Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-09-27 / 222. szám

fc J i 1918. szeptember 27 vallásosságát, szinte kizártnak lát­szik, hogy a lopást egri ember kö­vette volna el. A rendőrség a tettes kézrekerité- sére erélyesen nyemoz, ami aztjiisz- szlik hamarosan eredményre is ve­zet. Nem hihető ugyanis, hegy a tolvaj a saját titkos gyönyörűségére lopott volna össze 9 térítőt, már pedig ilyen dolgokat eladni vagy elzálogosítani nemcsak Egerben, hanem a vidéken is lehetetlen lesz a rajtacsipés veszedelme nélkül. Nem lehetetlen különben az sem, hogy a fosztogatást többen követ­ték el. A két templom kára több ezer korona. Október 5-én lesz a 12-ősök népünnepélye. Eger, szept. 26. A 12 ős honvéd tisztek népünne­pélyének rendező bizottsága annak közléiére kért fel bennünket, hogy a lervezelt mulatság nem okt. 6 án lesz (amint téves híradás nyomán megírtuk), hanem okt. 5 én, szom­bat délután és este. A nagyszabású és páratlan arányú népünnepély programmja egyse bő vül. A már közölt derűs és mókás tnüsorszámakhoz hozzájárul még: táncverseny, borkanalazás, lepény­evés és gyorsfényképezés. A tizen kettősök nivós tábori újságja: a „Szatmári Honvéd“ külön alkalmi számot fog kiadni, mely érdekes tar­talmával különös meglepetése lesz a mulatságnak. Az egri hölgyek szépségversenyé­ről adott tudósításunk folytán a kö­zönség igen nagy érdeklődéssel vi­seltetik a mulatság e műsorszám iránt. A rendezőség elhatározta, hogy a szépségverseny a teljes komoly­ság jegyében fog lefolyni; a szavazó lapok árusítását a helybeli dohány­tőzsdék már a napodban megkezdik. A Kaszinó nagytermében rende­zendő kabaré műsorának összeállí­tásán most buzgálkodik a rendező­ség, különös súlyt helyezve a tizen kettősöktől már megszokott arra a körülményre, hogy az művészi, stílu­sos és ízléses legyen. A esés szlávok Pensában agyonléitét a bolsevik! szarvasat tagjait. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Hága, szept. 26. Moszkvai jelentések szerint Pensában a eseh-szlávok fel­fedeztek egy bolseviki össze­esküvést. A cseh-szlávok letar­tóztatták a bolseviki szervezet valamennyi tagját s a rögtön­itélé biréság tárgyalása után agyonlőtték éket. Gyilkosság a szőlőbet?. Bosszúból megöltek egy sajószentpéteri gazdád Sajószentpéteren az egyik szőlő ben halva találtak egy 50 év körüli férfit. A holttest a földön feküdt vét be borulva és a testén több su- ' lyos seb tátongott. Azonnal jelentést tettek a csendőrségnek, a mely szé­les körű nyomozást indított. A csendőrség mindenekelőtt meg­állapította, hogy a halott Lakatos Lajos jómódú sajószentpéteri gazda. Tegnapelőtt a szőlőjében volt kint, mikor egy ismeretien lettes orvul megtámadta és meggyilkolta. A me­rénylő a gyilkosság elkövetése után elmenekült. Miután a gyilkos nem rabolta ki az áldozatát, a csendőrök arra kö­vetkeztetnek, hogy a merénylő tettét bosszúból követte el. Lakatos Lajos zsebeiben érintetlenül találták meg ugyanis azt a több száz koronát ki­tevő összeget, amit aznap vett ma­gához. festi levelek A háborús gyermekmunka. Budapest, szept. 26. A világháború általános puszti tása rettentő mélyen belesz-ntott a gyermekvilág életébe is. A rombolás, a melyet a gyerme­kek fizikai és erkölezi életében vég­hezvitt, talán az összes pusztulást fölülmúlja, mert a messzi jövőre kihat s az okozott kárt jóvátenni vagy egyáltalán nem vagy esak igen csekély mértékben lehet. Különösen nagy a rombolás a városi gyermekek életében, akiket az általános felfordulás szele egé­szen más és ped;g rendkívül káros viszonyok közé sodort, de mélyen érintett a háború minden gyermek- leiket. A legfigyelemreméltóbb és legká­rosabb jelenség a mai gyermekvilág életében a gyermekmunka tul- tengése. A felnőtt munkáskéz hiánya, a megélhetés rendkívüli nehézségei a gyermekek túlnyomó részét kiragad- ták abból a bűbájos világból, a melyben régente éltek s a játékos álomélet helyébe, amelyre az egész­séges emberélet kifejlődéséhez első rangú szükség van. a rideg, komoly és szörnyűséges életküzdelem vilá­gába zuhantak. A felnőttek helyét a nők mellett a gyermekek foglalták el s a szel­lemi és a szakképzettséget igénylő munkán kivtl a munka világában százezrével, sőt milliónyi számmal szorgoskodnak a gyermekkezek. Első szempillantásra, fölületes gondolkodás mellett tetszetősnek látszik a munkás gyermeksereg: Normális időkben, bizonyos mérték­ben, gondos körültekintő formában kétségtelenül hasznos és üdvös ne­velő hatással van a megfelelő munka a gyermekre, de ha ez a munka létfentartó kenyérkereset, akkor csak rombol és pusztít. Ms pedig a helyzet ez. Ma a gyermekek nehéz verejtékes mun kával foglalkoznak, valóságos haj­szával kenyérkereső munkára kény­szerülnek. A gyermekek 70 percentje a gyárakban, ipari üzemekben, a mezőkön vagy az utcán dolgozik. Kocsisok, szolgák, pincérek, hordá­rok, házalók, rikkancsok sőt tekin­télyes számmal vannak még irodák­ban is. A szakmunkásoknak készülő inasgyerekekről nem is beszélek, bár ezek is minden egyebet végez­nek, de a szakmájukban alig halad­nak előre. Hozzávetőleges statisztikai adatok szerint Budapesten ma mintegy 150 ezer gyermek folytat kenyérkereső munkát. 