Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-09-01 / 200. szám
2 r ! $ A 1918. szeptember 1 Olasz harciér, (Hivatalos.) Budapest, aug. 31. Az olaszokat kifiz'flk az árkainkból. A Judi káriákban eredményes felderítő harcok. Á Monte Majó átmenetileg az ellenség birtokában volt, több mint két órás tüzérségi tűz árasztotta el vé- dőörségünket, amire az olaszoknak sikerült árkainkba behatolni. Védőcsapat tartalékaink és pedig a tiroli 3. vadász ezred és a császári roham zászlóalj osztagai azonnal ellentámadásba mentek át és a 40-es honvéd ezred által hathatósan támogatva az ellenséget rövid, elkeseredett harc után ismét kizavarták árkainkból. Az ellenség vállalkozásának kudarca több mint 200 halott és 100 fogoly elvesztésével járt. Albániai harctér: Nincs újság. A vezérkar főnöke. Spanyolországgal való- szinti a megegyezés. Genf, aug. 31. A Timesnek jelentik Santan- derből: A spanyol kormány mindezideig nem tette közzé a Németországgal folytatott jegyzékváltás eredményét. Az eddigi jelek szerint valószínűnek látszik, hogy a két állam közt megegyezés fog létrejönni. áz .entente országokban 18-48-ig mind an f érti nadköleles. Amsterdam, aug. 31. A katonai helyzet és a téli hadjárat kényszerítő hatása alatt az entente országokban kimondották, hogy 18—48 évig minden férfi hadköteles. Az entente nj béke- fe.tételei. Zürich, aug. 31. Megbízható helyről közük, hogy az entente legközelebb uj békefeltételeket fog kidolgozni, amely kellő alappal fog birni, a béke mielőbbi megvalósításához. Hirdessél) m fii Moh. Párisi laps«, ünnepük az entente nyugati sikereit (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bern, aug. 31. A párisi lapok örvendetesen Írnak az entente nyugati offen- zivájának sikeréről. Ünnepük Fock-ot, akinek oroszlánrészt tulajdonítanak a sikerből. Megállapítják ugyan, hogy az of* fenziva nem egészen úgy sikerült, ahogy akarták és hogy Lu- dendorff kitünően értette a módját, hogy miképpen állítsák meg a németek az offenzivát. Mindannyian egybehangzóan Írják, hogy be kell várni a további eseményeket, a háborúnak most egészen uj fejezete kezdődik. waeemesem A szentdomonkosi pásztor bosszúja Mellbelőtte a község juhászát. — Élet-halál küzdelem az erdőben. — A gyilkos elfigatása. — Látogatás a kórházban. a haldokló áldozatnál. Eger, aug 31. Véres esemény tartja tegnap óta lázas izgalomba, a hevesmegyei Szentdomonkos község lakosságát. Egy fiatal 17 éves fiú bosszúból meglőtte a község juhászát és élet- veszélyesen megsebesítette. A gyil- ! kos elmenekült, a juhász pedig vér- 1 ző sebeivel levánszorgott a faluba, ; ahol aztán az utcán összeesett. On- ■ nan vitték be a lakásába, később pedig beszállították az egri Irgalma-^ sok kórházába. A gyilkos fiút szé- leskörü nyomozás utáh elfogta a j csendőrség. Az áldozat halálán van. j A szentdomonkosi juhász, j Szentdomonkos községnek hosszú ! időn át hűséges juhásza volt Surá- j nyi Timó. Mindig jó sáfárkodott az j őrizetére bízóit juhokra, sohase hiányzott egy se belőlük. A kora reggeli órákban hajtotta ki őket a szentdomonkosi erdőbe és rendesen az esteli harangszó hozta ókéi haza. Az utóbbi időben azonban nagyon sok bosszúsága volt Surányi Timőnak. Ezelőtt két héttel egy 17 éves legény a nyájából elhajtott két juhot. A juhásztól számon kérték, meg kellett az árát fizetnie, de szerencsére megtudta, hogy ki volt a tettes, számonkérte tőle és a legény vissza is adia az elhajtott juhokat. Ettől az időtől kezdve Surányi Ttmónak nem volt az élete bizfon- j Ságban. A vakme ő 17 éves paraszt- j legény, — aki egyébként a falu j pásztora volt, — állandóan üzentette a juhásznak, hogy olt, ahol egyszer találni fogja, számol majd le vele. A. leszámolás. Tegnap reggel Surányi Timó kihajtotta juhait a szentdomonkosi erdőbe. A juhok nyugodtan legelésztek, Surányi leteritette a szürjét a földre, ráfeküdt. Belebámult a felhőkbe, szürke piszkos gombolyagban ölelkeztek felette. Egyszer csak elébe toppant V. Pál egy 17 éves parasztlegény, a község