Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-08-31 / 199. szám
fon, Ágoston Jánosné, Tóth József egyenként 2 dsrab, Balassa István, Mossóczy József és neje, Mossóczy Pistike, dr. Udvardy Lászlóné, dr. Tariczky Jenő, Szabó Oéza, Fischer Adolf, Baintner Arnold, Breznay Imre, Steiner Panni és Aranka, Szabó Margit, Józsa Ferenc, Horváth József és Benesovszky István egyenként 1 darab. Ezen jegyzésekhez járulnak a város közönségének és a Magyar Város és Községfejiesztő r.-t. nak tekintélyes jegyzései, melyekkel az Egri Városfejlesztő r.-t. alaptőkéjének lejegyzése máris biztosítottnak tekinthető. ^ Jegyzések még eszközölhetek az alapitó egri pénzintézeteknél s kü lönösen a kevesebb számú.részvé- nyekré irányuló jegyzések feltétlenül figyelembe fognak vétetni. Ez alkalommal ismételjük, hogy a 400 korona n. é. részvényre az aláírással egyidejűleg s egyenlőre csak 30 százalék befizetés igényeltetik, vagyis részvényenkint 130 korona. tot 187 j-dik! négy árvíz. Irta: Breznay Imre. (Második közlemény.) így került azután a viz alá az egész belső város; még pedig néhol nagyon is mély viz alá. A víz magasságáról vonatkozóan csak néhány adatot közlök abból a jelentésből, amelyet Babies József elnöklete mellett Lipkos József káptalani és Bénisz Lajos városi mérnökök áJitottak össze a képviselőtestület meghagyásából. A Lyceum északnyugati sarkán 1 m. 26 cm. A Hartl-házban a Szé- chenyhutcában 1 ni. 90 cm. A Simonyiháznál a Széchenyi-utcában 1 m. 61 cm. A Kaszinóépületnéí a Széchenyi-utcában 2 m. 5 cm. Irg. nénikék templománál (küszöbtől) 1 m. 34 cm. Bénisz-háznál (Korponay-ház) 1 m. 68 cm. A Szalay-háznál (ma Kánitz Dezsőé) 54 cm. A Mária-utcai iskolánál 1 m. 86 cm. A Káptalan-udvar kapujánál 2 cm. 18 cm. Verbung-ház (a Dobó előtt) 1 m. -.0 cm. A Kigyó- köz végén a Skopecz-háznál 3 m. 35 cm. A Bajzáth- ház,sarkán (Piacon) 2 m. 32 cm. A Dalnoky ház kapujánál 2 m. 49 cm. Generális laktanya (állami elemi iskola) 2 m. 28 cm. Minoriták templomában 58 cm. Barátok templomában (küszöbtől) 88 centiméter. Ez a vízállás azonban, szerencsére, rövid ideig tartott. Csak addig, mig az Érsekkert déli fala kibirla huilámok ostromát. Mikor az mintegy 200—250 lépés hosszúságban kidőlt, a viz szabadon folyt déli irányban s a városban egyszerre leszállt. Ezt volt a szerencsénk, mert az 1878. szeptember 27-iki árnak víztömege tetemesen nagyobb volt, mint az augusztus 31-dikié, mégis néhol mintegy másfél méterrel volt alacsonyabb vízállása. Igaz, •hogy háromszor annyi ideig tartott és folyt áí a városon. Az 1813 iki, az 1878-iki, továbbá 1900. és 1913 iki árvizek hiteles magasságméretei a most említett kigyóutcai Skopecz-háznál (a csizmadia vásárcsarnok melletti sarok- ház) a következők: 1813. szept. 1-én 1 m. 53 cm. 1878. aug. 31-én- 3 „ 35 „ 1878. szept. 