150 ezer gyermek küzd, tülekedik, verekszik az életért, a kenyérért, olyan korban, amikor a gyermeknek testi és lelki épsége csak a játékot vagy a játékos edzést engedné meg. Budapesten százával látni az ut­cán 6—8 éves gyermeket, akik is­kola hián az utcákon csavarognak, mindenféle munkára kínálkoznak, újságot, könyveket árulnak s az orfeumok és mulató helyek kapui előtt énekelve, kétségbeesetten kínál­ják a legújabb kuplékat az éjjel sötét óráiban. Elfacsarodik az ember szive, mikor a tiz éves gyerekeket : ott látja az éjszaka sötétjében, a keserves kínos életküzdelemben. A rendőri razziákon éjjel sokszor tucatjával fogdossák össze ezeket az apró gyermekeket s éjjelenkint gyak­ran látni a rendőrök sorfala közölt ilyen összefogdosott gyermek ka­ravánt. Magam is egy ilyen alka­lommal nyolcvan szerencsétlen 6—15 éves gyermeket olvastam össze a rendőrök között. Tiz olyan is volt közöttük, aki még 6 éves sem volt. Ezek a mulatókból kitóduló gaval léroknak és hölgyeiknek kocsikat szereztek. Az egyik közülük — alig tudott meg tisztán beszé ni — kup­lékat árult az egyik közúti mulató előtt vinyogó, siró énekszóval. Nagymértékben megszaporodott a gyermekkoldusok száma is. Az esti órákban lépten nyomon beléjük üt közik az ember. A lóversenyek után a kitóduló közönség alig tud átver­gődni a kijáratoknál összegyűlt gyer­mekseregen, a mely rimánkodva nyúj­togatja a kezét. Vannak egész szer vszett gyermekkoldus csapatok is. A gyermekmunkások sorában ezek azonban egészen mélyen vannak és számuk nem is oly nagy, ezért nem is is esnek súlyosabban a gyermek- munka mérlegébe. A komoly vesze­delem inkább abban a gyermekmun­kában rejlik, amely a valódi kenyér- keresetet célozza, amely már hiva­tássá növekedett a gyermeknél. Ezek a gyermekek többé már nem játszanak. Ezek már kiléptek a gyer­mekvilág paradicsomkertjének a ka­puján, úgy hogy oda többé nem tud­nak vissza térni. Ezek a gyermekek már rnegvénüi- tek. Az foglalkoztatja az elméjüket, hogy miképpen keressenek minél többet a fizikumuk sem játékos ug­rálásra szolgál, hanem a megeről­tető munkára. Soha annyi koravén, mosolytalan és ványadt, sápadt gyermeket nem lehetett látni mint ma. Ma a kiváltságosak gyermekein kívül jóformán egyáltalán nem le­het a tömegben jóked.ü hancurozó gyermeket látni. Ma ha a nagy tö­megből egy csoport gyermeket ki­hallgatunk, akkor azt halljuk, hogy arról beszélnek: hogy hol, mennyit és mivel lehet keresni és hogyan le­het valakit becsapni És sokan szé­pen keresnek is, különösen, akik lo­pott holmikkal kereskednek. Ez a munka azután egyáltalán nem nemesíti. Ez a munka csak rombol s elpusztitjs a gyermekfizi­kumot, a gyermekielket. A helyes szociális gondolkodású emberek már a múltban is hadakoz­tak a gyermekmunka tultengése el­len, amely lerontja a gyermeket s lerontja a jövő nemzedéket s test­ben, lélekben csenevész társadalmat teremt. A gyermekmunka e mellett a tár­sadalomnak s az államnak sem ér- téaes. Fölületes, hiányos, sokszor végzetesen téves. Az államnak es a társadalomnak tehát minden erővel, eszközzel arra kell törekednie, hogy a gyermek- munkát a minimumra csökkentse. Igazán erős, ideális idegzetű és gon­dolkodású társadalom csak úgy ala­kulhatna ki, ha a gyermekek bizo­nyos korig csak játékos gyermekek volnának, de hát erről legközelebb álmodozni lehet. A háború alatt még kevésbé le­het ellene tenni valamit, de gon­dolkozni és a kérdéssel már most foglalkozni kell a jövendő békés korszakra, hogy ez a veszedelmes betegség ne folytatódjon a békében megrögzötté ne legyen. Mert ha a jövendőben kenyérkereső gyermekeink lesznek, nem lesznek felnőtt egész­séges ép munkáskezek. A jövendőre minél több vidám, gondtalan, játékos gyermek kell s ezekből alakul meg az uj, egésséges, erős társadalom, amely nem sülyed le többé vadálattá. Somfai János. j — A Széchényi-kávé- házban minden este Kiss Béla cigányprímás hires zenekara muzsikál. Az étteremben naponta frissea csapolt sör, villás reggeli. Kitűnő koszt, tisztán kezelt borok, napi i abonensek elfogadtatnak. i . ______ A z EGRI ÚJSÁG i mindenütt kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents