Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-10-17 / 239. szám

XXV. évfolyam 1918. október 17. csütörtök, 238. szán? Ara 12 fillér Előfizetési Arak i Helyben és vidéken postán küldve egész évre 32 iorona, — fél évre 16 korona, — negyed évre €• korona, — egy hóra 3 korona — Egyes szám ára vasárnap é3 ünnepnap is 12 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Sör-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. { k:lM Éi£.i ti w • I J r-i-i t ' I & POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Claglelenlb hétfS éaJCnnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: köszönetnyilvání­tások 10 sorig 8 Ki HIRDETÉSEK:“egész oldalas' 200 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdasá' gok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 fillér, szallag. — — hirdetés szövegoldalon 80 fillér. — ­Budapest, okt. 16. A képviselőház ülése az elő- tétes tanácskozások miatt ke­véssel 11 óra előtt kezdődhe­tett csak. Zsufelt karzatok, zsúfolt padsorok. Az elnök jelentéseit a Károlyi-párt 8—10 embere szakadatlan zajongás­sal igyekezett zavarni. Az óriás nagy többség azonban elnyomta a rendet ronté kísérletezéseket. Wekerle miniszterelnök el­sőnek, általános figyelem kö­zött jelentette ki, hogy Károly király a kormány lemondását nem fogadta el. Ezután kijelentette, hogy a bekövetkezett események foly­tán kifejezottoa a personal unió alapjára helyezkedünk és ezen az alapon olyan prog- rammot tart a ház elé, amely gazdasági szociális és védelmi azonban a pragmatica sanctio szellemében megállapított köl­csönös védelem. (Általános he­lyeslés) A nemzetiségi kérdés­ben nyugodtan fogadjuk Wil­son álláspontját mert ez meg­felel a magyar nemzet hagyo- ; Hiányainak, amelyek a nemze- ‘ tiségekkel szemben mindig az egyenlőséget tartották szem előtt. Horvátország törvényes jo­gait respéktáljuk és az állami közösség megóvása mellett hozzá járulunk, hogy a hatvan­nyolcadig 30-ik törvénycikk az ott leirt módon revisio alá vé­tessék. A miniszterelnöknek ezt a kijelentését is általános helyes­lés fogadta. H,tása meglátszott a Károlyi-párt viselkedésén is, melynek zajongását Wekerle súlyos kijelentései és a több­ség magatartása alaposan mér­sékelték. A miniszterelnök azután emelkedett hangon utalt arra, hogy történetesen nagy időket élünk. Mindnyájunknak köte­lessége a mostani nagy átala­kulásoknak pillanataiban erőin­ket egyesiteni, hogy megvaló­síthassuk a personal uniót, Magyarország önállóságát, amely többé nem jelszó, ha­nem valóság. A miniszterelnök beszéde általános tetszésben részesült amelynek hevesen tartó kitö­rése percekig akadályozta Ká­rolyi Mihályt, az első szóno­kot, aki a miniszterelnök be­jelentéséhez szólott. A miniszterelnök történelmi kijelentései után Károlyi Miháiy gróf szólalt föl, aki örömmel üdvözli a királyi elhatározást, de szomorúnak tartja, hogy a bejelentést olyan ember tette mint Wekerle, aki tegnapelőtt még hallani sem akart a per- sonál unióról. A personál unió­ra azonnal szükség van, mert nemcsak a háborút veszítjük el, hanem a békét is. A béke- tárgyalásokon nem szabad kö­zös képviselőnek lenni, hanem Magyarországnak külön kép­viselőt kell küldenie, mert a közös képviselő az osztrák érdekekért fel fogja áldozni a magyar érdekeket. A német szövetség romlásba vitte Ma­gyarországot. Károlyi beszédének e részé­nél, amelyben entente párti hangokat hallatott nagy zaj támadt a jobb oldalon, amire Lovászy Márton előugrik s igy kiált: — Entente pártiak vagyunk! Vass János is hevesen ki­áltja :. —■ Igen is entente pártiak voltunk és vagyunk! Ezekre a szavakra óriási lárma s felfordulás támad a ház­ban. A munkapártiak és 48-as alkotmánypártiak zajosan ki­áltják a Károlyi-párt felé: — Csirkefogók! Hazaárulók: Lovászy Márton és Vass Já­nos kijelentései percekig lázas izgalomban tartották a Házat. Óriási zaj és kavarodás volt s a munkapárt részéről heves támadásokat intéztek a Károlyi pártiak ellen. A tumultus olyan volt, hogy az elnök kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. Fél két óra után az elnök újból megnyitotta az ülést s kijelenti, hogy Lovászy Márton és Vass János, miután entente pártiaknak, tehát az ellenséggel tartóknak mondották magukat, büntetendő cselekményt követ­tek el. Ennek folytán javasolja, hogy mindkettőjüket utalják a mentelmi bizottság elé. A Ház igy is határozott. Ezután Károlyi még folyto­nos izgalom és zaj közben folytatta beszédét, amelynek utolsó részében az ált. válasz­tójogot követelte s az ország Az önálló Magyarország proklamálása a Házban. Wekerle miniszterelnök bejelentette a perszonál uniót és az önálló Magyarországot. — A képvi- seiőház mai történelmi ülése. — Vihar az entente barátok körül. Wekerle Sándor miniszterelnök ma a képviselőházban prok- lamálta a független Magyarországot. Az Ausztriában lezajló utolsó napok eseményei után nem is történhetett ez másképen. A hatvanhetes kiegyezés alapját képező oszlopokat egymásután döntötték le azok a nyilatkozatok és mozgalmak, amelyek már Magyarország területi integritását is fenyegették s amelyek Ausz­triában megtorlatlanul hangzottak el és vontak be újabb és bát­rabb áramlatokat. A hatvanhetes kiegyezésnek az alapgondolata éppen az volt, hogy Magyarország független ország, amely mint ilyen lépett államjogi kapcsolatba az alkotmányos Ausztriával. Miután pedig Ausztria felborította a kapcsolat alapját, tehát Magyaror­szág éppen azért, mert szabad ország, mely semmi más ország­nak alávetve nincs s szabadon rendelkezik a jövő közjogi. be­rendezkedésével és megvalósíthatja azt a törekvést, amely a perszonál unióban nyer kifejezést. A képviselőház mai ülésének ez a történelmi nevezetességű aktusa az egész ház riadó éljenzése közt folyt le, bizonyságául annak, hogy a Ház e demonstrációját az egész magyar nemzet együttérzése kiséri. teendőinket sorolta fel. s i ezen az uj aiapon a kiépít- ! kezés nagy munkája vár ránk. A personal uniót többé nem hirdetni, hanem most már meg­valósítani kell. A Károlyi párt folyton za- jongott s közbeszólásaival igye­kezett zavarni Wekerle be­szédét. Polónyi Géza harsány han­gon közbekiáltja: Ötven esztendeje hirdetjük a personal uniót, ne alázzák most meg azzal, hogy mint a múlt­ban annyiszor tették, megvaló­sulását megakadályozzák. Wekerle folytatta beszédét, kiemelte, hogy miután a közös ügyek megszűntek, megj kell változtatni a hatvanhetediki ki­egyezési törvényt. Meg fog szűnni a kiegyezés, megmarad

Next

/
Thumbnails
Contents