Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-09-26 / 221. szám
£ K i 1 1918. szeptember 26. Nem veszik a bort. Maximálástól félnek a kereskedők. — Miskolczi ujbor literje 3.50—4 koronáig. Eger, szept. 25. A miskolczi Reggeli Hírlap jelenti]: A jövő vasárnap a miskolczi hegyeken újra elkezdődik a szüret ideje. A terméskilátásokból ítélve, az idén bő aratásuk lesz a szőlősgazdáknak. Mégis aggodalommal tekintenek a bortermelők az idei szüret elé. A hegyalján bekövetkezett bor- krach az egész országban nyomasztóan érezteti hatását. Tavaly ilyenkor már hatalmas arányokat öltött a kereslet.., Megindult a vásárlási kedv és nem győztek a hegyek annyi bort termelni, amennyi el ne fogyott volna. Az idén pang a borüzlet. Egy miskolczi bornagykereskedő véleménye szerint a kereslet azért olyan tartózkodó, mert nem tudják, nem jön-e, nem készül-e valami kormányrendelet. Mert az egyik hir szerint maximálni fogják a bor árát. A másik értesülés azt vitatja, hogy a meglevő készleteket fogják el- rekvirálni. Nincsen tisztában egy borkereskedő sem a kormány idevágó terveivel. Tavaly is megtörtént például velünk, hogy amikor a sok össze- vásárlott bor már a pincékben volt, akkor jött a rendelet, mely minden hektoliter után kirótta a 14 koronás termelési adót. Nagyon sokat ártottak Magyar- ország borkereskedelmének a felső magyarországi borraziák is. A galíciai borbevásárlókat kiűzték innen, pedig nekik nagyon sokat köszönhetett a borárak fellendülése. Igaz, hogy kivi.ték a pénzt az országból, ők vitték el a hasznot, de viszont ők voltak azok, akik felhajtották, magasan tartották a bor árát és igy közvetve nagyon sokat köszönhetlek nekik a termelők. Az is baj, hogy nagyon sok ó bor fekszik, biztos kezekben, a bankok kezében. És ez a körülmény is nyomja az ára kát. Nemcsak mi nem vásárlunk, hanem a pesti és a bécsi nagykeres kedők sem mozognak. Eddig egyetlen vétel sem történt. A hordó mak- szimálás is ütötte az árakat. Mert a makszimált áron — 55 fillérért literenként nem lehet ócska hordót kapn is akinek nincs, az nem is akarja eltenni a borát. Azért azt ajánlom mindenkinek, hogy akinek hordója van, tegye el a borát és várja meg a tavaszt. Tavasszal előreláthatólag ismét felmennek a borárak. Persze ezt, mint biztos kijelentést, ma még nem lehet mondani. Ehhez a miskolci értesüléshez mi csak azt fűzhetjük, hogy ugyanúgy állnak a dolgok Egerben Í3. Megkérdeztük a helybeli borkereskedéssel foglalkozó vállalatokat és azoknál azt a felvilágosítást nyertük, hogy a borárak még nincsenek kialakulva sem itt sem az országban és igy még árat mondani nem iehet. Eladások nem is igen történnek, mert a szőlősgazdák egyelőre csak tájékozódást akarnak szerezni. H városi közgyűlés. Felszólalások. — Hol van a Vass János dr. által beiégért cukor? Bajok a §vUanyszerelések körül. Tárgyal a város a Hadigondozóval a földműves iskola érdekében. Ma délelőtt 10 órakor tartotta Eger város képviselőtestülete Janko- vics Dezső polgármester elnöklésével rendes közgyűlését. Napirend előtt bejelentette a polgármester, hogy Szokolay Lajos főügyész betegsége miatt két hónapi szabadságot kért. Az állandó választmány javaslatához képest kéri hogy helyetteséül dr. Dalíos Iván és dr. Jankovics Dezső ügyvédeket válassza meg a közgyűlés. Kalmár Gáspár képviselőtestületi tag felszólal és előadja, hogy dr. Jankovics Dezső már egy előbbeni közgyűlési határozat folytán Bayer Henrik városi tanácsos helyettese. Miután pedig őt igen leköti a maga ressortja, a tiszti ügyészi teendők ellátására ideje nem marad és ezért csupán dr, Dallos Iván megbízatását tartja célravezetőnek. Ennek folytán a polgármester szavazásra bocsátotta a kérdést. A többség az állandó választmány javaslata mellett szavazott s ennek értelmében a közgyűlés helyettes tiszti ügyészekké dr. Dallos Iván és dr. Jankovics Dezsőt választotta meg Ezután napirend előtt ifj. Szeredi János szólalt fel, aki a külső városnegyedek közbiztonságát sokban ki- fogáselandónak tartja és kéri, hogy a háború előtt megvolt rendőrségi őrtanyák felállítását annál is inkább, mert a katonai őrjáratok ezt nem pótolják. A polgármester válaszában utal a rendőrség közeli államosítására, mely esetben mindazok a helyiségek, a meiyek megelőzőleg a rendőrség használatában voltak, átadandók lennének. Ez pedig nagy terhet róna a városra, amellyel számolni kell, de meg a rendőrség mai létszáma sem teszi ezt lehetővé. A közgyűlés úgy határozott, hogy az ügyet nyilatkozattétel végett a rendőrkapitánynak adja ki. Ugyancsak ifj. Szeredi János