Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-09-24 / 219. szám
XX Y. 1918. íízeptemfecr 24 feeűd, 218. Ara 12 tilíér előfizetési árak i Helyben és vidéken postán küldve egész évre 32 korona, — fél évre 16 korona, — negyed évre 8 korona, — egy héra 3 korona — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 12 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106, POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Sliígielanlh hÉttB és ünnep «tini nap kf&talévsl mindennap. Hirdetés) áraki Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági Ítéletek, közgazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. Jótékony célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyugtázása 40 fill. Eljegyzések, jjázasságok, köszínetayilyánttásek 10 sorig 8 K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 260 K, hasábonként és, centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataliknak 1 K, magáncégeknek 66 fillér, szallag- — — hirdetés szövegoldalon 80 fillér. — —. twiniiBiiaaaat e Az erdélyi látások Eger, szept. 23. Miután a belpolitika kártyakeverői az erdélyi havasokba vonultak, azt kell remélnénk, hogy az előkészületek a belpolitikai helyzet rendezésére simábban fognak folyni. Voltaképpen most már nem is arról a válságról van szó, amely a magyar parlament pártviszonyai rendezésével nyerne megoldást, hanem ennél sokkal fontosabbról, amely legközvetlenebbül a magyar állam közjogi helyzetét tángálja. Az a sok izgatás, amit a népek önrendelkezési joga címén dobtak be nemzetiségeink soraiba, odáig érlelték a helyzetei, hogy most már azzal is számolni kell, hogy ha nem is közvetlen a mi vármegyéinkben élő nemzetiségeink dolgában, de társországainkban feltétlenül rendet kell csinálni. Nyíltan és burkoltán egyaránt folyik az agitáció arra, hogy Horvátországban azok az elemek kerüljenek felszínre, akik délszláv álmaikat akarják még elszakadás árán is érvényre juttatni. Amennyibe« a cenzúra mellett kiadott hivatalos jelentésekből olvassuk, itt most két irányban folyik a munka. Az egyik megoldási terv szerint Horvátország igényei akként nyernének kielégítést, hogy Bosznia és Hercegovina odacsaphatnék. A másik megoldás pedig az volna, hogy Bosznia és Hercegovina közvetlen csatoltatnék Magyarországhoz. Az annektált tartományok tehát már mindenesetre a magyar korona alá kerülnek, bármelyik terv szerint is. Azonban igen súlyos közjogi munka ezen tervek bármelyikének keresztülvitele, konstrukciója, mert kétségtelenül igen közelről érinti a magyar állam és ehhez képest a monarchia struktúráját. r Ehhez a komoly munkához komoly emberek kellenek s igy került előtérbe ismét Tisza István gróf, akinek munkabírása, energiája, hosszú politikai pályáján szerzett tapasztalatai igen becses szolgálatot tesznek most ennek az ügynek. Amilyen természetes tehát, hogy ilyen nehéz ügyek elintézésére gróf Tisza Istvánt veszik igénybe, épp ilyen természetes, hogy amikor ilyen nagyfontos- ságu, de pártos birkózásra nem alkalmas ügyek hívják fel az összes magyar államférfiak közremunkálását, akkor legkitűnőbb közjogászunk, Andrássy Gyula gróf levonul erdélyi birtokára a havasok közé az őszi vadászat gyönyörűségeit élvezni. S az is természetes, hogy ilyenkor a világbéke önmaga által glorifikált hőse Károlyi Mihály gróf szintén a vállára veti a puskát és szintén Erdélybe megy. De nem azért, hogy tigrisként vesse magát rá az oda betörő ellenségre, hanem hogy kipihenje a vadászati örömök között egyfelől a ceglédi dicsőséget, másfelől pedig a bécsi milliós kártyázás izgalmait. Eger, szept. 