27 én 2 „ 24 „ 1900. ápr. 30-én 1 „ 10 „ 1913. aug. 7 in 1 „ 32 „ Átadom mórt a szót a sajtó akkori képviselőjének, a „Hevesvármegyének“ : „A vizáradat dühöngve rohant egyik utcából a másikba; mentésre gondolni se lehetett s mindenki csak azon volt, hogy ma^át helyezze biztonságba. Borzalmas volt nézni az emeleti ablakokból, mint ragadja magával a tengerré vált utca áradata a tetőket, malomkerekeket, hidakat, hidasoka*, ládát, hordót s ló, tehén, disznó és egyéb háziállat megszámlálhatatlan hulláját. Sok embert úgy mentettek meg a vizbefulástói, hogy az emeleti ablakokból kötelet dobiak a fuldokló felé. A Teutscher-féíe házból (ma Akantísz-ház a Kossuth- téren) négy embert meníeiíek meg ilyen módon. A földszintes házakból a padlásra meneküllek a lakók ; mikor pedig látták, hogy mint nyomul lakásukba a vad elem, még az emeleti lakók is kezdték a padlásra hordani értékesebb holmijukat, mert az ár reggeli hét óráig folyton növekedett. Ekkor egyszerre szemlátomást kezdett apadni a viz, ami annak a körülménynek köszönhető, hogy az áradat kidöntötte az Érsekkert déli falát és a viz szabad utat nyert az Eger völgyén lefelé. 9—10 óra tájban szabadok voliak a veszélyeztetett utcák, de szívfacsaró képe volt mindegyiknek. A város legvirágzóbb része teljesen tönkre ment és az utcákat undorító iszap födte. Az összes üzletekbe behatolt a viz és sok helyen a mennyezetig érve, a kereskedők minden vagyonát értéktelenné tetie. Az áruk még ott is mind tönkre mentek, ahol csak egy méter m3gas volt a víz, mert az állványokat mind fel forgatta. Két arasznyi iszapban fel- ismerhetetien módon hevertek a legértékesebb tárgyak ; . A viz hirtelen eltakarodásának — ft beszéli egy szemtanú — furcsa következménye lett. A boltok ugyanis a közlekedő csövek örvényeinél fogva lassankint bármily kis nyíláson is mind megteltek vízzel. Az igy beszorult víztömeg nem tudott oly gyorsan kiszabadulni, mint ahogyan a viz kívül apadt. Mikor aztán ,a külső nyomás megszűnt, ágyuszóhoz hasonló dörrenéssel szakította fel a boltok ajtaját s kidőlve, magával ragadott mindent az utcára. „A fűszer üzletekben — folytatja tovább a Hevesvármegye külön lenyomata — úgy elolvadt a cukor, hogy csak a papirosa meg az átkötő zsinegje volt meg. Irtózatos pusztulás! De rr.ég irtózatosabb a bár! , A kerítések mindenütt ledőltek; a Cifra-negyedben sok ház összeomlott, de bedőlt az Érsek közben levő Schmid-féle ház is a Széchenyi-szálloda mellett. A város két részét összekötő hidakat leromboha az áradat, csak a Barátok-hidja állott ellen. Legnagyobb volt a viz a két piacon, a Mecset-, Kígyó-, Szent- János , Kaszinó- és Érsek-utcában ; természetesen a legnagyobb kárt is ott osozta. Benyomult a vármegye és tör-'' vényszék földszinti hivatalaiba is, ahol borzasztó káit csinált különösen a telekkönyvben. Az Isten házát se kímélte. A minoriták és barátok templomát undo- ri;ó iszappal mocskolta be. A minoriták templomában fölszaggatta a kövezetét és a klastrom épületét két helyen úgy megrepesztette, hogy bedőléssel fenyeget.“ „Erre vonatkozóan azt mondja a Ferencrendiek História domusa: „A patak szélen levő épületet, hol magtáruk volt — t. i. a minoritáknak — egészen elvitte, a sírboltjuk leszakadt.“ A Fe- rencrendieknél ugyané följegyzések szerint a magtár, a konyha, mind elpusztultak, a sertések kiúsztak s az épü'let mellett levő farakásojtra menekültek ... a pince és ? sírbolt megtelt vízzel s vasárnap jővén közbe (az árvíz ugyanis szombaton volt) a tisztogatással is várni kellett. A viz roppant kárt csinált a gyógyszertárakban is és az Irgaimasoknál alig lehetett megmenteni a betege két. (A barát gvardián szerint „a kórházban az ágyakat felemelte a viz.