fáradt, szenytelen képviselő sokaságunkat is kihozta a sodrából. Magam elé rajzolom ezt a képet, hogy a francia parla- lamentben francia képviselő elkezd olyan beszédet mondani amilyet tegnap Bécsben, ma Budapesten Károlyi Mihály mondott és a beszédre rádupláz egy másik képviselő, oda kiáltva a Háznak : — Vegyétek tudomásul, hogy én tooche- párti vagyok. Hogy én a németek győzelméért dolgozom. Hogy én hazám bukását lesem. Mi történik ekkor a francia parlamentben i Élve jönne-e ki onnan az a szénok és az a közbekiáltó ? Ott agyonlőttek újságkiadókat az alatt a gyanú alatt, hogy német pénzt kaptak, azért pacifisták. Száműztek és börtönbe tartanak volt minisztereket, mert az egyik nem volt elég szigorú a béke-usziték iránt, a másikra azt mondják, érintkezett német diplomatákkal, de rábizonyítani nem tudják s most tazt várják, hogy haljon meg a börtönben. Minálunk a nemzet szemébe vágja egy indulatával nem biró legény, hogy én az ellenséggel tartok. És mi történik ? A tisztelt Ház a — mentelmi bizottság elé utasítja. Vájjon mit kell ebben az országban a nemzet s a haza ellen elkövetni, hogy a tisztelt Ház tagjai — komolyan vegyék az esetet ? Egy szegény bolond katonát, aki az ellenségnek szolgálatot tesz, felkötnek az első fára. Itt pedig egy törvényhozó kérkedik azzal, hogy az ellenséget szolgálja, amikor a magyar katona hü és becsületes szivét viszi az ellenség szuronya elé és még ráér marad ideje arra, hogy a mentelmi bizottság elé kerüljön. Mert hiszen mint a rend barátai örülünk annak, hogy e gyalázatos ügy a törvény rendes útjára kerül; de leküzdhetetlen tisztelet fog el bennünket, a véres, erőszakos és kegyetlen időkben az önuralom ama mértékén, a stoikus erények ama tömegén, amelyet a képviselőháznak látszólag igen felháborodott és nagy izgalomban vergődő sokasága maga- meg tudott őrizni.“ jt béke ügye. Wilson válasza még nem érkezett meg hozzánk, — Törökország nem kötött külön békét. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, okt. 17. • Bécsből sürgönyzik: Nem felel meg meg a valóságnak, hogy Wilson választ megérkezett volna. Wilson válasza esak akkora várható, amikor Németország válasza megérkezik Washingtonba. Budapest, okt. 17. Bécsből sürgönyzik: A Temps értesülése szerint Wilsen Ausztria Magyarországhoz intézett válaszának az az esszenciája, hogy Ausztria Magyarország szakadjon el Németországtól s e nélkül nem hajlandó a monarchiával békéről tárgyalni. > Budapest, okt. 17. Bécsből sürgönyzik: Törökország külön békéjéről szóló hir valótlan .Ausztria Magyarország és Törökország közös konferenciát tartanak, amelyen a béketárgyalásokról való egyöntetű eljárást beszélik meg. Budapest, okt. 17. Newyorkból érkezett jelentések szerint a washingtoni fehér Házban vasárnapra várják Németország válaszát Wilson jegyzékére. A personalis nmó ulája a iupvkeiőiiázkn. Csöndes ülés. — Tisza beszéde — Lovászyt és Tass Jánost kiplakátozzák. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, okt., 18. A képviselőház a tegnapi vi-' har után mára egészen lecsön- desedett és szinte békés nyugalommal folyt a vita a perso- nal-unióról. A mai vitát Tisza István gróf beszéde vezette be, aki a perszonális unió, a békekötés, Magyarország integritásának sértetlenségéről és a nemzetiségi kérdésről szólt s felhívta az összes pártokat, hogy Magyar- ország érdekeinek megvédésére fogjanak össze. Tisza beszéde után szünet volt, majd Károlyi Mihály gróf szólalt föl s beszédében azt hangoztatta, hogy a választói jog ki- terjesztése védi meg leghatha- tósabban Magyarország integritását. Utána Benedek János lelolvasta a Bizony-párt javaslatát, hogy a Ház utasítsa a kormányt Magyarország önállóságának mielőbbi sürgős megvalósítására. Most az elnök beterjesztette a mentelmi bizottság javaslatát Lovászy Márton és dr. Vass