23. Az ország legtöbb városában nagy riadalmat ©kozott a spanyol nátha terjedése. A vidéki lapok tele vannak fgyelmeztetésekkel s egyik-másik helyütt olvassuk azt, hogy a rendes körülmények között simán lefolyó betegség szórványosan tüdő- betegségekkel is komplikálódik és halálos végű is lesz. E héten Egerben is két diák temetés volt, mind a kettőt a spanyol nátha kezdte ki és innen fajult tüdő- betegséggé az esetük. Budapesten már az iskolákat oly mértékben lepte el, hogy egyik-másik intézetet be is kellett zárni. Természetesen nálunk is az iskolákat féltik legjobban, mert hiszen az efféle betegségek terjedésének rendszerint az iskolák a legtermékenyebb fészkei. Értesüléseink szerint az összes középiskolákban van már számos spanyol nátha beteg, sőt úgy halljuk, hogy az Ajigol kisasszonyok bennlakói között mintegy faatvanan fekszenek már spanyol náthában. Megkerestük a város főorvosát dr. Glósz Kálmánt, hogy a közönség tájékoztatására nyilatkozzon nekünk, aki erre készséggel hajlandó is volt és a következőket közölte: A betegség azonos a 80 as években nagy arányokat öltött influenzá - val. Oroszországból indult ki: ezért „Orosz náthának“ nevezték el. Akkor tetemes volt a halottak száma is, a betegség késő ősszel és télen lepte meg a lakosságot, mely időben a legártatlanabb betegség is, súlyosabb tünetek mellett zajlik le; más- Tésztákkor is, de most is tapasztaljuk, a betegek könnyelműek a betegséggel szemben. Pedig az influenza minden bevezetés nélkül, úgyszólván egyik óráról a másikra ágyba töri a beteget sokszor 40 és még magasabb fokú láz kitörése mellett. A betegség a légzőszervek, a táplálkozás szervek és az idegrendszer körül okoz zavarokat, a következő tünetekkel: magas láz, mely 3—4 napig tartó; szárazság érzék az orrban, torokban és a tüdőkben, kaparó, csiklandozó, folyton köhögésre ingerlő érzés, nagyfokú étvágytalanság, gyomor és bélzava- rckkai; főfájás, tarkófájás, hátizmok fájdalma, csonthasogatások, nagyfokú levertség, bágyadtság, álmatlanság. Aki betegnek véli magát, leghelyesebben teszi, ha azonnal ágyba fekszik s megnyugtatásul orvost hivat magához. Az egyenletes melegben való fekvés, langyos sősviz öblögetések, tejnek, kávénak, levesnek forrón való fogyasztása rendesen enyhülést hoz. Nem szabad azonban lábon hor- dsni a betegséget, vagy idő előtt az ágyat elhagyni, mert könnyen csat- lakozhatik a bántanom mellé súlyosabb, a tüdői»!», me!!hártyal»b, tüdővész, agyhártyalob stb. Városunkban az első spanyol nátha esetei már május hó végén mutatkoztak és szórványosan az egész nyáron ismétlődtek. Nagyobb arányokban 3—4 bét éta észleljük; igen sok van a katonaság között s a szeptember elején bevonult tanutó- ifjuság között. Terjedését elősegíti a száraz időjárás, mit megakadályozni hatalmunk nincs. Vigasztaló, hogy amily heves de rövid ideig tartó a betegség, olyan a terjedése is s egy jótékony hűvös légáramlat egyszerre elsöpörheti a járványt. Dr. Glósz Kálmán ki ezt a közlést adta, maga is spanyol náthában beteg, most van lábbadozóban s meg is jegyezte, hogy a városi be- tegedési esetekről nincsen most kellően tájékozva. Kérdést intéztünk tehát dr. Czigler Henrik városi orvoshoz, aki a következőkben ismertette a spanyol betegség okait és az egri mai állapotokat. A spanyol betegség egész Európát ellepte. Svédország, Dánia sokat szenvedett tőle. Felső Olaszországban egy milliónál több eset fordult elő. Nálunk május végén, junius elején kezdett fellépni, eleinte csak könnyű, néhány napig tartó rosszul- léttel és pedig leginkább a katonaságnál, mert sok ember együttléte egyik tényezője a terjedésnek. A helybeli katona kórházban eddig már kezdettől számítva ezeren felül ápoltunk spanyol betegeket. A civil lakosságnál a terjedést elősegítik a zsúfolt vonatok, zsúfolt iskoiák, tömött infernátusok, tömött gyár- és munka helyiségek. Kórokozójára vonatkozólag egy drezdai bacteriológus Hueppe azt fejtegeti, hogy okozója egy influenza bacillus fajtának a korcsalakja, melyet tisztán még most sem lehet kimutatni. A tapasztalat az mutatja, hogy a torok, légcső, tüdő és mellhártyán idéz elő megbetegedéseket, de okoz £ spanyol nátha Syerben is terjed. Nyilatkoznak a hatósági orvosok. — A járvány nem életveszélyese — Mit tanáesolnak a doktorok?