pásztora. Vállán vadászfegyver volt, szemeiben a gyűlölet tüze égett. A juhász talpraugrott, szembenézett a pásztorral, aztán ráförmedt: — Mit keresse! itt puskával ? — Vadra vadászom, feleit a iiu. — Itt nincs vad. Takarodj! — Az én vadam itt van, — felelt a legény. Majd felkapta a fegyverét a vállához, célzott és rálőtt a juhászra. Másodszor is lőni akart, ekkor azonban a juhász melléje ugrott, megfogta a fegyvere csővét, kiakarta a kezéből csavarni. Életre-halálra küzdelem fejlődött ki közöttük. Ledobták egymást a földre, a juhász mindenáron kiakarta csavarni a pásztor kezéből a fegyvert, az erős kezű pásztor azonban nem engedte. A juhász utolsó erőfeszítésével, végre birtokába kerítette a fegyvert. A pásztor látta, hogy menekülnie kell, beugrott egy bokor mögé és annak fedezete mellett elmenekült. A juhász felszakitotta mellén a kabátot, megnézte a sebét. Több. helyen vékony csikókban szivárgott a vér. Rányomta a sebére az ingét és lassú léptekkel elindult a falu felé. A mozgás következtében erősen megindult a vérzés, sok vért veszi- tet; az utón úgy, hogy amikor a fa luba beért eszméletlenül összeesett qz utcán. A falubeli gazdák vitték be a lakásaba, később pedig beszállították az egri irgalmas-rend kórházába. Elfogják a gyilkost. A gyilkosságnak hamar hire futott, mindenki sajnálta a szerencsétlen juhászt. A csendőrség mindjárt munkához látott, hogy a gyilkost kézre- keritse. parányinak volt még annyi ereje, hogy elmondja a csendőröknek a gyilkosságnak lefolyását, így nem volt nehéz a gyilkost elfogni, Délre már el is fogták a csendőrök. Először tagadta a gyilkosságot, alibit akan igazolni, később azonban beismerte a gyilkosságot. Védekezésül azt hozta fel, hogy őt megfenyegette Surányi, hogy agyonüti. Számon akarta kérni, hogy miért mondotta ezt. Amikor kérdezte ezt Surányitól, az káromkodni kezdett, erre: elvesztette az eszét és a magával hozott fegyverrel meglőtte a juhászt. A gyilkost letartóztatta a csendőrség és még a legnapi nap folyamán beszállította az egri ügyészség fogházába. Látogatás a kórházban. Ma délelőtt felkerestük a szerencsétlenül járt juhászt a kórházban. Dr. Morvái Gerő alorvos volt szives segíteni ahhoz, hogy beszélhessünk vele. Halálsápadt arccal feküdt betegágyán Surányi. A melle zihált, homlokára kiült a haláiveriték. Szemeit félig^ezárva tartotta, lázas állapotában érteimetlen szavakat mond. Feléhajolok. Megszólal: % — A mellem ... nagyon fáj . . . Beszélni akar tovább: — Haragosom volt... Eláll a szava. Nagyon nehezen tud beszélni. Több összefüggésleien szót mond, köztük a halált is emlegeti. Dr. Morvái alorvos megtiltja, hogy beszéljen. — Minden szó, amit kiejt, árt — mondja az alorvos. A tüdeje van átlőve négy helyen. [A sebek gyula- dásba mentek át, ja golyó ruhafoszlányokat vitt be a tüdőbe, azok megfertőzték a sebet. A felépüléséhez aligha van remény. Elakarok menni. Surányi mozdulatlanul fekszik az ágyán, szeméből egy könynycsepp hull alá a takarójára. Vájjon kinek küldi ezt ? Annak a négy árvának, akiket otthon hagyott, vagy a juhaínak, amelyekért tulajdonképpen most élet-haiál között lebeg a kórházban. P. hlKtfó. Eger, augusztus 31. 12 fillér a mai naptól kezdve az Egri Újság egyes száma. Az anyagok és a munkaerő rohamos és folytonos drágulása _ lehetetlenné tették, hogy a nagy drágulás anyagi következményeit kizárólag a hirdetőkre hárítsuk át, ezért a két egri napilap közös megegyezéssel 12 fillérre emelte példány számainak az árát. Az „Egri Újság“ 25 éves fennállása óta mindig arra törekedett, hogy a közönséget a lap anyagi támogatása érdekében, csak annyiban vegye igénybe, amennyiben a lap előállításának a költsége ezt szüksé- teszik. Volt idő amikor az „Egri Újság“ ot 2 fillérért adhattuk a közönség rendelkezésére, de azután kénytelenek véltünk a papírárak, a munkadijak, telefon és távirati dijak és általában az előállítási és szerkesztési költség emelkedésével, az „Egri Újság“ példány számainak árát is emelni. Voltaképpen akkor, amikor
