Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-08-07 / 180. szám

,JlV. év roly mm . ÄW^IWrtWöWÄSuJ.iWXÄ«» Híí8. augu-ztu*» 1 szerda, 179 Wí.-u«N«aWníí' iWlWlW Ara 10 tillér € EiüfizetéaS árak; Helyben és vidéken postán küldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona, — negyed évre 7 korona, — egy hóra 2 korona 50 f. — Egyes trim ára vasárnap és ünnepnap is 10 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106, POLITIKA MAPI AP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. ftftegfelenüs ftétfö és ünnep utáni nap feSvéfoíé«?eÍ mindennap, ül Hirdetési árak: i| Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági ítéletek, köz- ■ gazdasási közlemények, gyászjelentések 1 K. Jótékonycélu egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyug­tázása 30 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilváui- táiok 10 sorig 6 K HIRDETÉSEK: egész oldalas 200 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdasá­gok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 fillér, szallag- — — hirdetés szövegoldalon 80 ffllér. • — — I tfaJXHti&Wt&Mitm k ver ’s» MmM ziuiwun. rwabnzm- **■ • SHUT 1: .»A Az'osztrák'gyerekek. Eger augusztus 6. Holnap mintegy kétszáz osztrák gyerek érkezikzhozzánk nyaralásra. Bármennyire meg­botránkoztat is bennünket a tengerparti osztrákok ember­telen viselkedése az oda ki­rándult magyar gyerekekkel szemben, bármennyire csábit bennünket a hasonló bánás­módra ez a brutális inhuma­nitás, mégis azt mondjuk és azt kérjük, hogy fogadjuk szí­vesen az osztrák gyerekeket. Mert ez a mi igazi emberies érzésünk parancsszava. Nem állhatunk bosszút ma- gyargyülöletben égő osztrák, szerb és horvát agitátorok cse­lekedeteiért ártatlan gyermeke­ken. Ha a magyar vendégsze­retet is nem utalna bennünket a szives fogadtatásra, még az okosság, a céltudatosság és az előrelátás is a mellett szól, hogy minél felháboritóbb a magyar gyerekekkel szemben tanúsított osztrák embertelen­ség, annál »inkább meg kell mutatnunk, hogy emberi gon­dolkodás, testvéri szeretet és jóérzés dolgában mennyire felettébb állunk mi éppen azok­nak, akik örökösen azzal sirják féle Európát, hogy mi itthon mennyire elnyomjuk a nemze­tiségeket és mily rosszul bá­nunk velük. Láthatja a nemzetiségek nem­zetközi összeköttetése, hogy Magyarországon milyen ^ember­telenül bánnak a magyarok az osztrák gyerekkel még akkor is, amikor az ellenkezőre egye nesen provokálják- De nem­csak az internacionáiis barát­ság előtt kell a frappáns képet feltárni, hanem rajta kell len­nünk, hogy az ideérkező osz­trák gyerekek leikébe elültes­sük annak a meleg szeretetnek az emlékét, amit a mi ember­séges bánásmódunk és szim­patikus fogadtatásunk fog ben- nök kelteni. Tudjuk, hogy az impressziók befogadására az ártatlan gyermekiélek a legfo- ganatosabb. Az az osztrák gyerek, aki 10—12 éves korában a ma­gyar vendégszeretet, a magyar rokonérzés melegét érezte, ezt az érzést magával viszi az egész életén keresztül és élő cáfolata lesz mindazoknak a hazug rágalmaknak, amelyek Magyarországot még mindig a kulíurátlanság, sőt a barbariz­mus földjének szeretik feltün­tetni. Emberi érzésünk, hagyomá­nyos magyar vendégszeretetünk és okos politikai magatartásunk egyaránt azt tanácsolja tehát, hogy egyáltalán ne éreztessük az ideérkező osztrák gyerekek­kel az Ausztriában a magyar gyerekekkel szemben tanúsított viselkedésük miatti ellenérzé­sünket, hanem fogadjuk a gyerekeket úgy, mint ahogy a fizikai és lelki segítségre reá szoruló ártatlan gyerekeket il­lik. Amire különben az egri népet, amely vendégszeretetben és emberies érzésben mindig előljárt, külön figyelmeztetni, úgy tudjuk, fölösleges is. A San Diego cirkáló ka­nadai aknán robbant tel. