Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-09-29 / 224. szám
L. 1918. szeptember 29 o ^ A kormány nyilatkozata a helyzetről. Nem kell megijedni Komolyan törekszünk a békére. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, szept. 28. Komoly helyzetekben ismételten találkozunk avval, hogy egyes felelőtlen elemek akár rosszakaratból, akár tudatlanságból olyan rémhíreket terjesztenek, melyeknek semmi alapjuk sincsen. A miniszter- elnökség, íjiint a múltban, úgy mostan is a bolgár események alkalmából is a valóságnak megfelelően tájékoztatja a közönséget és épen azért kéri, hogy ne üljön fel senki azoknak a fantasztikus híreknek. Bulgáriában az történt, hogy a bolgár hadsereg vereséget szenvedett és ennek hatása alatt Bulgária tárgyalásokat kezdett fegyverszünet és békekötés iránt. Ebben az ügyben Wekerle miniszterelnök tanácskozott a pártvezetőségekkel, a külügyminiszterrel és minisztertanácskozást hivott egybe. Mindezeknek alapján kijelenthetjük, hogy nyugtalanságra nincs semmi ok, mert megtörtént minden intézkedés katona tekintetben abban az irányban, hogy határainkat megvédjük. A miniszterelnök a következő nyilatkozatot tette a helyzetről: „Nem kell megijednünk, nem olyan a helyzet, hogy erre ok volna. Komolyan törekszünk a békére, de a mellett frontunk biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtettük. Természetes, hogy szövetségesünkkel teljes egyetértésben járunk el.* Koronatanáes Londonban. Zürich, szept. 28. A Morgenzeitung jelenti: Londonban ma a király elnölete alatt fontos koronatanács volt. Súlyos békefeltételeket tartanak Bulgáriánál. Bécs, szept 28. Szófiából délelőtt az a jelentés érkezett, hogy azt hiszik, aligha sikerül a külön békét megkötni olyan feltételeket szabnak Bulgáriának. még mindig nkcs minden kirakatban árjelzés. Eger, szept. 28. A napokban közölte az Egri táj- ság a belügyminiszter szigorú rendeletét az áruuzsora letörésére vonatkozólag. Ennek egyik eszközéül I vélte a belügyminiszter azt, hogy | elrendelte, hogy a kereskedők kötelesek a kirakatban levő árukat árjelzéssel ellátni. Ezzel elsősorban a közönséget kívánta tájékoztatni az üzletben lévő áruk áráról, másrészt az illetékes tényezők igy könnyebben ellenőrizhetik az esetleges ár- tulkapásokat és azonnal intézkedhetnek az árdrágitási esetek megtorlására. Mert tudni kell, hogy nemcsak a maximált áruk maximális árának túllépése képez árdrágítást, hanem az is, ha valaki valamely árut annak a szokásos átlag áránál magasabb árban árusítja. Már most mi történik? Láthatjuk, hogy a kereskedők nagy része az árjelzésre kötelező rendeletet egyáltalán nem is veszi tudomásul s a kirakatába kitett áruk árát nem jeizi. Sőt akad olyan is, ki egyszerűen beveszi a kirakatába kitett árukat és a kirakat ablakát befesti. — Áru nincs! mondja. Nos hát ezt nem lehet ennyiben hagyni. Ilyen átlátszó kifogással senki sem bújhat ki a miniszteri rendelet határozott rendelkezései alól. Más városokban, igy Budapesten, Kassán, Nagyváradon, slb. olvashatjuk, hogy a rendőrség szigorúan bünteti a rendeletet kijátszó kereskedőket és szigorúan ellenőrzi a kirakataikat. Azt hisszük nem kérünk lehetetlent, ha erre a mi illetékes hatóságaink figyelmét is felhívjuk. ?esti levelekA hajléktalan város. Budapest, szept. 28. Az emberi létnek mindig egyik legideálisabb és legtökéletesebb állapota volt, mikor az ember azt mondhatta magáról, hogy a saját házában lakik. Ennek a tökéletességnek tudatát és igazságát hirdeti és fejezi ki mélységes erővel az angol mondás: Az én házam, az én váram. A házatlan emberek senkit sem irigyelmek ugv, mint azokat, akik a saját házukban lakhattak s a legutolsó embernek is a lelke mélyén mint leghőbb vágy sejtett az a gondolat, hogy ha bár csak egy kunyhót is a magáénak mondhatna, a melynek várfalán megtörik az élet viharának támadása s a melyen belül ő a korlátlan ur. Ha a régi időkben, a boldog békében is ilyen nagyjelentőségű dolog volt, hogy az ember a saját házában lakhatott, nemcsak képzelni lehet, de a házatlan emberek milliói keserves fájdalomal érzik, hogy milyen földi boldogság az ma ha a világháború borzalmas viharában valaki a saját házában meghuzódhatik. Különösen fájdalmasan érzik ezt ma a városok házatlan lakói. A városi ember életének egyik legfőbb keserűségét azelőtt is a bérelt lakással járó sokféle baj és gond képezte, de ma szinte lesújtó a házatlan emberek helyzete. És egyenesen borzalmas és kétségbeejtő ez a helyzet Budapesten. Budapesten