Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-10-05 / 229. szám

t a 1918. október 5 A baigar lat nai egyezmény feltételei. Genf, okt. 4. A Secoló Saloniki tudósítója jelentése szerint a bolgár meg­hatalmazottak és Frenchen tá­bornok között kötött katonai egyezség punjai a következők: 1. Görögország és Szerbia megszállott területeinek azon­nali kiürítése. 2. A hadsereg azonnali le­szerelése. 3. A fegyverek beszolgál­tatása. 4. Kélet Macedónia meg­szállása alkalmával a görögök­től elvett hadianyag beszál­lítása. 5. Uszkübtől nyugatra lévő bolgár csapatok azonnal lete­szik fegyverüket. 6. A bolgár hadifoglyok fel- használása a kölcsönösség ki­zárásával. 7. Németország és Ausztria Magyarország négy heti, időt kap csapatainak és katonai ha­tóságainak Bulgáriából való visz- szavonására. Ugyanezen idő alatt a központi hatalmak dip­lomácia és konzuli képviseletei el hagyják az országot. lagyar-osztrak csapa­tok Dtea; üarca Söfiaban. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bécs, okt. 4. Itteni katonai körökből hír­lik, hogy Sófiában magyar­osztrák csapatok heves utcai harcban állanak a bolgár for­radalmi csapatokkal. A borpiac árhullámzásai. A katonák bora. 550 ko­ronában állapították meg a bor árát. A 100 hekto­literen felül termés 5 szá­zalékát rekvirálják. Eger, október 4. Az „Egri Újság“ ismételten fog ialkozoti azzal az egészségtelen gaz­dasági politikával, amellyel a kor­mány a borpiacot valósággal vál­ságba hozta. Rámutattunk az elhi­bázott hordórendeletre, az ukrán ki­vitel szerencsétlen kezelésére s leg­utóbb arra a kormányintézkedésre, hogy 800 000 q burgonyát adott át a szeszfőzésre, amivel egyfelől a közélelmezést nehezítette meg, más­felől pedig a bor árát csökkentette le, mert igy az a mennyiségű bor, amely tavaly párlatfőzés céljaira ke­rült vásárra, az idén lekerül a piac­ról. A városi tanács mai ülésén Bayer tanácsos szóba hozta ezt a kérdést, amely Eger város gazdasági életét rendkívül élénken érinti s el­határozták, hogy legközelebb a kép­viselőtestület elé viszik az ügyet or­szágos mozgalom megindítása cél­jából. A borárak rohamos esésének az oka különben összefügg a külpo­litikai helyzettel is, mert azok a bor- kereskedők, akik az ukrán piacra szántás; a boraikat és az ottani árak­hoz képest verték fel annak itthoni árát, a bulgár események hatása alatt áruikat a piacra dobták. Más­részt elmaradt a németországi bevá­sárlás is. ' A tegnapi hivatalos lap aztán egy olyan rendeletet tesz közzé, amely a borpiacon bizonyára nagy érdek­lődést fog kelteni. A földmívelési mi­niszter ugyanis rendeletet adott ki a fegyveres erő szükségletének ellátá­sára szolgáló bormennyiség biztosí­tásáról, egyúttal meg is állapította ennek a bormennyiségnek maximá­lis árát 550 koronában, magasabban annál az árnál, amelyet mostanában fizetnek s igy lehetséges, hogy a bor ára ujbél emelkedni fog. A rendelet értelmében mindazok, akik az 1918. évi szüret alkalmával legalább íOO hektóliter mustot állít elő, kötelesek a kiszűrt mustnak seprő nélkül 'számított öt százalékát kitevő bort a fegyveres erő borral való ellátásának céljára átengedni. Azok, akik igazolni tudják, hogy a szüret alsalmával csak elsőrangú faj- borokat szűrtek ki, saját szüretelésü boraik helyett másoktól beszerzett, de legalább nyolc és fél maligánd fokos egészséges bort is szolgáltathat­nak be, vagy pedig jogosítva van­nak az igénybevételt hektóliteren­ként 300 koronával megváltani. Az igénybevett borért a földmive- lésügyi miniszter hektóliterenkint 550 koronát állapított meg. Ha a rekvi- rálás nem biztosítaná a hadsereg részére szükséges 150 000 hektóliter bort, a földmiveiésügyi miniszter a rekvirálást kiterjesztheti fokozatosan mindazokra, akik az 1918 évi szü­ret alkalmával száz hektóhternél ke­vesebbet, de legalább ötven hekló- liter mustot állítottak elő. Ha pedig a rekvirálás több bort biztosítana, mint amennyire a hadseregnek szük­sége van, vagy pedig az önkéntes felajánlások u’ján a szükséglet rész­ben vagy egészben fedezetet nyerne a földmiveiésügyi miniszter leszál­líthatja az igénybevétel alól a feles­leges mennyiségeket. Aki a rendelet értelmében a rek­virált bon akár egészen, akár rész­ben jogellenesen felhasználja, elfo­gyasztja, elidegeníti, az