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) London, aug. 6. Egy kanadai kikötőben part- raszállt egy kanadai bárka le­génysége, miután a bárkát Dundee előtt elsülyesztették. A legénység elmondja, hogy az illető buvárhajó parancsno­kának közlése szerint a buvár­hajó aknákat rakott ki, melyek­nek egyikétől a San Diego cirkáló elsülyedt. i A közéleimezés a Répvistiőhrzban. Windischgraeíz fele? Tiszának. Felekezeti vita. (Sajat tudósítónk' telefonjeientése.) Budapest, aug. 6. A • képviselőház mai ülésén folytatták a katonák özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló javaslat tárgyalását. Bródy Ernő a hadigondozó -hatáskörének kiterjesztését kívánta. Farkas Pál: Kárhoztatja, hogy a „Sajtó“ valóságos pogromot hirdet a zsidóság ellen ilyen komoly időkben és azt firtatja mindig, mennyi zsidó katona van itthon. Ez a felekezeti sajtó minden háborús bajt a zsidóságra hárít, minden ódi­umot reá akarnak kenni. Az elnök figyelmezteti Farkast, hogy eltér a tárgytól, mire ez leül. Juriga Nándor: Ne antisze- mitáskodjanak most, inkább tanuljuk el a zsidóság jó tulaj­donságait. Az antiszemiták ellen majd megvédik a zsidók ma­gukat, bízza Farkas csak rájuk. A javaslatot elfogadja. Síranyovszky Sándor: A ház engedelmével felel Farkas Pál­nak. Hivatkozik arra, hogy az összes pesti központok tele vannak zsidókkal, ez a térfog­lalás* nagyon szemet szúr. Vázsonvi minisztersége idején sietett árdrágító és hadsereg­csaló fajrokonai érdekében eny­hítő rendeleteket kibocsájtani, amit az utódja most vissza­vont. Ezért nem lehet zsidó kezébe hatalmat adni. Kijelenti, hogy ő nem antiszemita, bár erre a zsidóságak a háború alatti magatartása épen elég ok volna. A javaslatot elfogadja. Ezután Windischgraetz Lajos herceg közélelmezési miniszter felelt gróf Tisza István inter­pellációjára. A hadsereg és Ausztria. Windischgjätz reflek alt a kéi osz­trák kor-Tjánynyilatkozatbarn foglalt azon vádra, mintha Magyarország Ausztriát csak igen csekély mérték­ben se itelte volna ki. Ez annyiban nem felel meg a-aíósagnak, mert a hadsereget kizáró! g Magyarország látta el. Mig békében termésünk 130 millió m«zsa volt, *feddig az utóbbi Háborús esztendőkben termésünk 80— 50 q változott. Ennek dacára megáilapilh'aija, hogy egyedül és kizárólag Magyarország önfeláldozó gazdasági politikája telte lehetővé, hogy a monarchia képes volt a vi­lágháború négy esztendejében gaz­daságilag ki'aríani. Gondoskodott arról, hogy a jövő­ben Ausztria kisegítése úgy történ­jék, hogy a gazdasági ellátás vi­szonzásául Ausztria rekompenzáció- ként nyersanyagokat és iparcikkeket bocssáson rendelkezésünkre. Ebbe a gabonamennyiségbe beleszámítjuk azt a kvantumot is, melyet Magyar- ország a hadsereg osztrák részének ellátására ad. Szabad vásárlás szeptember 30-ig. Válaszol Tisza interpellációja azon kérdésére, miképpen gondoskodott az ország ellátásáról a julius 15-iki időn túl. Erre a választ eddig tett intézkedéseinek felsorolásával adja meg. A juüus 23-tói való ellátás már az uj lisztkészietekbő! történt, juüus 25-én több mint egy millió mátermázsa gabona volt Őrlés alatt, mire körtáviratot intézett az összes törvényhatóságokhoz, melyben meg­engedte a termelő vidékeken az eí- iáttatlanoknak a szepíembes 30 ig való önellátást, itietve a szabad vásárlást. Egyebekben a központi ellátás szeptember 30-ig fentartatik. A községek látják el magukat. A jövő évi ellátás tekintetében az vezérelte, hogy az ellátatlanok gabo­nával való hatósági ellátása, az egyes törvényhatóságok uíján a községekre bizassék. Intézkedett, hogy az ország valamennyi törvényhatóságai tartoz­nak az ellátatlan lakosságuk szük­ségletét szeptember 30 tó! jövő éri : Íl m I 3 3

Next

/
Thumbnails
Contents