ugyanis ma a lakosságnak fele jóformán hajléktalan. Ma Budapest a hajléktalanok városa. A háború első esztendejében Budapest félig kiürült s házaiban bőven volt lakás. De már 1915 elején, amikor az orosz elözöniötte Galíciát, egyszerre telni kezdett Budapest. Galíciából, Bukovinából százezrével menekültek az emberek Magyarországra és főleg Budapestre. Több mint kétszázezer ember leple el akkor a fővárost. És a legkevésbbé kívánatos elemek, akik megindítói és főokozói voltak annak a szőr nyÜ3éges uzsorának és rablásnak, amely ma minden téren uralkodik. És ennek a népségnek negyedrésze, legalább negyvenezer ember, minden rendszabály ellenére, ma is Budapesten van. Itt élnek, itt fogyasztanak és főkép fosztogatnak. N*gy tömegük a menekülés első idejében lefoglalta a háború elején megüresedett, gazdátlan lakásokat éz száz meg száz galíciai menekült család lakik ma Budapesten háromnégy szobás lakásokban. Ezektől megse szabadul többé Budapest. Azután jött a többi 'özönlés Bu dspestre. A nagyszámú katonaság, megnövesztve az osztrákkal, némettel, törökkel, bolgárral. A tisztek s a legénység egy része beosztásuk folytán itt is maradt a legtöbbnek családja is ide költözött. Ezek mind jobban és jobban telitették Budapestet és lakásait. Egyre jobban súlyosbították a helyzetet a gombamódra szaporódő újabb és újabb háborús intézmények és központok, amelyeknek nagyrésze lakásokban helyezkedett el. Minden szövetségesünknek van ma fővárosunkban valamiféle expositurája, különösen a németnek, hadikórházaitól kezdve bevásárlási központjaiig és hivatalaiig. így növekedett meg a nyolcszáz ezer lakosn Budapest másfél millió lakosú világvárossá s igy lett a nyolcszázezer főnyi lakosságra be rendezett városban hét-nyolcszázezer ember hajléktalan. A bajt tetézte és még növeli ma is a főváros vezetőségének teljes tehetetlensége, nem törődömsége és korlátoltsága. Sehol az országban nem mondott.olyan csődöt az amúgy is ázsiai magyar adminisztráció, mint a fővárosban. Itt ma már a fejetetején áll minden, a fővárosi adminisztráció tehetetlensége, tudatlansága és korruptsága folytán. (Folytatjuk.) A hatósági munkaközvetítő igénybevétele. A kamara felhívása. Eger, szept. 27. A miskolczi kereskedelmi és iparkamara a miskolczi hatósági munkaközvetítő hivatal igénybevétele tárgyában felhívást intézett a kerület ipari s kereskedelmi vállalataihoz: Az 1916 évi XVI. t. ez. az ipari, bányászati és kereskedelmi munka- közvetés ellátására hatósági munkaközvetítők felállítását rendelte el. Egyelőre a kereskedelmi és iparkamarák székhelyein szervezíettek ilyen intézetek. A kamaránk székhelyén szervezett miskolczi hatósági munkaközvetítő már meg is kezdte működését. Az intézetek páratlan működését hatósági jellegükön kívül a melléjük rendelt választmányok is biztosítják, a melyek az érdekelt munkaadó és munkásszervezetek képviselőiből alakíttatnak. Közvetítési tevékenységüket a m. kir. állami munkaközvetítő hivatal ellenőrzi és irányítja. E hivatal gondoskodik egyúttal arról is, hogy a jelentkező munkahely- és munkaerő feleslegek az országos munkapiac keretében kielégítésre, illetőleg elhelyezésre találjanak. Közérdekű tehát, hogy a hatósági munkaközvetítők ismertté váljanak s a gazdasági élet vérkeringésébe belekerüljenek. Minthogy pedig az intézetek munkája csak úgy lehet sikeres, ha a munkakeresők arról győződnek meg, hogy a munkahelyek iránt a legtöbb sikerre kilátással ott tudakozódhatnak, t. Cím figyelmét a miskolczi hatósági munkaközvetítőre ezennel fe.hívjuk, azt jóakaró pártfogásába ajánljuk és kérjük, hogy mindenkori munkásszükségletét a hatósági munkaközvetítőnél mindenesetre bejelenteni szíveskedjenek. A miskolczi hatósági munkaközvetítő (Hivatali helyisege Kossuth- utca 2 szám.) ingyenes munkaközvetítési tevékenysége kiterjed az ipar, bányászat, kereskedelem és közlekedés minden ágára. Közvetít férfi, nő, szak és segédmunkásokat, üzleti személyzetet, irodai alkalmazottakat, fiú és leány tanoncokat. Megbízások személyesen és levél vagy telefon utján is leadhatók, (hivó szám 3—66) A hatósági műi- kaközveti.ő területi hatáskörébe tartozó vármegyék (Borsod, Gömör és Kishort és Heves) összes varosaiban és járási székhelyein, nemkülönben a népesebb és nagyobb forgalmú községeiben is gyűjtőhelyek vannak szervezve. A gyűjtőhelyek, városokban a polgármesteri hivataloknál, községekben a jegyzői irodákban vannak, itt megbízó ürlapnk kaphatók és az érdeklődők ingyenek tájékoztatást és