kérdést intéz az iránt, hogy mi van az annak idején dr. Vass János képviselő által a földművesek részére beigért fél vaggon cukorral ? A jelenlevő Bayer Henrik válaszában kijelenti, hogy úgy tudja, a cukrot annak idején kiosztották, mindenesetre meg fogja vizsgálni az ügyet, amire a közgyűlés utasítja is. Dutkay Pál kanonok panaszt emel a villanytelep kiszolgálása ellen, a mely szerint a telefonon bejelentett hibákat napokig sem javítják ki. A város reputációja érdekében is szigorú vizsgálatot kér.' Ringelhann Béla igazgató válaszában elnézést kér és közli, hogy jelenleg mindössze két szerelője van a telepnek, skik különösen az esti órákban túl vannak terhelve munkával úgy, hogy a legjobb akarat mellett sem tehetnek azonnal eleget a hívásnak. A közgyűlés az ügyet vizsgálat és jelentéstétel végett Ringelhann Bála igazgatónak kiadja. Ezekután a közgyűlés tárgyalás alá veszi a tárgysorozatban levő ügyeket, amelyekben az állandó választmány javaslatait fogadja el. így az Országos Hadigondoző hivatal megkérésére a képviselőtestület kijelentette, hogy a rokkantak és hadiárvák a tőle telhető áldozatokra kész és megbízta a tanácsot, hogy a Hadigondozó hivatalt egy megbízott kiküldésére kírje fel, akivel részleteiben tárgyalja meg, hogy mit és minő feltételek mellett igényeinek a várostól. Ezt az alkalmat felhasználta a képviselőtestület arra is, hogy a földművelési kormányt a vincellér iskola megnyitására felkérje, mivel ma már megszűntek azok az okok, melyek az iskola bezárását eredményezték. A többi tárgyban is elfogadta és határozattá emelte a közgyűlés az állandó választmánynak lapunk tegnapi számában már ismertetett javaslatait. A közgyűlés utolsó tárgya a néh. id. Schultz József alapítványára vonatkozó egyezségi ajánlata volt, amit a közgyűlés elfogadott. E szerint az örökösökkel olyan megállapodás jött létre, hogy ezek a 163.000 koronát kitevő hagyatéki vagyonnak a felét 80000 koronát fognak az alapítvány részére befizetni, amit a néh. Schultz József örökhagyó a szegény iskolás gyermekek segélyezésére alapított. Egerben is lefoglalják az épitési anyagokat. A polgármesteri hivatal közli: A m. kir. minisztériumnak 2.929. 1918. M. E. számú rendelete az építési és lakásfejiesztési anyagok termelésének és forgalomba hozatalának szabályozásáról. 1. §. A 2500 drbnál löbb téglát, 5000 drbnál'több tetőcserepet, 5900 kg.-nál több cementet, 3060 kg. nál több meszet, továbbá az 50 kg.-nál több épitési vagy izolálás! célokra előkészített parafatáblát és parafatéglát, 50 m2-nál több Rabilz dróthálót, 100 kévénél több építkezési célokra előkészített nádat és 300 m2-nél több menyezet nádszövetet, 100 m2-nél több asz- beszt vagy cellulosepalát, 200 m2-nél több fedélpapirlemez, 500 m*-nél több cementlapot, 100 nP-nél több üvegtáblát, 10 drbnál több vízvezetékkel felszerelhető köedénymosdót, 10 drbnál több vaskályhát, 10 dbnál több takaréktüzhelyet, Í00 drbnál több kályhacsempét és végül 100 folyóméternél több kőanyag és cement csövet kitevő és a Magyar Szent Korona Országaiban levő készleteket be keli jelenteni. Bejelentésre kötelezettek; a) épitési anyagok elő- állításával foglalkozó vállalatok, b) kereskedelmi és ipari vállalatok. * ideértve a szövetkezetek is, amelyek az említett anyagok raktározásával, eladásával, felhasználásával (beépítésével) foglalkoznak, vagy ezeket ilyen célokra beszerezték. 2. §. Az 1. §. szerint bejelentésre kötelezettek készleteiket az 1918. évi október hő 1. napján volt állapot szerint legkésőbb 1918. évi október hó 8 ik napjáig bezárólag bejelenteni. A bejelentéshez az elsőfokú iparhatóságnál kapható bejelentő lapokat kell felhasználni. 5. §. A köz- szükségleteknek biztosítása végett az alább felsorolt anyagoknak meglévő és utóbb hozzájövő készletei, a mennyiben e készleték az 1. §-ban megállapított mennyiséget meghaladják, a rendelet erejénél fogva zár alá vétetnek. Azok az anyagok, a melyekre a zár ala vétel kiterjed, a következők: a) tégla, cement, mész, 4 b) az épitési vagy izoiálási célokra előkészített parafatáblák és parafatéglák, Rabitz dróthálók, az építkezési célokra előkészített nád- és fonott-nádkészletek, eternitpala, fedélpapirlemez, (Dachpappe) cementlapok, kályhacsempék, üvegtáblák, vaskályhák, takaréktüzhelyek, kloset- és pisorcsészék, kőanyag és cementcsövek. 6. §. A zár alá vételnek az a hatálya, hogy a zár alá vett anyagokat csak a jelen rendelet korlátozásai között szabad elidegeníteni, feldolgozni vagy egyébként felhasználni. / Ma délután 3 órakor az E. T. K. uszóversenye.
