Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-08-10 / 183. szám

I HM 8. augntztu« 10 szombat, 182. Ara 10 Üli Cr Előíizetési Arak: Helyben és vidéken postán kpldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona, — negyed évre ? korona, — egy hóra 2 korona 5tí f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap Is 10 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, ]ókai i Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106. ! POLITIKAI NAPILAP ' Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Wesfelüanife hitt! ás űnntrp trtánl nap kivételivel mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, birósá?i Ítéletek, köz- gazdasási közlemények, gyászjelentések 1 K. Jótékonycéfti egyesületek, bálbizottsagok értesítései, feliilfizetések nyug­tázása 30' fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvání­tások 10 sorig 6 K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 20Ó K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdasá­gok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 fillér, szallag- — — hirdetés, szövegoldalon 80 fillér. — — Magyar lányok Eger, aug. 9. A háború utáni időre gon­dolunk. Szakítsunk már egy ki­csit a vérrel és a sóvárgott bé­keidők nagy feladataira térjünk rá. Igen kedves, hófehér témát hozunk itt elő. A magyar lá­nyok békeszerepléséről mesélünk valamit. Mondják: kényes a nőkérdés. Kevés a férfi, sok a nő; ez a probléma nyitja. Részben igen, de a probléma mesterségesen is hízik. • Minden társadalmi osztály, szolga, iparos, keres­kedő, lateiner, diplomát nyom­kod a leány kezébe. Tanítónő ■"meg hivatalnokkisasszony lesz a sarki hordár lányából ép úgy, mint a törvényszéki ;biró leá­nyából. Hogy micsoda szeren­csétlen politika ez, azt mindenki ’'látja. Korántsem a tanulás el­len kardoskodunk mi itt. Csak a leár.ynevelés impraktikussága, a kisasszonykodási mánia ellen. Nőnevelésünket praktikus irányba kell terelni. Ez szól minden társadalmi osztálynak. A hivatalnokok hangosan sirt nyomora még rikítóbb a hiva­talnoknők, a tanítónők táborá­ban. Mert a női hiúságtól fo­kozott több igény még kevesebb fizetésen kínlódik, mini a fér­fiak kisebb igénye. Nem lenne helyesebb a nő­nevelést a magyar gazdaság oly nagyfontosságu törekvésével egy­bekapcsolni és a nőket gyakor­lati, ipari és kereskedelmi, kéz­műves, gazdasági pályára ne­velni? A konyhakertésznő, az építőmester kisasszonyok, a fu- szerkereskedő őnígysága, a di­vatárus úrnő épp oly méltó a tiszteletre, mint a vasúti pénz­tárosnő, vagy a kis fizetéssel vergődő tanítónő és hivatalnok kisasszony. Ebbe az irányba terelve a népnevelés női részét, óriási hasznot hoznánk a magyarság gazdasági fellendülése érdekében Természetesen nem a kis­asszonykodás, a toileite-verseny* lenne a magyar lányoknak itt megj^ölt békemunkaköre, ha­nem: a dolog, a két kéz mun­kája. Csakhogy azért nem nyo- mojruságos XI. fizetési osztály járna, hanem a szabad pályák anyagi jóléte, ami viszont a férjhezmenést is igen meg­könnyítené. Ilyen irányban lenne a legegészségesebben levezet­hető a magyar nőkérdés prob­lémája. Gyöngyös ügye a képuiseiőházban. Elfogadták a javaslatot, j i (Saját tudósítónk íeldonjelentése.) Budapest, aug. 9. Szász Károly elnök fél ti­zenegy óra után megnyitja az ülést. A katonai ellátásról szó- ló javaslatot harmadszori olva­sásban is elfogadják. Következik a Gyöngyös vá­ros újjáépítéséről szóló törvény- ' javaslat tárgyalása. Platthy György üdvözli a javaslatot. Gondoskodni kel­lene, hogy minden