Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-08-10 / 184. szám

\

XX?. éfftütaani

HM8 augusztus 10 v^tsa nap, 183. n»

Ara 10 tllíér

. • Előfizetési Araki

Helyben és vidéken postán küldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona, — negyed évre 7 korona, — egy hóra 2 korona 50 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 10 í. •+■

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106.

POLITIKAI NAPILAP

Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR.

Felelős szerkesztő: KISS ENDRE.

Megjelenik hétfő és ünnep utáni si«*p kivételével mindennap.

Hirdetési árak:

Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági ítéletek, közgazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. Jótékonycélu egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyugtázása 30 fill.' Eljegyzések, hájasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 6 K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 200 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 fillér, szállag- — — hirdetés szövegoldalon 80 fillér. — —

.

. A kiéit parlament !

Eger, aug. 10.

Igen érdekesek a képviselőház most lefutó ciklusának utolsó napjai. A tárgyalási anyag komoly, véresen komoly. Hadirokkantak, hadiárvák, özvegyek, szóval a hadigondozásról van szó. Tehát azokról a dolgokról, amelyekről a képviselőház legmagasabb hangú alakjai a kortesutaikon olyan nagy Ígéreteket szoktak tenni. Sőt olyan dolgokról, amikkel az amúgy is izgalomban élő lakosságot szokták lázitani akkor, amikor a szavazatokért könyörögnek. S most, hogy a képviselőházban a kérdés szőnyegen fekszik, s amikor a legfényesebb alkalmuk lenne ezeknek a demagógoknak arra, -\hogy fényes tehetségüket jó tanácsadásokkal, okos intézkedések javaslatával érvényesítsék, akkor .ezek a nagyszájú legények "a távollétükkel tündökölnek.

Ezek az urak, akik kroko- dilus könnyeket tudnak huilaj- tani a piacokon a hadigondozásért, akkor, amikor erről illetékes helyen tanácskozhatnának, a szélrózsa minden irányába szétfíitnak nyaralni. Mert abban a pillanatban, a mikor meglátják, hogy ezzel a témával kormányt buktatni nem lehet, hatalomba jutni nem lehet, rögtön elveszti a fontosságát a hadigondozás és rögtön megszűnik szivük sajogni a hadiözvegyek és hadiárvákért. Ezek az utolsó napok legjobban rávilágitottak ezeknek a hangos legényeknek képmutató farizeuskodására.

Nincs ezekben nemcsak tehetség, nemcsak .rátermettség, nemcsak hajlamosság országos ügyekkel komolyan foglalkozni, hanem még jóakarat sincs

.»lan t ve«

bennük, még jószándékuk sincs arra, hogy azoknak >a nagyhangú piaci ígérgetéseknek csak a századrészét is igazán betartani akarnák és részt kérnének az olyan komoly munkából is, amelyre ezer ígéretet tettek. Sokszor halljuk, hogy ez a parlament már kiélte magát. S éppen azoktól halljuk, akik ezt a parlamentet a maguk céljaira, a maguk érvényesülésére, a maguk hatalmi törekvéseire oly annyira kiélték.

Igenis van ennek a parlamentnek igen sok komoly tehetséges államférfiu tagja, de ezeket az utóbbi időkben visszaszorították a demagógia frazeológiájával felszínre kapaszkodott léhák. S a háború izgalmas változatai egyidőre ezeknek kedveztek. De minden jel arra mutat, hogy ezeknek ma már iealkonyult, s hova tovább ismét munkába állhatnak a komolyabb államférfiak, s átvehetik az ország kormányzását azok, akik nem a maguk részére keresik a személyes érvényesülést, hanem az országnak akarnak dolgozni.

Ispán fogja fezeiül az entente szibériai badjdralát

Rotterdam, aug. 10.

Washingtonból táviratozzák: Baker, az Egyesült-Államok hadügyminisztere kijelentette, hogy a hadügyi vezetőség már nem ragaszkodik ahhoz, hogy az entente közös szibériai hadműveleteinek vezetésére vezérkari főnököt nevezzen ki. Állítólag egy japán tábornok fogja vezetni a közös "expedíciót, a miből arra lehet következtetni, hogy a japánok szibériai hadereje nagyobb [lesz, mint az amerikaiaké.

8gertőt tarádig

száradott és vize*

A hétfői kö igazgatási bizottság figyelmébe

. Eger, aug 10.

