Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-08-10 / 183. szám
I HM 8. augntztu« 10 szombat, 182. Ara 10 Üli Cr Előíizetési Arak: Helyben és vidéken postán kpldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona, — negyed évre ? korona, — egy hóra 2 korona 5tí f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap Is 10 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, ]ókai i Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106. ! POLITIKAI NAPILAP ' Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Wesfelüanife hitt! ás űnntrp trtánl nap kivételivel mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, birósá?i Ítéletek, köz- gazdasási közlemények, gyászjelentések 1 K. Jótékonycéfti egyesületek, bálbizottsagok értesítései, feliilfizetések nyugtázása 30' fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 6 K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 20Ó K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 fillér, szallag- — — hirdetés, szövegoldalon 80 fillér. — — Magyar lányok Eger, aug. 9. A háború utáni időre gondolunk. Szakítsunk már egy kicsit a vérrel és a sóvárgott békeidők nagy feladataira térjünk rá. Igen kedves, hófehér témát hozunk itt elő. A magyar lányok békeszerepléséről mesélünk valamit. Mondják: kényes a nőkérdés. Kevés a férfi, sok a nő; ez a probléma nyitja. Részben igen, de a probléma mesterségesen is hízik. • Minden társadalmi osztály, szolga, iparos, kereskedő, lateiner, diplomát nyomkod a leány kezébe. Tanítónő ■"meg hivatalnokkisasszony lesz a sarki hordár lányából ép úgy, mint a törvényszéki ;biró leányából. Hogy micsoda szerencsétlen politika ez, azt mindenki ’'látja. Korántsem a tanulás ellen kardoskodunk mi itt. Csak a leár.ynevelés impraktikussága, a kisasszonykodási mánia ellen. Nőnevelésünket praktikus irányba kell terelni. Ez szól minden társadalmi osztálynak. A hivatalnokok hangosan sirt nyomora még rikítóbb a hivatalnoknők, a tanítónők táborában. Mert a női hiúságtól fokozott több igény még kevesebb fizetésen kínlódik, mini a férfiak kisebb igénye. Nem lenne helyesebb a nőnevelést a magyar gazdaság oly nagyfontosságu törekvésével egybekapcsolni és a nőket gyakorlati, ipari és kereskedelmi, kézműves, gazdasági pályára nevelni? A konyhakertésznő, az építőmester kisasszonyok, a fu- szerkereskedő őnígysága, a divatárus úrnő épp oly méltó a tiszteletre, mint a vasúti pénztárosnő, vagy a kis fizetéssel vergődő tanítónő és hivatalnok kisasszony. Ebbe az irányba terelve a népnevelés női részét, óriási hasznot hoznánk a magyarság gazdasági fellendülése érdekében Természetesen nem a kisasszonykodás, a toileite-verseny* lenne a magyar lányoknak itt megj^ölt békemunkaköre, hanem: a dolog, a két kéz munkája. Csakhogy azért nem nyo- mojruságos XI. fizetési osztály járna, hanem a szabad pályák anyagi jóléte, ami viszont a férjhezmenést is igen megkönnyítené. Ilyen irányban lenne a legegészségesebben levezethető a magyar nőkérdés problémája. Gyöngyös ügye a képuiseiőházban. Elfogadták a javaslatot, j i (Saját tudósítónk íeldonjelentése.) Budapest, aug. 9. Szász Károly elnök fél tizenegy óra után megnyitja az ülést. A katonai ellátásról szó- ló javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadják. Következik a Gyöngyös város újjáépítéséről szóló törvény- ' javaslat tárgyalása. Platthy György üdvözli a javaslatot. Gondoskodni kellene, hogy minden városnak legalább részleges újjáépítéséről- hasonló törvényjavaslat intézkedjék. A javaslat egész csomó uj rendelkezést tartalmaz és egy uj városrendezési törvénynek az alapja. Üdvözli a miniszterelnököt, hogy Gyön- , gyös város kormánybiztosául odavaló embert nevezett ki. j Huszár Károly közbeszól: Mióta kormánybiztos, másfél | év óta, ’egyetlen téglát sem raktak le. Mennyit drágult azóta az építkezés! Platthy György! Örömmel fogadja e! a javaslatot. Sümegi Vilmos üdvözli a törvényjavaslatot és elfogadja, csak felhívja a kormányt, hogy hasonló javaslatot tegyen a többi sorsverte város helyreállítására és felépítésére is. Pető Sándor ' üdvözli a javaslatot, csak sajnálja, hogy az a város közönségét nem veszi igénybe, holott Gyöngyös lakói hajlandók és. képesek lettek volna az áldozatra. A törvényjavaslat egy fontos intézkedést honosít meg, az értéknövekedési adót. Budapesten is hihetetlen mértékben emelkedett \ beépített és be nem épített telkek ára. Lehetetlen, hogy ennek minden előnyét a magánosok élvezzék. Sürgeti a Hungária-úti hid létesítését. Huszár Károly: Másfél esztendeje, hogy Gyöngyös leégett és azóta egyetlen ház sem épült fel és ha valakinek módjában lett volna is odaszállítani építőanyagot, azt a kor- rrfánybiztos leheteílemié tette. Fényes László: De az intézkedés folyamatban van! Huszár Károly: Most már megdrágult az építkezés. Baj az is, hogy a hosszú várakozási idő alatt a gyöngyösi kereskedők messze vidékről felhalmozták az épitési anyagot. Pető Sándor: E! kell rek- virálni! Förster Aurél: Rekvirálják el mint a mi lovainkat! Wekerle Sándor miniszter- elnök: A javaslat alapelvei más alkalommal is alkalmaztatni fognak, különösen a .mi a kisajátítást, a kisajátított telkek felosztását, az épitési alap létesítését és annak dotációját illeti. Ezek olyan elvek, a me-1 lyeket nemcsak Gyöngyösön, de másutt is, áhol szükség van rájuk, alkalmazni kell. Ez mind a városrendezési törvényjavaslatban fog szabá- lyoztaínL Igyekszik azt előterjeszteni, de az előterjesztés időpontja tekintetében kötelezettséget nem vállalhat. A mi a bettermentet illeti, az ebből eredő többjövedehnet korlátozzuk és a helyi hatóságok jövedelméül akarjuk. Ez olyan eljárást igényel, a mely; csak egyes, fejlettebb városokban alkalmazható. A földbirtok jövedelmének az emelkedése a vagyonadónál jön figyelembe. A mai viszonyok nem alkalmasak a betterment általános szabályozására. Igaz, hogy mód nélkül emelkedik az ingatlan értéke, de ennek oka egyrészt a pénzbőség, másrészt a pénz elértéktelenedése. Az ingatlan értéke nincsen arányban , az ingatlan jövedelmezőségével. A mi az építőanyag hiányát illeti, a kormány tisztában van vele és nemcsak foglalkozott a kérdéssel, de intézkedett is az építőanyagok rekvirálására, maximálására és az építkezés megfelelő egymásutánjára nézve. Pető felhozta a Hungária-úti hid kérdését. Sajnálja, hogy a hid még nem készült el. A Hungária-úti hid létesítés sét sürgősen szükségesnek tartom, nemcsak városfejlesztési szempontból, hanem mert tőle remélem a lakásárak kiegyen- litődését. Kérem a Házat, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Győrffy Gyula előadó meg“ jegyzései után a Ház általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot. Gyöngyös fel segélyezéséről szóló javaslat letárgyalása után rátértek a köztisztviselők adósságainak rendezéséről szóló ja vaslatra. Szigeti János szerint nem alamizsnát kell adni a tisztviselőknek. Megenged hetei-