Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-09-18 / 214. szám
2 1918. szeptember 18 Püsíos szerb miniszter* slQí.-k PrLbau. (Saját tudósítónk 4elef»n-}elentése.) Genf, szept. 17. Pasics szerb miniszterelnök hétfőn Párisba érkezett és egy hétig fog ott maradni. Ellenkérdésekkei válaszol az antant a Bnrián békeiegyzbkére. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) . Frankfurt, szept. 17. Német parlamenti körökben azt hiszik, hogy az antant Burján békejegyzékére ellenkérdésekkel fog válaszolni. Balfonr nyilatkozata Bnrián békejegyzékére. (Saját tudősitf'nk telefonjelentése.) Rotterdam, szept. 17. Burián békejegyzékéről az első megnyilatkozás hire megérkezett ide. Balfour a következőket mondotta róla: A jegyzékben nem látom a kilátást arra, hogy a célt, a melyet a szövetségesek maguk elé tűztek, a mely több volna a fegyverszünetnél — elérhetnek. Van e legkisebb kilátás — kérdezte Balfour — hogy ha elfogadjuk azt a javaslatot, a mely szerint nem kötelező tárgyalásokat folytattunk, hogy minden kérdés kellőképpen megvitatható lesz. Bármennyire igyekszünk ezt a javaslatot ked vező szemmel nézni, nincs módomban erre a kérdésre igennel válaszolni. Az idő ilyen eszmecserére még nem érett meg. Az antant államok lakossága vágyakozik a béké után, de nem olyan ostoba, mint néhányan a közép ponti hatalmak országaiban hiszik. Lakosságunk megérti, hegy az eszmecsere hiábavaló volna, hacsak Németország függőben evő kérdésekről egészen más szellemben nem gondolkozik, mint a német államférfiak. A németek azt hiszik, hogy a hozzánk intézett javaslattal elő tudják segíteni soraink megbontását. Ezért nagy sajnálattal ugyan, de szükségképen azon következtetésre kell jutnom, hogy a javaslat célja nem az, hogy a megyezéses békét létrehozza, hanem az, hogy erőnket csonkitsa. Mikor lesz petróleum. Eger, szept. 17. Az uj vagyis a régi időszámítás helyreállításával ma már egy órával rövídebb a rap egy érává! korábban van este sötét. így most már aktu áli3sá vált a világítás kérdése is.- Akiknek villany van a lakásukba bevezetve, azoknak ez nem okoz nagyobb gondot: a városi villany- telep már tegnap is és mindaddig mig a rövidülő napok ezt nem követelik este 6 óra, fél 7 kor ad áramot. * Annál nagyobb gonnot okoz azonban a világítás kérdése, akik petróleum világításra vannak berendezve. Petróleumot már igén régen, talán áprilisban kapott utoljára a közönség. A nyári hosszú napok idején — amiket a nyári időszámítás is hosszabbított — csak elnélkülözték d világítót. Most azonban mind égetőbb lesz a kérdés: mivel világítsunk ? Kérdést intéztünk tehát ez irányban a közáleímezési vállalat vezetőjéhez, aki azonban nem sok reménnyel biztatott. Kapott ugyan a vármegye valami kevés petróleumot — a mezőgazdák részére és igy a szőlőtulajdonosok "valami kis petróleum kiutalásban fognak részesülni, de a közönség részére még ebben a hónapban nem lett petróleum kiutalva. Valószínű azonban/ hogy a jövő hónapban kapunk 120 mm. petróleumot ami azután a közönség között kiosztásra fog kerülni. Addig a sötétben lévők legyenek türelemmel és egyébb hijján, á reménység halvány, de biztató fénye mellett tartózkodjanak. Sxíb ész-büld51!ség a polgármesternél. Nem tudnak megélni. — Ujaob hely ár emelést kérnek. Eger, szept. 17. á miskolci „Reggel“ Írja: Küldöttség járt tegnap délelőtt a miskolci polgármesternél és a szinügyi bizottság elnökénél. A miskolc—egri színtársulat küídöttságe: Herceg Vilmos, Gáspár Jenő és a társulat egy női tagja. A küldöttségjárásnak súlyos oka volt: a társulat tagjainak megélhetése forog kockán és az a veszeiy fenyeget, hogy a társulat egész egyszerűen felbomlik, mielőtt még a miskolci sziniszezon megkezdődhetnék. A társulatból eddig két elsőrendű erő kivált, mert nem látták biztosítottnak megélhetésüket Miskolcon. A társulat tagjai Egerben gyűlést tartottak és kimondották, hogy csak úgy látják a társulat fennállását, ha a helyárakat még egy koronával emelik az összes helyeken, . a már eddig kérelmezett helyárakon felül. Ezt a határozatot tolmácsolta tegnap délelőtt a színészek háromtagú küidöiteége Szebipáli István dr. pol- gármes'er és dr. Rácz György szin- ügyi bizottsági elnök előtt. A küldöttség előadta, hogy Egerben any- nyival emelték a helyárakat, hogy az előadások bevétele megfelel a mis kolcí felemelt helyárakból befolyó jövedelemnek és még sem képesek megélni. A színészek 120—150 koronán alul lakást nem kapnak, vendéglői étkezésre lévén ráutalva, az ellátás is nagy pénzeket emészt. A színház fűtési költsége 20.000 koronáról 60.000 koronára emelkedett egy év alatt. A technikai kiadások esténként 1400 koronát tesznek ki, hol marad tehát a színészek fizetése? Ha a szinügyi bizottság nem járul hozzá a kérelemhez, a legnagyobb bizony-, talansággal néznek a jövő elé, mert csekély fizetésükből tengődniük és nyomorogniok kellene. Kérték a pol gármestert és a szinügyi bizottság elnökét, tegyék magukévá a színészek ügyét és pártolják kérelmüket. A polgármester és dr. Rácz György jóakaratu támogatás.