A háborús állapot a fürdőközönséget akarva, nem akarva arra bírja, hogy a magyar fürdőket keresse fel. Jó volna, ha a háború egyébb nyomorúságai meilelt, a magyar fürdőéletnek legalább az a haszna lenne, hogy rászoktatná a magyar közönséget arra, hogy természeti kincsekben gazdag magyar fürdőinket tegyék, hogy úgy mondjuk, divatossá. Ehhez azonban két tényezőnek kell hozzájárulnia. Az egyik: .maguk a fürdőíulajdonosok, akiknek arra kell törék.dniök, hogy most használják fel ezt 37. alkalmat és igyekezzenek fürdőik üdvö hatását előzékenységgel és az | adott viszonyok között adíi3tó kényelemmel megkedvelteim. A másik lenne a m. kir. Ál'aiftvasut, amelynek meg az volna a feladata, hogy a fürdőre utazó közönségnek a mai, amúgy is kínos utazási viszonyok mellett legalább előzékenységgel lenne segítségére.

Lássuk már most, hogy fest ez az utazás Párád felé. Ha az ember Egerből Párádra akar utazni, elindul délelőtt fél 10 kor. Előbb átélvező a füzesabonyi átszállás örömeit, akkor aztán felkapaszkodik a túlzsúfolt gyorsvonatra, s miután ott 13 percig hering módjára préaelteti magát a perronajtóban, nagy küzdelem árán kiszorítja magának a káli állomáson a kiszállást. Itt aztán kedves meglepetés várja. A menetrend szerint a gyorsvorat érkezési ideje Kálba 11 óra. A Kálból induló vegyes vonat Párád felé indul a menetrend szerint 12 órakor. Tehát egy órai különbözet van az érkezés és indulás közölt, amiből józan magyar ésszel csak azt lehet megállapítani, hogy ennek a két vonatnak csatlakozása van, tehát a vegyesvonat bevárja a késő gyorsvonatot, pláne ha az csak néhány perccel késlelteti. A m. kir. áílamva8uti ész azonban egészen másként gondolkozik, s azt mondja, hogy a menetrendben ennek a két vonatna.: csatlakozása nincs, igy aztán mikor leszállunk Kaiban, akkor azt a hivatalos értesítést kapjuk, hogy a Párád felé mer.ő vonat néhány perccel előbb már elindult, dacára annak, hogy a gyorsvonat érkezesére a jelző már állt és a füstölögve robogó gyorsvonatunk érkezése mér látható volt. Akkor aztán a Párádra utazó felsőmagyerországi fürdő vendég, többnyire lök, a kétségbeesés sóhajaival nézhetnek az orruk előtt elfutó vegyesvonat után, amelynek útközben semmi csatlakozása nincs s ezért egyáltalán semmit el nem késett volna, ha néhány perccel később indult volna is, aminthogy végállomására akárhányszor ennél még sokkal több késéssel is érkezik.

Az utas tehát, aki gyógykezelésre indul Párádra, megkezdheti a kúrát a káli vasúti étteremben és az egészségi sétát végezheti a perronon déli 12 órá!ól, este hat óráig. Ekkor végre rá juthat az induló parádi vonatra, amelyet azonban útközben meg- megállitgatnak, mert a minapi, szántóföldjeinkre áldásos eső tavakat varrázfolt a sínek alá s kimosta a síippereket s újakkal kell ‘pótolni, így aztán hosszú Ccyssea u*án szárazon és vizen, személyvonaton gyorsvonaton és vegyes vonaton megérkezik a regg-.í fél 10 kor elinduló egri fürdővendég tőle 32 km.- re fekvő vármegyéje fürdőhelyére este 9 óra fáján.

De nem különb a sorsa a visszautazó parádi vendégnek sem, ha ez nem Budapest felé lakik. Mert ránézve csak két ut áll rendelkezésre, Vagy fel kel hajnalba, hogy a Párád állomásról 5 órakor induló vonattal jöjjön hazafelé, mely esetben a Budapestről reggel 7 órakor induló személyvonathoz esetleg kap caatia- kozást, vagy pedig indulhat reggel 9 órakor, de akkor Kálban ott kel? várnia délután 5 óra tájig, mivel a délelőtti tátrai gyorsvonathoz (amely voltaképpen fürdővonat volna, vagy mi) azért nincs csatlakozásé, mert Kálban ez a gyorsvonat nem áll meg, holott itt felvehetné a parádi fürdővendégeket és a Mátravonat egyébb utasait, ellenben megáll Ludason, ahol sem fürdő nincs, sem kiágazó más vasút nincs, de azt hisszük, hogy évenként talán egy utas sincs ehhez a vonathoz. Hogy ei miért van igy, azt magyar kir. ésszel lehet csak megérteni.

Hát ez igen mulatságos volna, ha nem volna olyan bosszantóan szó-