Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-01-29 / 24. szám

2

1918. január 29.

ejti városházán végigrezgeit. Siettek a főiapáni parancsra a kevesek, fel- meRtattek, függ© elemek, szállítók vagy SO an és ezúttal bizalmat szállítottak a {{ispánnak — parancsra, gróf Keglevichnek, kaák Gyulának és Pachlin Lajosnak szívből és ka ráti tiszteletből. A gyöngyösi polgármester alábbi távirata elmondja, mi történt Gyöngyösön:

„Képviselőiestűletünk ma a főispán urnák bizalmat szavazott és egyben tiltakozóiéig kimondotta, hogy ezáltal nem érinti a volt főispán ur (gróf Keglevich), alispán ur és főjegyző urak egyéniségét, kik iránt mindannyian tisztelettel, elismeréssel és bizalommal viseltettünk.

Kemény, polgármester.

A gyöngyösi polgármester széttépi buidogék hazuáozását. Ezek után ugyhisszük felesleges arra a hazug beállításra rámutatni, ahogyan a bukott főispán lapja közölte a gyöcgyösi bizalomnyilvánitást. Buldogék akkor se tudnak igazat írni, ha már szélnek eresztették őket. Vagy akkor még kevésbé.

Iliért alskitsUak nj partét Wekerléék?

Eger, január 28.

Ha még nem látná az ország, hogy miért kellett uj pártot alapítani Wekerlééknek, akkor megtudná a Károlyi-párt lapjából. A M-g vasárnapi száma szivettépő keserűséggel az alábbi néhány sorban megmondja, miért kellett ez a sok pártból kikerült alakulás:

„Lezajlott egy kormányváísíg, a meynek & célja az volt, hogy a függetlenségi és 48-as pártét kiszorítsa a hatalomban valórészvételből. Ezt a célt a válság rendezői elérték. Az a módszer, amelyet a cél elérésére sikaimeztak, nagyon visszata szító, nagyon csúnya de az ered raény tökéletes Wekírle Sándor miniszterelnök tegnap este 6 órakor megjelent Batthyány Tivadar grófnál, a függetlenségi és 43 as párt miniszterénél és azt a becstelenséget kívánta tőle, hegy hsgyj* ott a pártját és lépjen be az 6 kabinetjébe. Batthyány Tivadar erie azt felelte, hogy é tisztességben őszült meg, tisztességben akar élni ezután 8. Ma is rejtély előttünk, hegyimért volt szükség erre az alacsony- rend# manőverre.“

Garklj negsebMÜti.

(Saját tudósítónk táviratjelentése)

Berlin, jaa. 28.

A Vossische Zeitung jelenti, hegy Gorkij Maxim orosz irót Pétervár utcáin egy eltévedt golyó nyakán megsebesítette.

EGRI

Felszed!« pénzt »lsei lulyett n »ftrinkttl pettiss*.

Két éri fogyhásat kapott.

Eger, jsauír 23.

Egy furfangos menyecske 15 rendbeli sikkasztási Bgye került ma az egri törvényszék elé.

A tárgyalásén dr. Mitkovits Fíéris táblabiró elnökölt, RiHgeíhitin Károly 9g«ész képviselte a vádat, a jegyzőkönyvet Csánk Istvás vezette.

Szaíkay Jáaosné, születeti Kiinov- szky Anna iimnánai illetőségű, éger- baktsi lakos, postaügynököt azzal vádolta az ügyészség, hogy az eger- baktsi póitára érkező pénzeslevele- két és utalványokat nem kézbesítette ki a címzetteknek, hanem megtartotta magának. Különösen az Amerikából érkor,ett pénzküldeményekkol tette ezt meg bátran, azt hívén, hogy onnan nem ellenőrizhetik azt, megkapta e a család a plnzt. Tizenöt esetben szedte fel így a psstakiadó az Egerbaktára küldött pénzekst. Három év óta űzte spertsrerüleg a sikkasztást Szalkayné. A tárgyaláson kitűnt, hogy nem iskolázott egyszerű földmivesasazosy a vádlott, akire azért bízta rá a postakincstár az egerbsktsi postahivatalt, mert más pályázó nem akadt.

Három év statt az egerbaktai forgalomhoz mérten tekintélyes összeget, 6825 korosát sikkasztott el, tizenöt darab postautalványra hamisította rá a címzettek nevét, a posta • igazgatósághoz is hamis jelentéseket tett. A leveleket pedig magcensu- rátts a pestásnő. Felbontotta és ha valamelyisbea azt kérdezték, megkapták e a pínst otthon, azt a leve let elégette vagy a pénzről szélé sort szigorúan áthúzta. He azután még,* megtudták, hegy pénzt klld- tek a részükre, akkor a postásnő volt alytn szives és utólag egy két évre rá is kisdia nekik.

Az egri törvényszék a 6825 korona elsikkasdásáárt két évi fegyházra és hat évi hivatalvesztésre Ítélte Szalkaynét, aki sekailatta a büntetést. Meg is felebbeate, az ügyész ellenben megnyugodott.

léi Biiiié embert vesztett Fnaeltergieg.

(Saját tudósitőnk telefonjelentése.)

Berlin, január 28.