ól biztosították a küldöttséget. Hogyan gondoskodunk Szibériában rekedt foglyainkról? A hadügyminisztérium közli: Oroszország ázsiai területeinek az ántánlcsapatok és az azok. szolgálatában álló cseh szláv formációk által történt teljes elzárása akadályozza azt, hogy az osztrák-magyar hadifogoly bizottságok átvegyék a hadifoglyok védelmét Szibériában. A Szibériában tervezett expoziturá- kat, valamint a német helyi missziókat nem lehet felláliitani. Egyes magyar osztrák szerveket szolgálatuk közben letartóztattak, másokról pe dig nincs semmi hir. Ezért a hadügyminisztérium a külügyminisztériummal egyetértőén felkérte a dán- kormányt, hogy azokon a vidékeken, ahova saját szerveink nem juthatnak el, vállalja továbbra is az osztrák- magyar hadifoglyok és polgári inter náltak védelmét, illetőleg fejlessze azt ki még erősebbé, mint aminő eddig volt. A dán kormány e kívánsággal a legdőzékenyebb módon vetett számot. Cramer dán kapitány delegátust, mint miniszterrezidenst Irkuckba küldötték, a pétervári dán követség ez ügyben az omszki, tomszki és charbini szibériai kormányoknál interveniált és egyúttal értesítette az archangelszki, amerikai, francia, angol és japán követséget. A rokkantak, betegek és gyöngék hazaszállításának ujrafölvételére is a legnagyobb nyomatékkai törekszünk. Saját misszió delegáltjaink tevékenysége valamennyi vidéken, ahol működésűk eredményesnek ígérkezik, illetve, ahol lehetséges, továbbra is fennmarad. Eger ítm &S*5asége is lap dán vajat. Eger, szept. 17. Az utóbbi időben nagyobb meny- nyirégü dán vsj és hollandó sajt került és kerül -a főváros közönsége között szétosztásra. A vidéki gazd- asszonyok bizonyos irigységgel látták a pestieknek ezt az elsőbbségét, mert bizony itt vidéken is igen nagy szükség van erre a fontos és kellemes zsirpőtíó anyagra. A falukból egyáltalán nem, vagy csak protekcióval és horribilis árakon kaphatunk vajat. A.Közellátási Vállalat vezetőjétől értesülünk most, hogy ebből a vajból és sajtból a vidéki városok és igy Eger városa is részesülni fog. Egyelőre azonban még várni kell, meri a központban megvárják, a mig olyan mennyiség összegyűl, hogy minden nagyobb városnak 10—12 mázsát juttathat. ?estt levelek. Előkészületek a télre. — Az ország fűtése. Budapest, szept. 12. Ha más időket élnénk, még mindig unalmas ismétlés nélkül idéz- hetnők koszoru^lirikusunk gyönyörű sorait a kertben még nyíló őszivi- rágokröi. De hol van ma a poézis, ki gondol ma az őszi virágok andalító szépséges pompájára, hol vannak ma a magyar telek régi kedvességei a duruzsoló kandallók? Ma a megőrült emberi elmék vasszörnyetegei gázolnak keresztül rajtunk s az élet a bölcsőtől a sírig rettentő próza. A boldog hajdanban — van már öt éve — a tél egy kedélyes kedves szakállas öreg ur volt, ma p^dig az ördög kutyája, a mely félben forgó szemekkel fogcsikorgatva várja áldozatait: minket, hogy cafatokra tépje megmaradt rongyainkat s leszedje rólunkT még megmaradt húsúnkat. Még ragyog a nap s kéklik az ég, ha fehérebben halványabban is, de már előttünk a iél rémséges gondja a hideg s az ellene való védekezés. A béke boldog éveiben alig gondoltak az emberek a fűtésre előbb az első leesett hónál. Akkor behor- dattuk a fánkat es a szenünket, aki hogyan bírta, de rettegéssel nem kellett rá gondolnunk. Legfölebb a legszegényebbeknek, de azok Közül se soknak. i Ma már, különösen két év óta: a téli fűtés szörnyű gondja az embereknek. Ma már a fűtés gondja előreveti árnyékát a 'legmelegebb nyári hónapokba s az emberek lázas izgalommal készülnek rá. Egész hadi* tervet készítenek sokan a téli hideg ellen való védelemre. Különösen a városi emberekre szakad rá két év óta nagy teherrel a fűtés gondja. A tüzelő anyagok horribilis megdrágulása s szállításuknak