városnak legalább részleges újjáépítésé­ről- hasonló törvényjavaslat in­tézkedjék. A javaslat egész csomó uj rendelkezést tartalmaz és egy uj városrendezési tör­vénynek az alapja. Üdvözli a miniszterelnököt, hogy Gyön- , gyös város kormánybiztosául odavaló embert nevezett ki. j Huszár Károly közbeszól: Mióta kormánybiztos, másfél | év óta, ’egyetlen téglát sem raktak le. Mennyit drágult azóta az építkezés! Platthy György! Örömmel fogadja e! a javaslatot. Sümegi Vilmos üdvözli a tör­vényjavaslatot és elfogadja, csak felhívja a kormányt, hogy hasonló javaslatot tegyen a többi sorsverte város helyre­állítására és felépítésére is. Pető Sándor ' üdvözli a ja­vaslatot, csak sajnálja, hogy az a város közönségét nem veszi igénybe, holott Gyöngyös lakói hajlandók és. képesek lettek volna az áldozatra. A törvényjavaslat egy fontos in­tézkedést honosít meg, az ér­téknövekedési adót. Budapes­ten is hihetetlen mértékben emelkedett \ beépített és be nem épített telkek ára. Lehe­tetlen, hogy ennek minden előnyét a magánosok élvezzék. Sürgeti a Hungária-úti hid lé­tesítését. Huszár Károly: Másfél esz­tendeje, hogy Gyöngyös leégett és azóta egyetlen ház sem épült fel és ha valakinek mód­jában lett volna is odaszállí­tani építőanyagot, azt a kor- rrfánybiztos leheteílemié tette. Fényes László: De az intéz­kedés folyamatban van! Huszár Károly: Most már megdrágult az építkezés. Baj az is, hogy a hosszú várako­zási idő alatt a gyöngyösi kereskedők messze vidékről fel­halmozták az épitési anyagot. Pető Sándor: E! kell rek- virálni! Förster Aurél: Rekvirálják el mint a mi lovainkat! Wekerle Sándor miniszter- elnök: A javaslat alapelvei más alkalommal is alkalmaz­tatni fognak, különösen a .mi a kisajátítást, a kisajátított tel­kek felosztását, az épitési alap létesítését és annak dotációját illeti. Ezek olyan elvek, a me-1 lyeket nemcsak Gyöngyösön, de másutt is, áhol szükség van rájuk, alkalmazni kell. Ez mind a városrendezési törvényjavaslatban fog szabá- lyoztaínL Igyekszik azt előter­jeszteni, de az előterjesztés időpontja tekintetében kötele­zettséget nem vállalhat. A mi a bettermentet illeti, az ebből eredő többjövedehnet korlátoz­zuk és a helyi hatóságok jöve­delméül akarjuk. Ez olyan el­járást igényel, a mely; csak egyes, fejlettebb városokban alkalmazható. A földbirtok jövedelmének az emelkedése a vagyonadónál jön figyelembe. A mai viszo­nyok nem alkalmasak a better­ment általános szabályozására. Igaz, hogy mód nélkül emelke­dik az ingatlan értéke, de en­nek oka egyrészt a pénzbőség, másrészt a pénz elértéktelene­dése. Az ingatlan értéke nin­csen arányban , az ingatlan jö­vedelmezőségével. A mi az építőanyag hiányát illeti, a kormány tisztában van vele és nemcsak foglalkozott a kérdéssel, de intézkedett is az építőanyagok rekvirálására, maximálására és az építkezés megfelelő egymásutánjára nézve. Pető felhozta a Hungária-úti hid kérdését. Sajnálja, hogy a hid még nem készült el. A Hungária-úti hid létesítés sét sürgősen szükségesnek tar­tom, nemcsak városfejlesztési szempontból, hanem mert tőle remélem a lakásárak kiegyen- litődését. Kérem a Házat, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Győrffy Gyula előadó meg“ jegyzései után a Ház általános­ságban elfogadja a törvény­javaslatot. Gyöngyös fel segélyezéséről szóló javaslat letárgyalása után rátértek a köztisztviselők adós­ságainak rendezéséről szóló ja vaslatra. Szigeti János szerint nem alamizsnát kell adni a tisztviselőknek. Megenged hetei-

Next

/
Thumbnails
Contents