A Wolf-figynökség jelenti: Franeiaország a világhábom kezdet« óta sebesültekben, halottakban és foglyokban két millió embert vesztett, ami lakosságának 5 és fél százalékát teszi ki. A háború előtti időben Franciaország lakosainak száma 39 millió volt, 1917-ben már csak 36 millió.

ü

s

f

s

v

f

J S A ö

A Nagyidők tanúja.

Eger, jan. 28.

Mindent megölt a háború. Nincsen ideálizmus, csak árdrágítás, j* Nincsen poézis, hacsak a rebvirá- illáiban nem találjuk meg. Nincsenek - eszmék, hacsak a légmentesen el- ■ zárt duasztos üvegek nem rejtenek I magukban ilyesmit. Kitint minden : I a régi zománcot lotirdelte rólunk a | háború. A hagyományos régi dől- I gok elvesztették színüket. Eltűnt a jj kedvas, színes régi világ. Csak a \ háború van mag.

.. . Azaz mégis. Máma t&lnikez | tam a „Nagyidők tanújával“. Egy I kedves és igazán vidéki lapban hu- í zédott meg. Mindösgze öt sor volt \ és fékeién állott fölötte a régi stereo- | tip cim : Nagyidők tanúja . . . Így | kis hir volt a város utolsó negyven- \ nyolcas honvédjéről, aki nem bírta ’ bevárni ennek a kis világháborúnak ■ a végét. Szinte fájt, hogy mi minden pusztult el a háborúban. Lám, < a Nagyidők Tanúja i?. Eszembe jutott, hányszor iríuk címül ezt a kedves öreg, állandóan kiszedett ci- i met. Hányszor irtuk elől a vörös- sipkások hőstetteit, a kávébarna dolmányt, a falábú honvédet . . . ; Most mindennek vége . . . Nincs ’ nagyidők tanúja. Eltűnt, mintha országos központot szerviztek volna részére. Talán még a Sunt Vidék \ legkisebb nyomdájában is elosztót- , ták ezt as állatidé cimct . . . És egy pillanatra melegség futott át rajtam és valami raendhatUn szomorúság . . .

Mégis groteszk gondolái fészkelő- dőlt meg bennem. Állandóan olvasom : Történelmi időket élünk... Tanúi vagyunk a világ átalakulásának ... És hirtelen elképzeltem, hogy negyven év múlva újra állandó szedésben kell hagyni ezt a elmet Mi Imink & négy idők tanúi. És ' nem tagadom: el kellett mesoiyed- Eom, mikor úgy elképzeltem, hogy negyven év múlva én és valameny- nyien a „nagy“ id<3k tasuja leszünk és büszkén fogjuk emlegetni a nagy • «tőket, mikor itt rekviráitak, fejkvótáért veszekedtek, árat drágítottak és jegyekre adtak cukrot, kivét, \ petróleumot — ba volt. Elképzelem, jj hegy milyen dagadó, öreges Mellel fogok büszkélkedni majd a karos- * székben és lenézem azt a világot, f mely nem tudja mi a marsbeosstás, | az ettapenterilet és a lógás, amely ? ntm ismeri a cenzúrát és az áru- | eltitkolást, a cseheket és a német ■’ bajtársikat. Elképzelem az unokákat, \ kik büszkén néznek rám, a nagy \ idők tanújára.

... És mintha irigyelném az öreg | vörössipkósekat. Miatha fájna, kegy | ezt a pitisál öreg cimct mi raboljuk | el majd tőlük.

Mm 12 Eifí SjiflAm 1

A bolsevikiok búsak s tárgyalás silsrébea.

Stockholm, január 28.

A bolseviki lapok, élükön a Pravda, Czernin beszédét és a monarchiabeli munkásmozgalmakat Trockij közvetlen sikerének tekintik.

Egyébként Czernin beszéde a Stockholmban élő bolsevikiek közt nagyon jó hatást keltett és kétségtelennek tartják, hGgy a breszt-litovszki tárgyalások

— Trockij legutóbbi kijelentései dacára — újból megkezdődnek és célhoz fognak ve zetni. A bolsevikiek körében azt hiszik, hogy ha technikai, vagy politikai okok miatt a végleges külénbéke nem is jöhet létre egyhamar, olyan állapét fog beáilani, a mely több a fegyverszünetnél és legalább a gazdasági csereviszonyt lehetővé teszi.

Az oroszok újabban nagyon bizakodóak és reményüket arra alapítják, hegy a ke^ép-európai hatalmak már belátták, menynyire fontosabb nekik üzleti viszonyba lépni egész Oroszországgal, mint annexiókkal ismét magukra haragítani, vagy mint ha ütköző államokkal határolnák el magukat Oroszországtól.

Gmm és Küblmai

e aíaata» Bresst-Ll- tamkba.

A Magyar Távirati Iroda jelesti:

Bécs, jan. 28.- Gróf Czernin közös külügyminiszter ma kisérelével Breszt- Litovszkba utazott.

Berlin, jan. 28.

Kühlman külügyi államtitkár tegnap este Breszt-Litovszba utazott.

li wtkBl liléi

Czersiaeel.

Genf, január 28.

Az Echo de Paris jelentése szerint az antant kormányai között élénk eszmecsere folyik a Czernin beszédjére adandó válaszról. Wilson elnök kijelentette, hogy Czernin beszédére pontról-pentra fog válaszolni.