Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-08-02 / 176. szám
I ' au|usztu* 2. péntek 17 á, «&&& XXV. eyfoij'áűr. Ára 10 íiilér «MM Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 28 feorona, — fél évre 14 korona, — negyed évre 7 korona, -*■ egy hóra 2 korona 50 f. — Egyes «szám ára vasárnap és ünnepnap is 10 f. — Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Eger, ]ókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106, POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT jsÁNDQR. Felelős szerkesztő; KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény2 K, bírósági Ítéletei!, kól- gazdasáfli közlemények, gyászjelentések i K.llótékonycéla egyesületek, báibizottságok értesítései, telüliizetésekjnyug. 'ázása 30 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 6 K. Hirdetések hasábonként és cm.-ként hatóságok, részvény táraaságok^gazdaságok, hivataloknak: i K, magáncégeknek 601-, szallag hir etés szövegoldalon S0 WMBMOTMlffMl mm nsv*kv*# étim.--, A képviselőház ülése (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, aug. í. A képviselőház mai ülésén Szilágyi Lajos munkapárti képviselő figyelemre méltó beszédet mondott. A ház elé vitte a magyar katona számtalan sérel - mét. A katonai ellátásról szóló törvényjavaslat vitája során Szilágyi ezeket mondotta: ' A javaslat közvetlen kihatásaiban a haderő minden katonáját, közvetve pedig a fegyverben álló nemzet minden tágját egyaránt érinti. Általánosságban a javaslat humánus, modern és méltányos alapelveken épül fel. Mint minden újonnan fölmerült katonai kérdésnél, úgy itt is kérdőjel gyanánt áll a bizonytalanság, hogy mi lesz a haderő jövendő szervezetével. Most szükségesebb, mint valaha, hogy a vezérlet, vezénylet és belszervezett kérdéseiben tervezett reformokról királyi kézirat adassék ki és a mi a háborúban megvalósítható, va- lósittassék meg." Hogy a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák illetékei közös költségek, az minden magyar ember előtt kétségtelen. A javaslat eredeti szövegében ez a kérdés a későbbi szabályozástól tétetett volna függővé. Ez a körülmény bizonyítja, hogy Ausztria vitássá tette a kérdést. Vitássá tette főleg azon okból, mert megrettent a magyar rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák költségeinek kvóta szerint ráeső hányadától. Csak természetes, hogy az eredeti javaslatot a bizottság egyhangúlag leszavazta. Az ellátási illetmények tételei a pénz mai csékély vásárló ereje folytán tárgyilagosan meg nem bírálhatók, de minden esetre óriási haladást jelentenek. Zavaró jelenség, hogy a katonatisztek és hivatásos altisztek fizetésének rendezése nem előzte meg e törvény tárgyalását. A tiszti és altiszti fizetés szégyenletes alacsony. A hadifogságban sínylődő tiszt nejének is szomorú a helyzete. Az itthon alkalmazott tisztek fizetésükre mindig ráfizetnek. Ha egy, népfelkelő hadnagy felvett fizetéséből kifizeti a lakást, múlt hónapi tiszti étkezdéi élelmezését, akkor a többi kiadásokra csupán 15 koronája marad. A tisztek ruhaellátása is silány, emeljék fel a -fizetéssel együtt a ruhailletményt is vagy adják ki természetben. Számos adat van a kezében arra vonatkozólag, hogy a tisztikarban csak a „gutgesint“ elemeket tűrik, ha erős magyar érzésű tiszt akad, hamarosan nyugdíjba küldik. Ha a honvédelmi miniszter feloldja a titoktartás alól, hajlandó konkrét ^ adatokkal szolgálni. Külön sérelem, hogy a katonai alapokat túlnyomó részt osztrák tisztek kezelik s azok élveznek minden előnyt. Követeli, hogy oszlassák fel ezeket az alapokat. Még a rokkant tisztek szomorú helyzetéről szól Szilágyi, majd kijelenti, hogy elfogadja a javaslatot. # Dr. Horváth Mihály: Legszívesebben látná, ha az önálló magyar hadseregről szóló törvényt terjesztették volna be. Ezt a javaslatot is elfogadja, de már most követeli, hogy a katonai orvosok is kombattáns elemhez tartozzanak. Pirkner János felszólalása után a javaslatot elfogadták. Az elnök bejelentette, hogy Windischgraetz Lajos herceg közélelmezési miniszter holnap válaszol gróf Tisza Istvánnak a falusi lakosság gabonaellátása ügyében hozzáintézett kérdésére. Ezért holnap fél 2 kor térnek át az interpellációkra. icrammiaií2Wi?ra«tt3ríia*s-'t»?M Sara tói ászaira visz- szavoaattak az olaszok A vezérkarunk jelenti: Budapest, aug. 1. OLASZ ARCVONAL: Az olasz fronton a tűzharc és a felderítő tevékenység teg- ’nap nagyon élénk volt. A velencei tartományban lévő re pülőtelepeinket, erős olasz repülőflotta támadta .meg, de repülőink elüz#ték az ellenséget, mielőtt kárt tehettek volna. Albániában az olaszoknak egy hét óta tartó heves támadásai megszűntek. Az ellenség arra kényszerült, hogy Berattól északkeletre és északra 30 kilométer mély vonalon feladja állásait, miután csapataink vitéz ellenállása miatt nem tudott előrejutni. A nagy hőség és a kedvezőtlen időjárás ellenére csapataink üldözik a visszavonuló olaszokat. Kegyeiienkectaek a ©sebek Szibériában. (Saját tudósitónk telefoiijelent&e.) Berlin, aug. 1. Moszkván és Péterváron át hajmeresztő hírek érkeznek a cseh csapatok garázdálkodásáról. A csehek foglyokat nem ejtenek, hanem a vörös hadseregnek kezeikbe kerülő katonáit egyszerűen rablóknak tekintik, sorba állítják és agyonlövik őket. Néhányat életben hagynak, hogy bajtársaikat eltemessék s a temetés után azokat is agyonlövik. Szurmay utasítása a 49-50 éves népiölkeiéi; sza:adsi|olésa I egyében. S S? (Saját tudósítónk telefonjefentése.) Budapest, aug. L A honvédelmi miniszter körrendeletét bocsájíott ki, amely * a 49, illetve az 50 éves népfelkelők szabadságolásáról és n polgári elhelyezéséről intézkedik. A rendelet szükségesnek tartja, hogy a mezőgazdaságban és az ipari üzemeknél támadt zavarok elkerülése végett, a legbelsőbb elhatározás alapján szabadságolandó 1868—69. évfolyambeli egyéneket minél előbb visszaadják a közgazdaságnak. Tekintettel ennek az intézkedésnek nagy fontosságára, a póttesteknek törekedniük kell arra^ hogy ennek a két évfolyamnak legénységét főiváltás utján minél hamarább rendelkezésre bocsássák. Addig is, • amig tartós szabadságra kerülhetnek, a rendelet szerint a közgazdaság céljaira közülük a következők vétetnek igénybe: 1. Önálló mezőgazdák, akiknek legalább tiz hold birtokuk van, önálló iparosok és kereskedők, akik saját üzemük, helyesebben üzletük .vezetésére hivatottak. 2. Azok a mezőgazdák, akiknek tiz holdnál kisebb birtokuk van, továbbá a mezőgazdasági munkások lehetőleg békebeli lakóhelyükön, illetőleg munkahelyükön vagy ennek környékén nyernek mint dolgozó örlegénység beosztást. A dolgozó őrlegénység részére olyan díjazás jár, mint amilyet az azon környéken dolgozó munkások élveznek. 3. Az ipari és kereskedelmi