“) Ezen felül — fejezi be értesítését a Hevesvármegye — nagyrészt megrongálódtak a Város I., .11., III. és IV. negyedének, továbbá a Felnémeti és részben a Makiári I. negyednek házai. Irtózatos kár ez és joggal kérdezhetjük: vájjon mikor leszünk képesek pótolni a veszteségeket!“ A postahivatalra is nagy csapást mért és a forgalom kél napig szü netelt, egyrészt mert Eger és Kis- tálya között a vasúti töliés szintén megrongálódott, másrészt — mert az egész postahivatalt elöntötte az ár és amennyire lehetett, rendbe kellett hozni. A teiegraf összeköttetés is megszakadt rövid időre, mert a viz néhány oszlopot kidöntött. A katonai raktárban is óriási, milliós kárt csinált, mert a fölszerelések nagy részét beiszapolta. (A fehér-barátok templomából csak a következő évben csináltak katonai raktárt. Oda már aligha jut föl az árviz.) A gőzmalom gépeit összetörte, helyiségeit, magtárát, árukészletét beiszapolta, használhatatlanná tette. Egyszóval leírhatatlan az a pusztulás. amelyet az árviz okozott s róla csak annak lehet fogalma, aki a pusztulás szomorú képét látta.“ A károkról a kővetkezőkben számol be a „Hevesmegye“: 8 emberélet lón áldozata az árvíznek, összeomlott 25 ház s be- dölésse! fenyeget 60, lovakban és más állatban ■& kár 147 drb, mindennapi kenyere sincs meg 1059 személynek. Az általános kár épületekben, kereskedelmi és ipari cikkekben, bútorokban, arany- és eiüstneműek- ben, felső ruhákban és fehérnemüek- ben felül van két millió forinton, »nem számítva a tönkre ment mintegy 3000 teljes katonai öltözéket és hadi fölszerelést, melyek egymagukba is másfél millió forint értékét képviselnek“. E hozzávetőleges becslés, jóllehet a vész után hamarosan s a rémület hatása alatt készült, elég hiteles, amennyiben jórészt megegyez a Tavassy Antal polgármester kárbecslésének hivatalos adataival, amelyet október hetedikén terjesztett föl a belügyminiszterhez. E szerint 6 emberélet esett áldozatul az árvíznek, (itt szüsségesnek tartom megjegyezni, hogy, a rk. pa- rochia halotti anyakönyvében öt halottját találtam az árvíznek és pedig;: Hoffmann János 6, Hoffmann Teréz 2 és fél, özv. Likó Károlyné 56, Török Erzsébet 18 és Szeredi Mária 42 éves áldozatokat.) A hivatalos jelentés szerint összeomlott 35 ház és részben leomlott, megrongálódott, bedőléssel fenyegetett 166 ház. Állatodban a kár 149 drb. I A polgármester két millió forintra becsüli az összes kárt a katonai kincstár vesztesége nélkül. Ebből i magára a városra, mint erkölcsi tes- : tületre 43 690 forint esett épületek- I ben, hidakban, bútorokban stb. Hangverseny a városi színházban. Eger, aug. 30. Tegnap este tartotta meg hangversenyét a búcsúzó Drumár László hegedűművész — szűk családi körben. HÍa tréfálni volna kedvünk, kérdhetnénk, miért kellett e gyönyörű családi estéiyt épp a Színházban tartani? Kellemetlenül érintette a jelenlévőket az üres színház, a poros székek. Késő volna ma már tanácsot adni, vagy szemrehányásokat tenni, de azt hisszük ezúttal nem is annyira a közönség, mint a rendezőség a hibás, mert tény az, hogy a hangverseny nem volt kellőkép hirdetve s pl. még a hangverseny napján sem jelent meg róla semmiféle kommüniké. így a közönség legnagyobb része meggyőződésünk szerint nem is tudott róla s ha tudott is megelőzőleg — megfeledkezett a dátumról. Ezt igazqlja az a körülmény is, hogy éppen azok hiányoztak ez este, kiket már meg-