elvont bor­készlet értékének kétszereséig terjed­hető kar összeg megfizetésére köte­lezhető. Kis vasút Eggr, Fel­német, Felsőtárkány és Zsérc között. Eger, okt. 4. Az egri Érsekség felsőtárkányi er­dejében tudvalevőieg van már egy kis gazdasági vasút. Egy keskeny vágányu lóüzemü vasút ez, amely Felsőtárkány község határából az erdőbe vezet fel és benyulik egészen Zsérc borsodmegyei község határáig. Ennek a lóüzemi vasútnak a meg­hosszabbítása már engedélyezve van Felsőtárkány községtől a kocsiút mentén egészen a Felnémet vasúti állomásig. Most a hordógyár kérte a kereskedelmi minisztertől, hogy adjon neki engedélyt arra, hogy az Eger—putnoki vasút Felnémet köz­ségbeli állomásától ugyancsak az országút mentén Eger városig ilyen keskeny nyomtávú gőzüzemű ipar­vasutat építhessen. Ezzel egyidejűleg ilyen gőzüzemű vasuttá lenne átala kitandó a Felnémet—felsőtárkányi iparvasut és az ennek folytatását ké­pező Felsőtárkány—zsérci eredei va­sút is. A kereskedelmi miniszter a kérelem megvizsgálása céljából el­rendelte a közigazgatási bejárást Kricsfalusi Mihály műszaki főtaná­csos vezetése mellett. Ez a bejárás e hó 12 én lesz. Ha ez a kis vasút megépül, akkor Eger városból Felnémeten keresztül Felsőtárkányig és azontúl a Zsérc határáig egy gőzüzemű vasút létesül, amelynek a hivatása lesz, hogy a felsőtárkányi erdők fatermékeit élén- kebb forgalomba hozzák. De jelen­tős lesz ez Eger városra azért is, mert intenzivebb forgalmi kapcsolatba hozza s két község lakosságát és gazdasági termékeit a várossal. Az egri malacok tragikomédiája. Nincs árpa, de kukoricát sem lehet kapni. Eger, október 4. Csak a klasszikus Odysseus ver­senyezhet már azzal az ezer akadá­lyokkal küzdő utazással, amiben az a bizonyos arpa mennyiség részesül, ami még voltaképpen nincs, de ami után hónapok óta sival kodnak az egri malacok. Ennek a nincs árpá­nak a szomorú története a követ­kező : A közélelmezési miniszter elren­delte a sertéshizlalásra szükséges árpa mennyiség összeírását. A ren ­deletet leadta az alispánnak, az alis­pán kiadta a városnak. Bayer Henrik gyors ütemben összeiratta a szükségletet, s hogy ő legyen az első, sietve beadta az alispánhoz. Az alispán ugyancsak gyors ütem­ben felexpediálta a Haditermény r. t.-hoz. Azután 'nyugalommal vár­tuk az árpát. De az árpa nem jött, sőt még csak az értesítés sem jött, hogy küldik. Erre Bayer Henrik el kezdett táviratozni a földművelési miniszterhez, Haditerményhez. Vá lasz nem jött. Erre felutazott Bu­dapestre a földmivelési minisztéri­umból a Haditerményhez, a Hadi terménytől a földművelési minisztéri­umhoz utasították. Mikor igy már egész a spanyol lázig kiizzadta ezeket az utakat, megbízta a folyton Budapesten a minisztériumokban olaj után járó Ringelhann Béla vil amgyári igaz­gatót, hogy sürgesse most már ő az árpaszállitást. Ringeilhann azután sürgönyözött, hogy sem a Haditer­mény, sem a földmivelési miniszter­nél nyoma sincs az Eger városi árpa kimutatásnak. Nosza Bayer átfut az alispánhoz, ott megmutatják neki az eredeti felterjesztést. Erre megint sürgöny a Haditerménynek, innen sürgöny vissza, hogy ottgnincs. És a többi... és a többi... így lebeg az egri malacok árpája ég és föld között, mir.t Mohamed koporsója. Ma már ott tartunk, hogy megál- lapittatot*, miként az akta nem ta­tálható fel. Bayer tanácsos most aztán azzal vigasztalja a sertés tartó gazdákat, hogy kukorica engedéllyel kínálja őket, ami alighanem több sikerrel fog járni, mert a kukoricát tudvalevőleg közvetlen lehet megvá­sárolni a termelőtől s a termelők oly szerények, hogy 200—300 ko­ronáért mar adnak is egy mázsa kukoricát csövestül. Szegény malacok csak sivalkodhattok... sírjatok. A spanyol betegség Egerbsn. Bezárták a reáliskolákat. A gimnáziumban is szünet van. A lakosság közt szü- nőben van a járvány. Eger, okt. 4. A spanyol betegség az egész or­szágban még mindég szedi áldoza­tait. Olvassak a vidéki lapokból, hogy mindenütt bezárják már az is­kolákat, sőt egyik másik helyen az­zal foglalkoznak', hogy a színháza­kat és a mozikai is be fogják tiltani, mivel a betegség nagyobbára ott terjed, ahol a lakosság nagyobb szám­ban gyűlik össze egy-egy helyi­ségben. Tűzifát házhoz szállít Fischer Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents